Bemutatásra került Strasbourgban, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint a Hodinka Antal Kutatóintézet és a Lehoczky Tivadar Kutatóintézet által elkészített és benyújtott, Ukrajnáról készült árnyékjelentést arról, hogy a kisebbségeket megilletően jogok hogyan és milyen mértékben érvényesülnek országban.
A jelentés készítői részletesen kitértek Ukrajnának az elmúlt hónapokban a kisebbségi jogokat sértő lépéseire, amelyek rikítóan szembemennek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával, az Európai Tanács egyezményével, amelynek kitételeit nem mellesleg Ukrajna is elfogadta, betartásukat az egyezmény aláírásával elvállalta. A Charta funkciója a kisebbségi nyelvek védelme és azok használatának ösztönzése. Azonban az ukrán döntéshozók elő került egy törtvénytervezet, amely megtiltaná az országban élő nemzeti kisebbségeknek, hogy számos tantárgyat anyanyelvükön tanuljanak. Egy ilyen törvény élesítésével Ukrajna nemcsak, hogy jóval távolabb taszítaná önmagát a hőn áhított EU-s tagságtól, hanem totálisan szabotálná minden olyan politikai kommunikációját is, amely Ukrajna uniós kompatibilitását igyekszik alátámasztani.
Bocskor Andrea EP-képviselő ezzel kapcsolatban az M1-nek adott interjújában elmondta, az Európai Parlament román és bolgár delegációjával közösen készítenek egy levelet Lilia Hrinevics ukrán oktatásügyi miniszternek, amelyben felháborodásukat és egyet nem értésüket fejezik ki az ukrán oktatáspolitikai törvényjavaslattal kapcsolatban.
Csernicskó István, a Hodinka Antal Kutatóintézet vezetője a már említett TV-csatornának elmondta, bíznak abban, hogy ha az európai politikusok jelzik az ukrán kormánynak, hogy a kisebbségi nyelvpolitika terén is vannak elvárásai az Uniónak, úgy Ukrajna nem fokozni, hanem megoldani igyekszik majd az országban már létező kisebbségi nyelvhasználati problémákat.
Az intézetvezető a strasbourgi meghallgatáson elmondta: „A nemzeti kisebbségek és a regionális vagy kisebbségi nyelvek beszélőinek jogait tiszteletben kell tartani. A kisebbségi jogoknak a biztosítása, a meglévő jogok fenntartása és alkalmazása hozzájárul Ukrajna demokratizálódásához és a jogállamiság megerősödéséhez. A kisebbségi jogok betartása és következetes alkalmazása Ukrajna minden polgárának érdeke, függetlenül attól, hogy a kisebbséghez vagy a többséghez tartozik. Az ukrán nyelv támogatása és fejlesztése nem járhat együtt a kisebbségi jogok szűkítésével, a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának korlátozásával, az ezeken a nyelveken folyó oktatás visszaszorításával” – olvashatjuk Bocskor Andrea és Sógor Csaba sajtóközleményében.
További aggodalomra ad okot, hogy alkotmánybírósági eljárás indult a 2012-ben elfogadott kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban is. Egyes ukrán politikusok ugyanis úgy vélik, a nyelvtörvény túl megengedő, sőt mi több, alkotmányellenes. A problémát tetézi, hogy ez a lépés diplomáciai feszültségeket is okozhat, csakúgy, mint ahogy okozott három évvel ezelőtt is.
Darcsi Karolina, a Lehoczky Kutatóintézet egyik kutatója, illetve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és kommunikációs titkára a meghallgatáson hangsúlyozta: „Hiába hivatkozik arra az ukrán állam, hogy a kisebbségi nyelvoktatás rossz hatással lenne az államnyelvre. Ez nem elfogadható érv, ha egy ország közeledni próbál az Európai Unió felé. Amikor az ukrán állam, vagy a politikusok a kisebbségek ellen akarnak fellépni, az nem a magyar, hanem az orosz kisebbség ellen irányul, ám ennek elszenvedője a kárpátaljai magyarság. Ez a törvény jelentős visszalépés lenne, hiszen még a Szovjetunióban is biztosítva voltak ezek a jogok a kisebbségek számára.”
Mint azt az M1-nek nyilatkozva elmondta, ez a lépés rendkívül kellemetlenül érintené az Ukrajnában élő, a lakosság 20%-át kitevő kisebbségeket, ugyanis megszűnne az a törvény, amely a nyelvi jogaikat szabályozza. Az interjúban emlékeztet, három évvel ezelőtt pont ez a lépés szolgált ürügyül a Krím félsziget elcsatolásához és a kelet-ukrajnai konfliktushoz.
Amint azt láthatjuk, Ukrajnában még mindig vannak olyan erők, amelyek másokkal szemben próbálják nemzeti identitásukat és lényegében magát az országot meghatározni, nem tanulva az elmúlt évek ehhez köthető háborús és az azokból következő politikai-gazdasági viszontagságokból. Az ukrán kormány EU-s vízummentességet és tagságot követel, ám egyre távolabb kerül annak jogi normáitól, törvényalkotási lépéseivel hiteltelenítve „européer” törekvéseit. Jelen pillanatban még az orosz agresszió áldozatának szerepében tetszeleg, de így hamar „merénylővé” nőheti ki magát.
rsz
