Az elmúlt héten az Európai Néppárt magyar képviselőcsoportjának meghívására Brüsszelbe látogatott lapunk munkatársa, Badó Zsolt, aki budapesti és Vas megyei újságírókkal együtt ismerkedett az Európai Parlament, az Európai Bizottság, valamint Magyarország brüsszeli állandó képviseletének munkájával. A látogatás során találkozott többek között Navracsics Tibor európai uniós biztossal, Gál Kinga EP-képviselővel, az Európai Néppárt alelnökével, a Szlovákiából, a Magyar Közösség Pártjának képviseletében mandátumot szerzett Csáky Pál képviselő úrral, valamint Bocskor Andreával, Kárpátalja EP-képviselőjével, aki március 7-re az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetét elemző, magas szintű konferencia megszervezését kezdeményezte.
A lehetőséget kihasználva – az Ukrajnával foglalkozó szakmai konferencia kapcsán – megkérdeztük az említett vezetőket, hogyan értékelik az országunkkal kapcsolatos két legaktuálisabb eseményt, a vízumkényszer eltörlését, valamint a kisebbségi nyelvhasználat és oktatás visszaszorítását és ellehetetlenítését megcélzó ukrajnai törvénytervezetek ügyét, amely ellen aláírásgyűjtő akcióba kezdett a kárpátaljai magyarság.
– Ukrajnában olyan nyelv- és oktatási törvénytervezetek vannak a parlament előtt, amelyek súlyosan sértik az országban élő nemzeti kisebbségek érdekeit. Foglalkozik-e ezzel az üggyel az Európai Bizottság, és tudnak-e ezzel kapcsolatban hatni az EU felé közeledni igyekvő Ukrajnára?– kérdeztük Navracsics Tibort, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosát, akinek portfoliójába tartozik a többnyelvűség kérdésköre is.
– A bizottság álláspontja mindig az, tagállamokkal és nem tagállamokkal kapcsolatban is, hogy csak elfogadott, illetve kihirdetett, hatályba lépett jogszabályokkal foglalkozunk. Ha bebizonyosodik a kisebbségi jogok sérelme, akkor foglalkozni fog vele az Európai Bizottság is.
Éppen most van szó a vízumliberalizációról, és általában Ukrajna egyik törekvése az, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ebben a folyamatban beszélni fogunk még Ukrajna képviselőivel az említett problémákról.
Navracsics Tibor elmondta továbbá, hogy március 7-én részt vesz az ebben az ügyben Bocskor Andrea által kezdeményezett konferencián, és személyesen is találkozni fog a konferenciára Brüsszelbe érkező Brenzovics László parlamenti képviselővel, a KMKSZ elnökével.
Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Gál Kinga EP-képviselőt, az Európai Néppárt alelnökét is, aki egyben az Európai Parlament frakcióközi Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke is.
– Mi több ízben foglalkoztunk konkrétan az ukrajnai nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő törvénytervezettel. A kárpátaljai Bocskor Andrea képviselő társam naprakész információkkal lát el minket. Nagyon fontos eszköz lehet ezzel kapcsolatban az Európai Parlamentben szervezett konferencia, ilyen eseményekre van szükségünk ahhoz, hogy a döntéshozók érdeklődési küszöbét elérje a mi álláspontunk. Mi nem tudunk közvetlenül beavatkozni az Ukrajnában elindult, nagyon káros és rossz folyamatba. Ugyanakkor azt el tudjuk érni, hogy amikor az Európai Bizottság Ukrajnával tárgyal, akkor ezeket a kérdéseket felszínen tartsa, hisz a kisebbségek jogainak garantálása az tiszteletben tartandó európai értékek és alapelvek közé tartozik. Nagyon összetett és bonyolult az ukrán helyzet. Ezért nem könnyű még egy elemet belevinni ebbe az egész tárgyalásfolyamatba, mégpedig a hagyományos nemzeti kisebbségek, azon belül a kárpátaljai magyarok ügyét. De az Unióban elfogadhatatlan az, ha egy megszerzett jogot megszüntetnek. Erre újra és újra emlékeztetnünk kell minden szereplőt.
