Bocskor Andrea képviselő meghívására kárpátaljai magyar pedagógusok, főiskolai tanárok és civil aktivisták 34 fős csoportja tett látogatást minap az Európai Parlamentben (EP).
Az EP-ben Kárpátalja és az itteni magyar közösség képviseletét egyaránt felvállaló Bocskor Andrea tavalyelőtti megválasztása óta hangsúlyt fektet arra, hogy minél több kárpátaljai magyar jusson el Brüsszelbe, az uniós törvényhozás fellegvárába.
„Fontos, hogy az emberek, a választók betekintést nyerjenek a munkába, amelyet a belga és uniós fővárosban végzünk képviselőtársaimmal – mondta el lapunknak a csoportos látogatások céljáról. – Úgy gondolom, hogy azok, akik Kárpátalján a magyarságért igyekeznek tenni, itteni tapasztalataik révén jobban átláthatják, miként folyik itt a munka, hogyan születnek a döntések, illetve mivel, s miként tudjuk segíteni az ő tevékenységüket és általában a kárpátaljai magyar közösséget.”
A csoport november 30-án kereshette fel az Európai Unió törvényhozásának impozáns brüsszeli épületegyüttesét. Odabent, a sokat látott falak között, ahol 28 európai ország ügyes-bajos dolgairól vitáznak és döntenek nap mint nap a politikusok, Láng Péter, az EP kommunikációs főigazgatóságának magyar munkatársa tartott előadást a vendégeknek a parlament szerepéről és működéséről.
Ezt követően Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt munkájáról, többek között arról az érdekvédelmi tevékenységről, amelyet a kárpátaljai magyarság védelmében folytat magyar képviselőtársaival egyetemben.
Ismeretes, hogy a 751 fős Európai Parlamentben Magyarország 21 képviselővel van jelen. A legutóbbi, 2014-es európai parlamenti választások eredményeként a legtöbb magyar képviselő – szám szerint tizenkettő – a Fidesz-KDNP nemzeti listájáról szerzett mandátumot. A magyar kormánypártok nemzetpolitikájukkal összhangban az erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyarság képviselői számára is helyet biztosítottak választási listájukon, megteremtve a lehetőségét, hogy e határon túli nemzetrészek és régiók is EP-képviselethez jussanak. Így vált lehetségessé, hogy Bocskor Andrea személyében az intézmény története során először kárpátaljai, sőt ukrajnai képviselője legyen a testületnek.
Sajnos a 21 magyarországi képviselő még nemzeti ügyekben sem tud együttműködni és együtt szavazni, állapította meg szomorúan Bocskor Andrea, emlékeztetve, hogy a szocialista képviselők ehelyett többször is „feljelentették” már országukat Brüsszelben. Ugyanakkor az EP néppárti frakciójában politizáló 12 Fidesz–KDNP-s képviselő nemzeti ügyekben számíthat a romániai választások eredményeként mandátumhoz jutott RMDSZ-politikusok és a szlovák EP-kvóta terhére megválasztott Csáky Pál együttműködésére, így szükség esetén egy kibővített, 15 fős kárpát-medencei nemzeti képviselőcsoport tud együtt dolgozni, akik következetesen kiállnak a magyar érdekekért. Ez igen nagy erő a parlamentben, mutatott rá Bocskor Andrea, hiszen Brüsszelben még egy-egy ország frakcióin belül sem mindig érvényesül az egység. A képviselő példaként említette a magyar összefogásra, hogy számíthatott képviselőtársai szolidaritására, amikor az ukrán nacionalisták március 13-i ungvári menetelése ellen kellett tiltakozni, s napjainkban, amikor az ukrán oktatási törvény tervezetének a magyarság számára hátrányos módosítása ellen kell szólni, szintén egységesen tudnak fellépni.
