November 24–25-én kilencedik alkalommal került sor az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Kisebbségügyi Fórumára Genfben, amelyen idén vajdasági, felvidéki, erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetek képviselői mellett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is képviseltette magát Dolinai Zsuzsanna, az Ungvári Nemzeti Egyetem egyik oktatójának személyében. A fórum témája a kisebbségek helyzete a humanitárius krízisben.
Dolinai Zsuzsanna lapunknak elmondta: angol nyelvű felszólalásában kitért arra, hogy a kelet-ukrajnai események mellett számos atrocitás éri a magyar nyelvű nemzeti kisebbségeket is Nyugat-Ukrajnában, Kárpátalján. Többek között kiemelte az új oktatási törvénytervezetet, amely megakadályozná a nemzeti kisebbségeknek, hogy több tantárgyat az anyanyelvükön tanuljanak. Dolinai Zsuzsanna előadásában rámutatott, hogy ez alapjaiban sérti a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait. Az oktatásügyi törvénytervezet mellett az előadó még rámutatott arra a szintén a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő politikai szándékra, amely a 2012-ben életbe lépett kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt próbálja érvényteleníteni. Aggodalomra ad okot, hogy az Ukrán Alkotmánybíróság érdemben kezdett tárgyalni a már említett törvény alkotmányosságáról. Dolinai Zsuzsanna elmondta, a máig hatályban lévő ukrán nyelvpolitikai törvény megfelel a nemzetközi előírásoknak, és amennyiben Ukrajna céljaként jelölte meg az Európai Unióhoz való csatlakozást, akkor figyelembe kell vennie és garantálnia kell a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányba foglalt jogait.
Mint azt Dolinai Zsuzsannától megtudtuk, Dabas Attila, a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátora is felszólalt a kárpátaljai magyar kisebbség mellett. Előadásában a kelet-ukrajnai események negatív hatásáról beszélt, pl. a besorozásokról és nem utolsósorban a gazdasági krízisről. Hangsúlyozta, hogy ezek érintik legrosszabbul a kárpátaljai magyarságot. A politikai és gazdasági krízis következtében több ezer ember kénytelen elhagyni szülőföldjét.
A leszakított területek kisebbségi delegációjának lehetősége volt a határon túli magyar kisebbségek fő problémáit az ún. Fehér Könyvben (White Book) összegezni, melyet a Fórum résztvevői között szétosztottak. A könyv részletesen mutatja be az elcsatolt területek magyar kisebbségeit, kezdve a földrajzi adatoktól a történelmi tényeken keresztül a demográfiai mutatókig, valamint taglalja a „jogutód” országokban őket ért atrocitásokat, úgymint a különböző kisebbségi jogok szűkítése, korlátozása, illetve a nemzeti szimbólumok meggyalázása.
Az esemény utolsó napján Izsák Rita, az ENSZ független kisebbségügyi szakértője, valamint az ENSZ Kisebbségügyi Fórumának elnöke pénteken külön fogadta a határon túli magyar delegáció képviselőit, akik a külhoni magyarság jogi helyzetével ismertették meg. Ígéretet tett arra, hogy Kárpátaljára is ellátogat.
Az ENSZ Kisebbségügyi Fórumát még 2007-ben hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, majd Izsák Rita irányítása alatt 2011-ben újraindították, és immáron egyszerre szolgál eszközként és lehetőségként a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozók jogainak és ügyeinek megvitatására. A Fórum célja, hogy konkrét javaslatok készüljenek az ENSZ számára a kisebbségeket érintő ügyek tisztázására, éves ajánlások formájában. Az Európa Tanács komoly figyelmet fordít a kisebbségekre és azon államokra, ahol tömbben élnek a nemzeti kisebbségek. Megfigyeli, hogy a joggyakorlat hogyan valósul meg és mennyire van összhang az államjog és a nemzetközi előírások között. Fő feladata, hogy az elhangzott javaslatokkal elősegítse a szolidaritást és a jogegyenlőséget, illetve felszólítsa az érintett államokat, hogy tartsák be a nemzetközi egyezményeket.
Dolinai Zsuzsanna Balogh Líviának, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete elnökének köszönhetően vehetett részt a genfi eseményen.
R. Sz.