Elmondhatom, hogy nagyon jó az együttműködés a KMKSZ vezetőségével, Brenzovics Lászlóval naprakész az információváltás. Nagyon fontos az, hogy jövő héten találkozhat az Európai Bizottság és az Európai Néppárt vezetőivel, és a szempontjait el tudja majd mondani nekik.
Gál Kinga az ukrán állampolgárokkal szembeni vízumkényszer eltörlése kapcsán elmondta:
– Mi, fideszes magyar EP-képviselők első perctől azt mondtuk, hogy nekünk az az érdekünk – elsősorban a kárpátaljai magyarokra gondolva –, hogy vízummentességet kapjon Ukrajna. Örülünk, hogy végre megvalósul, már nagyon itt volt az ideje, mert azokat a kritériumokat, amelyeket támasztott a Bizottság, Ukrajna teljesítette.
Jelenleg egy intézményközi egyeztetés zajlik, azt követően március 9-én hagyja jóvá az EP bel- és igazságügyi szakbizottsága, majd az áprilisi plenáris ülésén szavaz róla újra az Európai Parlament. Ha minden rendben megy, június második hetétől már vízum nélkül utazhatnak az EU-tagállamok területére az ukrán állampolgárok.
A felvidéki Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselőjével, az EP Petíciós Bizottságának alelnökével sikerült hosszabban beszélgetni.
– Határon túli magyarként mennyiben van lehetősége a magyar kisebbségek ügyének előremozdítására?
– Tegnap a Petíciós Bizottság úgy döntött, hogy a Benes-dekrétumok ügyében – ami egy nagyon érzékeny téma Szlovákiában és a magyarokat is érinti – levéllel fordul a szlovák parlamenthez azzal a kéréssel, hogy ezt az ügyet rendezni kellene, bocsánatkérés formájában, továbbá, hogy vizsgálja meg Szlovákia parlamentje az anyagi kártérítés lehetőségét is.
Két fontos felvidéki téma van még, ami napirendre fog kerülni nyárig. Az egyik a vasúti megállóhelyeken a feliratok kétnyelvű feltüntetése. A második egy érzékeny környezetvédelmi kérdés. A nyolcvanas években a Pozsonyi Vegyiművek mérgező anyagokat ásott el a Duna egyik holtágában. Ez most elkezdett szivárogni, veszélyeztetve Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészletét, amely a Csallóköz alatt van. Ezzel kapcsolatban jött egy felvidéki magyar petíció. Arra szeretnénk rákényszeríteni a mostani szlovák kormányt, hogy mielőbb kezelje a kialakult helyzetet. Egyébként én felkarolom az erdélyi magyarság ügyeit is. Ott most jól áll az erdélyi kártérítések, főleg az egyházi kárpótlások ügye.
– Oda tudnak-e figyelni a jelenleg Ukrajnában zajló történésekre? Több, a kisebbségek nyelvhasználatát és oktatási jogait korlátozó törvénytervezet van az ukrán parlament előtt.
– Miután értesültem arról a médiából, hogy Kárpátalján most nagyon bizonytalan a légkör a törvénymódosítások miatt, elsőként ketten Bocskor Andreával azt találtuk ki, hogy szervezzünk egy olyan konferenciát, amelynek egy kicsit provokatív címet is adtunk: „Anyanyelv vagy államnyelv”, ehhez megszereztük az Európai Bizottság támogatását is. Navracsics Tibor biztos úr a bizottság hivatalos képviselőjeként jön el, és egy dél-tiroli képviselő, Herbert Dorfmann mond majd zárszót, aki egy pozitív példáról tud beszámolni, arról, hogyan kellene a kisebbségi nyelvhasználat ügyét Ukrajnában is intelligens módon kezelni, milyen az ezzel kapcsolatos európai norma. Lesz négy blokk, amelyet a négy legnagyobb, Magyarország határain túl élő magyar kisebbségi közösség egy-egy képviselője szervez. Kárpátalját Bocskor Andrea képviseli, Felvidéket én, Deli Andor Délvidéket, Erdélyt pedig Sógor Csaba. Szakértőket és a kisebbségi magyar pártok elnökeit is meghívtuk. Terveink szerint elfogadunk majd egy írásos dokumentumot is, amelyben felhívnánk az ukrán kormány figyelmét arra, hogy a nagy felháborodást keltő tervezetek törvényi szintre emelésének következményei lesznek az Európai Parlamentben.