Bocskor Andrea az oktatási törvény tervezetét, illetve az európai normákkal összhangban álló nyelvtörvényt ért kijevi támadások kapcsán felhívta a figyelmet arra a kettősségre, amely az ukrajnai realitások, valamint az ország képviselőinek brüsszeli megnyilatkozásai között figyelhető meg. Mint jelezte, a Brüsszelben tárgyaló ukrán politikusok következetesen kitartanak amellett, hogy Ukrajnában senki és semmi nem korlátozza a kisebbségek jogait, illetve az erről szóló híreket orosz propagandaként állítják be. A képviselő ezzel összefüggésben rámutatott annak veszélyére, hogy uniós képviselőtársai többségének, az EU döntéshozóinak sokszor nincs lehetőségük ellenőrizni az ukrán politikusok állításait, éppen ezért különösen fontos, hogy a magyar képviselők minden alkalmat megragadjanak a tájékoztatásukra, a kárpátaljai magyarságot és a többi ukrajnai nemzetiséget hátrányosan érintő problémák felvetésére. Hangsúlyozta: ilyen helyzetekben a nyilvánosság, azaz a parlamenten belüli megszólalási lehetőségek és a média a képviselők leghatékonyabb fegyverei abban, hogy megszerezzék a magyar képviselők, az Ukrajnával szomszédos államoknak az ottani kisebbségeik helyzete iránt érdeklődő honatyáinak a támogatását, illetve hogy állásfoglalásra késztessék e kérdésekben az EP-t s az Európai Bizottságot.
Kiemelte a magyar képviselő e tekintetben a Minority Intergroup, a parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoportjának jelentőségét, hiszen a testület, amelynek egyik társelnöke a fideszes Gál Kinga képviselő, lehetőséget ad az Európában élő több mint 300 különböző őshonos nemzeti kisebbség problémáinak felvetésére. Bocskor Andrea jelezte, eddig már két ízben sikerült ennek a bizottságnak a napirendjére tűzni a kárpátaljai magyarság ügyét. Első ízben, 2015-ben, Brenzovics László és Anton Kissze ukrán parlamenti képviselők,valamint Hennagyij Druzenko alkotmányjogi és kisebbségpolitikai szakértő, a kisebbségi ügyekért felelős volt kormánybiztos számolhattak be a brüsszeli testület előtt az ukrajnai kisebbségek helyzetéről. Idén novemberben pedig Csernicskó István és Darcsi Karolina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárai mutatták be a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája ukrajnai országjelentéséhez készült árnyékjelentést.
A Bocskor Andreával folytatott beszélgetést követően a kárpátaljai látogatók az EP szívébe, a parlamenti ülésterembe is eljuthattak. Saját szemükkel láthatták az EP-képviselőknek a televíziós hírekből már jól ismert „munkahelyeit”, a sajtó és a látogatók számára fenntartott karzati széksorokat, valamint a szinkrontolmácsok fülkéit. A látogatás fotózással ért véget a parlament előcsarnokában, az uniós tagállamok lobogói előtt.
A kétnapos brüsszeli út programja azonban távolról sem merült ki a parlamenti látogatásban. A kárpátaljai vendégek megismerkedhettek a belga főváros számos nevezetességével, valamint a helyi konyha ízeivel. A csoport a közeli Leuvenbe is ellátogatott. A város a pompás műemlékek mellett számunkra azért is fontos települése Belgiumnak, hiszen egyetemi könyvtárából került elő az egyik legkorábbi magyar nyelvemlékünk, a XIII. századi Ómagyar Mária-siralom.
Érdekes adalék a kárpátaljaiak brüsszeli „jelenlétéhez”, hogy a programokban és élményekben gazdag utazás szervezésében, zökkenőmentes lebonyolításában két honfitársunk volt Bocskor Andrea segítségére: Bodnár Alexandra, a képviselő asszisztense, valamint Simon Dávid, a beregszászi Rákóczi-főiskola magyar és történelem szakos hallgatója, aki három hónapig gyakornokként dolgozhat Brüsszelben.
hk
