Rákóczi-zászlóbontás Mezőváriban és Beregszászban
„Cum Deo Pro Patria et Libertate” – „Istennel a hazáért és a szabadságért” – hangzott fel a híres Rákóczi-jelmondat kora délelőtt Mezőváriban, majd Beregszászban május 20-án. A Rákóczi-szabadságharc kezdetét jelentő, 1703. május 21-i zászlóbontás 314. évfordulójára a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében Mezőváriban, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által pedig Beregszászban Kárpátalja magyarjai ismét zászlót bontottak.
Kora délelőtt megkezdődött a zászlóbontás ünnepsége Mezőváriban, a református templom előtt. A program a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Pirigyi Gergely, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákja tárogatón a Te vagy a legény, Tyukodi pajtás című kuruc nótát adta elő.
Berki Károly, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség irodavezetője, a KMKSZ Mezővári Alapszervezetének elnöke megnyitó beszédében összefoglalta az 1703-ban kezdődött Rákóczi-szabadságharc eseményeit, és az azt megelőző történéseket. Kiemelte, hogy a magyar nemzet minden korban igyekszik kivívni szabadságát. Mint mondta az elszakadt nemzetrészek tanúságot tesznek arról, hogy élni akarnak, megtartva ősi kultúrájukat, nemzettudatukat; bizonyítják ezt a különböző rendezvények, megemlékezések. „Őseink jogos elvárásának teszünk eleget, a magyar szó tovább él ezen a kuruc földön, és bízunk abban, hogy a jó ügyet nem hagyja el az Isten” – hangoztatta bizakodva az elnök.
Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul kiemelte, hogy a mostani zászlóbontás üzenete: méltatni a múltat, emlékezni a valós történésekre, és bizakodva, ha kell, daccal nézni a jövőbe. Kitüntetett helye van a magyar történelemben Tarpának, Mezővárinak és Beregszásznak, hiszen miután Rákóczi vállalta, hogy élére áll a nép elégedetlenségi mozgalmának, 314 évvel ezelőtt éppen e helyen kezdtek el felsorakozni a nagyságos fejedelem zászlaja alá Esze Tamás elszánt talpasai. A főkonzul beszélt az ünnepséget néhány nappal megelőző magyarellenes provokációkról is, melyekkel szeretnék elbizonytalanítani és megfélemlíteni a kárpátaljai magyarságot, is ellenük hangolva a többségi nemzethez tartozó polgártársaikat. „Az elmúlt napokban látott provokációs jelenségeket – bárhol is gondolták ki azokat – elítéljük, és szükségesnek tartjuk, hogy azok végrehajtóit az ukrán szervek találják meg és fedjék fel őket.” A főkonzul kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságban ott látja az Esze Tamás-i és Rákóczi-féle szellemiséget: a hűséges ragaszkodást a szülőföldhöz, a bántó és különböző provokatív akciók ellenére. A kárpátaljai magyarság számára létezése terét nem szükséges kijelölni, ez az élettér ezer évnél régebbi gyökerű – mondta a beregszászi főkonzul.
Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnökhelyettese örömét fejezte ki, hogy együtt ünnepelhet a kárpátaljai magyarokkal. A kormányzóhelyettes maga is megszólalt magyarul, köszöntve az egybegyűlteket. Hangsúlyozta: együtt kell békében élni. Szerinte senki nem gondolkodik abban, hogy Kárpátalját destabilizálja: „Azt szeretnénk, ha Kárpátalja békés, szabad és demokratikus megye lenne. Szeretnénk, ha a magyarok éreznék a szabadságukat, és azt, hogy őket nem akarjuk elválasztani a magyar nemzettől.”
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője kiemelte: fontos emlékezni arra az eseményre, amely több száz évvel ezelőtt Mezőváriban történt. Rákóczi Ferenc önfeláldozása, bátorsága, istenhite és becsületessége okán a magyar történelemnek joggal egyik legnagyobb hőse. Rendkívül fontos eredménye volt a Rákóczi-szabadságharcnak, hogy a szatmári béke által a hatalom olyan kompromisszumra kényszerült, amely biztosította a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradását. Ez lehetővé tette a későbbiekben, hogy a magyar függetlenséget elérjék. „Nekünk most az a feladatunk, hogy Rákóczi szellemiségét megőrizzük és továbbörökítsük. Tegyük meg azt, amit megkövetel tőlünk a nemzet és a haza!” – hangsúlyozta Brenzovics.
Az ünnepi köszöntéseket követően Menyhárt István református lelkész és Rácz István katolikus pap mondtak áldást. Nem maradt ki a kultúra sem a napból: a Mezővári Művészeti Iskola diákjai, a nagymuzsalyi hagyományőrzők és a KRISZ együttes színes kulturális programját tekinthette meg az ünneplő közönség. Kész Barnabás megyei képviselő vezetésével a salánki hagyományőrzők korhű ruhákba öltözve Rákóczit és Esze Tamást, valamint az egykori kurucokat megidézve olvasták fel a brezáni kiáltványt, mellyel egykor hadba hívta a kurucokat a nagyságos fejedelem. Ezt követően a jelenlévők megkoszorúzták Esze Tamás emléktábláját.
