Mind az ukránok, mind a magyarok kétszer akkorának látják a kárpátaljai magyarság népességét

November 17-én került sor a TANDEM 2016kárpátaljai szociológiai felmérés első eredményeit bemutató azonos címet viselő rendezvényre. Az eseményen Csernicskó István, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának igazgatója, valamint Darcsi Karolina, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének kutatója, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs és politikai titkára is prezentálta eredményeit.

A bemutató megnyitóján dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa elmondta a kutatásra azért volt szükség, mert az utolsó népszámlálást 2001-ben tartották Ukrajnában, és szerettek volna pontosabb képet kapni a kárpátaljai felnőtt lakosság szociodemográfiai jellemzőiről, a régió polgárainak identitásáról. A kormánybiztos beszédében hangsúlyozta: Kárpátalja ma a világon élő magyar kisebbség legérdekesebb területe.

A kutatást összegző záró­ta­nulmány szerint a reprezentatív felmérés során az alanyokkal kitöltetett kérdőív Kárpátalja többnemzetiségű (multietnikumú) lakosságának együttélési viszonyait vizsgálta különös tekintettel az ukrán és a magyar lakosságra. Ezen belül kitért a lakosság általános helyzetének, nyelvhasználatának, értékrendjének, társadalmi közérzetének, migrációs tapasztalatainak felmérésére, valamint Magyarország Kárpátalja-politikájának értékelésére.

A felmérés 1200 ember, 800 ukrán és 400 magyar nemzetiségű személy bevonásával készült. Az eredményekből kiderült, a kárpátaljai magyarság nemzeti identitását nagyban meghatározza a régió, ahol él, azaz a vidékünkön élő magyarság inkább kárpátaljai magyarként definiálja magát, mint egyszerűen magyarként.

A zárótanulmányban egybefoglalt eredmények szerint a kárpátaljaiak nyelvtudása hiányos, elenyésző százalékban beszélnek a helyiek idegen nyelveket. A nyelvismeretek alacsony szintje korlátozza lehetőségeiket és rontja munkaerőpiaci esélyeiket. A dokumentumban egybefoglaltak szerint a kutatók úgy vélik, mindenképpen hasznos a régióban a nyelvoktatásra szakmai és anyagi erőt áldozni.

A kutatásból kiderült, hogy mindkét etnikai csoport a valóságosnál kétszer akkorának gondolja Kárpátalján a magyar etnikum arányát, mint amilyen az a valóságban. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy a kárpátaljai ukránok körében folyamatosan nő Magyarország, illetve a magyar nyelv presztízse, aminek vonzataként az ukránok jobban közelednek a magyar nemzethez. Ami szintén érdekes lehet, hogy a többségi nemzethez tartozók toleránsabbak a más etnikumúakkal szemben.

A politikai/társadalmi aktivitás, politikai preferenciák helyzetével kapcsolatban kiderült, a kérdőív magyar válaszadói inkább tűntek politikai és közéleti szinten aktívabbnak az ukránokkal szemben. A megkérdezett magyarok tetemes százaléka tagja valamilyen társadalmi-, civil-, vagy politikai szervezetnek, míg a válaszadó ukránoknak csak elenyésző hányada tagja valamilyen szervezetnek.

Szintén érdekes eredmény, hogy az ukránok inkább elégedettek a magyar pártok és szervezetek, polgármesterek, önkormányzatok tevékenységével, ám az ukrán pártok munkájával inkább elégedetlenek.

Az ukránok pedig jobbnak látják a két nemzet kapcsolatát, mint a magyarok. Továbbá megyei szinten 78 százalék látja együttműködőnek a két nép viszonyát.

A területi önrendelkezés kérdésével kapcsolatban a válaszadók véleményei megoszlottak. Az ukránok inkább negatívan értékelik a koncepciót, de nem vetik el azt. Az ukrán válaszadók véleményei szerint az önrendelkezés veszélyt jelenthet az ország területi integritására, illetve csökkentheti az itt élő kisebbségek lojalitását. A magyarok a kérdéssel kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy a területi önrendelkezés nagyban hozzájárulhat a régió gazdasági megerősödéséhez, valamint elősegítheti az etnikumok békés egymás mellett élését.

A kérdőíves felmérést a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai, Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja, a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézete, és a Momentum Doctorandus társadalmi szervezet közösen végezték. Az ukrán lakosság körében végzett terepmunka kivitelezésében az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszéke, valamint a Kárpáti Közvélemény-kutató Központ működtek közre.

hirado.hu/R.Sz.