A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kapta idén a Duna-díjat. Az elismerést december 14-én Budapesten adták át.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méltatásában arról beszélt, hogy volt idő, amikor a magyarság összetartozásának alkotmányos értékét kizárólag a Duna Televízió képviselte. A 2010-es választások után az Országgyűlés tanúságot tett a nemzeti összetartozásról, a nemzet egységét alkotmányba foglalták, így a Duna Televízió „már nem magányos farkasként küzd” – tette hozzá.
A KMKSZ-ról elmondta: a kárpátaljai magyarság 1989. február 26-án Ungváron alakult szervezete az első és máig legnagyobb létszámú társadalmi, érdekvédelmi szervezet, tagsága 2015-ben 45 ezer főt számlált.
Semjén Zsolt felidézte: 1972-ben több mint ezer kárpátaljai magyar írta alá azt a szovjet legfelső vezetésnek címzett beadványt, amelyben a kisebbségi jogaik biztosítását, a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgák bevezetését, az anyanyelvi oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának engedélyezését szorgalmazták. A szovjet rendszer meghurcolta a szervezőket: Fodó Sándor egyetemi tanárt, a szövetség későbbi alapító elnökét, S. Benedek András író-történészt, Kovács Vilmos írót; a dokumentum megkerülhetetlen előzménye volt mindannak, amit a kárpátaljai magyar érdekvédelemnek a rendszerváltoztatás után sikerült elérnie. Az akkori aláírók lettek a szövetség alapítói – mondta.
Ismertette: a KMKSZ célja a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti vagyonának, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, valamint mindezek védelme. A szövetség megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét.
A szövetség múlhatatlan érdemei közé sorolta Semjén Zsolt, hogy megszervezte és elindította azt a folyamatot, amely a szovjet időszak után biztosította a kárpátaljai magyarság számára nemzeti ünnepeinek nyílt és szabad megünneplését. A történelmi múlt felelevenítése érdekében emlékműveket, emléktáblákat állítottak, valamint közreműködésükkel került vissza a helyére több olyan emlékmű, amelyeket a második világháború után a szovjet hatóságok távolítottak el – közölte.
Rámutatott: a szövetség kezdettől feladatának tekintette a kárpátaljai magyarságot ért múltbeli jogtalanságok és sérelmek orvoslását is, a meghurcoltak rehabilitálását. Kezdeményezésükre Kárpátalja csaknem minden magyarok lakta településén állítottak emlékművet az 1944 őszén jogtalanul elhurcolt és fogolytáborokban elpusztult kárpátaljai magyar férfiaknak, egyúttal kérték az ukrán parlamenttől büntetlenségük kimondását és kollektív politikai rehabilitációjukat.
A KMKSZ megkülönböztetett figyelemmel kezelte a magyar iskolák, az anyanyelvi oktatás jelentőségét; több évtizedes tevékenységüknek köszönhető, hogy Beregszászban működik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kátpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (korábban: Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) – jelezte a miniszterelnök-helyettes.
Kitért arra: a KMKSZ hangsúlyozott követelése a nemzetiségi önigazgatás, az autonómia megteremtése, célja az összmagyar kultúrán alapuló magyar kulturális intézményrendszer megteremtése.
A szövetség mindenkor szoros kapcsolatokra és együttműködésre törekedett a kárpátaljai történelmi egyházakkal, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése bekerült a legutóbbi választási megállapodásba, amelyet a KMKSZ a jelenlegi államelnökkel, Petro Porosenkóval kötött – mondta Semjén Zsolt.
Felidézte azt is, hogy a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közti összefogás sikeres volt, a 2015-ös önkormányzati választáson a 64 fős megyei közgyűlésben a KMKSZ-frakciónak nyolc helyet sikerült megszereznie, amivel megkerülhetetlen politikai erővé vált a megye irányításában. Képviselettel rendelkezik a különböző szintű, helyi, városi, járási önkormányzatokban is.
A KMKSZ kapcsolatainak egyik súlypontját az anyaországgal való együttműködés jelenti, a szövetség a magyar kormány stratégiai partnere, az összefogás kifejezéseként ül a Fidesz–KDNP színeiben ül képviselőként Bocskor Andrea az Európai Parlamentben (EP) – jelezte.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: a Duna Televízió 1992-ben alakult meg azzal a céllal, hogy köldökzsinórként kösse össze az elcsatolt területeket. Felidézte: az alapítás húszéves évfordulóján döntöttek a Duna-díj alapításáról, amelyet azon személyek és egyesületek kapnak, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért és a magyar identitástudat megerősítéséért.
Az elismerést Brenzovics László, a KMKSZ elnöke vette át, aki különösen fontosnak nevezte a Duna Televízió 1992-es megalakulását, mondván, más szemléletet hozott a televíziózásba és hangsúlyosan kezelte a határon túli magyarság kérdéseit. Az elmúlt 27 évben árvizek, forradalmak, háborúk megpróbáltatásainak voltak kitéve a kárpátaljaiak, s ahhoz, hogy ezt átvészelték, a magyarországi médiának, a Duna Televíziónak is fontos szerepe volt – mondta.
Szólt arról is, hogy idén maga a díj is megújult: Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.
Az elismerést ötödszörre ítélték oda, azt először az idén elhunyt Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, EP-képviselő tavaly pedig a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség kapta az elismerést.
(mti.hu/VV)