Beregszászban a délelőtti órákban a Hősök terén kézművessátrak várták az érdeklődőket, a főtéren helyi borászok, árusok portékái kínálták magukat, a kulináris élmények és az igazi vásári hangulat sem hiányzott. A Beregszászi Városi Tanács, összefogva a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezettel, a Beregszászi Városnapokat első alkalommal egybekötötte a Rákóczi-zászlóbontással, így háromnapos rendezvénysorozatot szerveztek.
A zászlóbontási ünnepség Beregszászban délután vette kezdetét. Rákóczi, Esze Tamás és a kurucok megjelenítői lovas kocsin érkeztek meg a főtéri nagyszínpadhoz, ahol kibontották a zászlót, majd felolvasták a brezáni kiáltványt.
Kudlotyák Krisztina, a PCS civil szervezet igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, kiemelte, hogy Rákóczi arra tanít bennünket, hogy ezen a földön soha senki nem fordult egymás ellen. Itt a népek együtt harcoltak a jogaikért. „Kívánom a kárpátaljaiaknak, hogy Rákóczi szellemében együtt nézzük a jövőt” – fogalmazott az igazgató.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere köszöntőjében elmondta: egy nemzet történelmében a jelképek a nemzeti érzést, a nemzethez való tartozást szimbolizálják. Egy nemzet akkor tud erős maradni, ha tagjai közös múltjukat megbecsülve, összefogva, értékeiket egybekovácsolva fényt és szeretetet visznek maguk, egymás és az emberiség jelenébe és jövőjébe. „Szeretném azzal biztatni magukat, hogy Budapest minden lélekben magát magyarnak valló embernek a fővárosa, így várjuk önöket Budapestre” – biztatta a megjelenteket Tarlós István.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, a kulturális és oktatási bizottság alelnöke kiemelte: a magyar nép szabadságszerető nép, s ha bajban van, mindig összefog, hogy szabadságát kivívja. Rákóczi népe vagyunk, a szabadság a génjeinkben van, belénk van kódolva. Mindennap megvívjuk a szabadságunkért a küzdelmet, döntéseinkkel sok mindent meghatározunk. Akkor, amikor gyerekeinket magyar iskolába íratjuk, amikor időt szentelünk arra, hogy szebbé, jobbá tegyük környezetünket egy élhetőbb, boldogabb jövő reményében.
A beregszászi zászlóbontás társszervezője a KMKSZ volt, a szervezet nevében Brenzovics László mondott köszöntőt. Az elnök elmondta, hogy érdekessége a szabadságharcnak, hogyan tudtak együtt harcolni különböző társadalmi rétegekben élő emberek a szabadságért. „Azt a zászlót, amelyet Rákócziék nem hagytak el, és a magasba tartottak, továbbra is tartsuk a magasba, Istennel a hazáért” – biztatta az ünneplőket Brenzovics László
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere hangsúlyozta: minket arra int és figyelmeztet Rákóczi öröksége, hogy szülőföldünkön maradva maradjuk erősek, hogy magyar és magyar közé éket soha senki ne verhessen. Beregszász büszkén tiszteleg a fejedelem nagysága előtt.
Orosz Ildikó, a rendezvény ötletgazdája, megyei képviselő ünnepi köszöntőjében felidézte: öt évvel ezelőtt jött a gondolat, hogy minden kárpátaljai város számára szervezzenek olyan fesztivált, amely történelmi eseménnyel köthető össze. „Kívánom, hogy vegyük újra birtokunkba a várost, és tartsuk meg sokáig, olyan szellemiségben, amelyben háromszáz éve a zászlót kibontották.”
Az ünnepi köszöntők után a magyar népzenéé és néptáncé lett a főszerep. A nagyszínpadon egymást váltották a kárpátaljai hagyományőrzők, fellépett többek között a beregszászi Rezeda néptáncegyüttes, a Fertősalmási Általános Iskola táncegyüttese, a Kárpátaljai Népi Zenede, a Kokas Banda, a Komótos zenekar és a Sodró együttes. A produkciókban a Kárpát-medence színes népzenei és néptánchagyománya elevenedett meg. A színpadi programokat követően a Sodró együttes és a Kokas Banda közreműködésével táncházra került sor, melyben mindenki kipróbálhatta tánctudását.
A nap grandiózus kultúreseménye volt a 30 éves múlttal rendelkező Csík zenekar fergeteges koncertje, melyre több százan gyűltek össze Beregszász főterén. A zenekar muzsikájában a magyar népzenét más zenei stílusokkal vegyítve, egyedi feldolgozások által igyekszik népszerűsíteni a magyar népzenei örökséget. A koncerten az ismert slágerek felcsendülésekor a közönség lelkes éneklésbe, táncba és mulatságba kezdett. Együtt dobbant Beregszász szíve, ahogy együtt dobbant háromszáz éve Rákóczi és a kuruc felkelők szíve is. Ott, abban az órában a beregszásziak, a kárpátaljai magyarok és Kárpátalja más népei újra egyesültek „Cum Deo Pro Patria et Libertate”.
A program támogatója a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Fejlesztési Feladatainak Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.,valamint a Hagyományok Háza kárpátaljai hálózata volt.
Váradi Enikő