– Most az ukrán kormány számára kedvezően alakult a helyzet, hisz döntés született arról, hogy vízummentességet kap Ukrajna… Mindezek mellett figyelembe kell venniük az önök jelzését?
– Az említett európai parlamenti határozat nem csak azt tartalmazza, hogy vízummentességet kap Ukrajna. Abban vannak elvárások is Ukrajna vonatkozásában. Mi arra fogjuk kérni az Európai Parlament elnökét, illetőleg az Európai Bizottság elnökét határozatunkban, hogy jelezzék hivatalosan, milyen problémákat látunk a kisebbségi nyelvhasználat és oktatás szabályozásának kérdésében, ami semmiképp nem európai irányú elmozdulás. Ha ignorálni akarják az Európai Parlament véleményét, annak kihatása lesz az Ukrajna–EU közeledésre.
– Mi kell ahhoz még, hogy a gyakorlatban is beutazhasson vízum nélkül az első ukrán állampolgár az Európai Unióba?
– Ez pár hónap kérdése csupán, ha minden feltétel teljesül. Ugyanakkor, ha a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosítása terén Ukrajna nem teljesíti az EU elvárásait, akkor befagyaszthatja ennek a megvalósítását. Ha ők nem hajlandók európai szinten rendezni az őshonos nemzeti kisebbségek dolgait, ne számítsanak a támogatásunkra.
– Az említett ukrán törvénytervezetek által vázolt durva kisebbségellenes terveket egyedül a magyar képviselők nehezményezik az Európai Parlamentben?
– Az általunk szervezett konferencián a már említett Herbert Dorfmann úr az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Kérdésével Foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportját (Kisebbségi Intergroup) képviseli. Van szolidaritás közöttünk, kisebbségiek között. Legkevesebb 25 millió ember tartozik közénk az Európai Unióban, ennyi embert már figyelembe kell venni választásoknál is, és a törvényalkotásnál is. Magyarországnak 21 képviselője van az Európai Parlamentben, Szlovákiának 13, és összesen kisebbségiek, akik a Kisebbségi Intergroupban dolgozunk, 58-an vagyunk. Ez komolyabb lobbierő, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország együtt.
– Tehát ma már elmondhatjuk, hogy a katalán, baszk, dél-tiroli vagy breton képviselők segítik a magyar kisebbségek jogaikért folytatott küzdelmét?
– Nagyon sokat segítenek. Sőt, a katalánok azt mondják, hogy „puhák” vagyunk. Persze, nem lehet a kisebb létszámú közösségeket egy olyan nemzettel összehasonlítani, mint a katalán. Jó példa a számunkra viszont Dél-Tirol, ahol pontosan szabályozva van a nyelvhasználat, valamint a párhuzamos német és olasz iskolarendszer kérdése. Ha elmegy Bozenbe, vagy olaszul Bolzanoba, ott a világ legfurcsább utcanévtábláit láthatja. A dél-tiroli nyelvtörvény szerint ugyanis nem szabad az egyik nyelvű feliratot a másik fölé írni. Másfél méteres utcanévtáblák is vannak, hogy egy hosszú utcanév egymás mellé kiférjen. A regionális parlament határozatai egymás mellett vannak német és olasz nyelven. Még arra is vigyáznak, ha januárban bal oldalon van a német, akkor februárban bal oldalon legyen az olasz. Tehát, ha önt megállítja Dél-Tirolban egy rendőr, akkor az első kérdése az kell legyen a törvény értelmében: Ön olaszul vagy németül kívánja lefolytatni a beszélgetést? Pontosan ugyanez a gyakorlat van a hivatalokban is, mind a két nyelven kell tudnia a hivatalnoknak, és a polgár a saját anyanyelvét szabadon használja. Dél-Tirol Olaszországon belül egy önálló régió, Kárpátalján ugyancsak lehetne ugyanilyen rendszer, hisz Ukrajnán belül ugyanúgy egy jól elkülönülő, önálló régió.
dózsa
