2016. november 8-án az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) ülésén részt vett Ivanna Klympush-Tsintsadze, Ukrajna euro-atlanti és európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök helyettese, aki tájékoztatta az ülésen résztvevő képviselőket az utóbbi hónapokban történt gazdaság és korrupció-elleni küzdelem terén elért előrelépésekről, az energetika és a minszki megállapodás végrehajtása kapcsán történt fejleményekről, illetve, mint minden Európai Uniós intézménybe látogató ukrán politikus, szorgalmazta a mielőbbi vízummentesség megadását Ukrajnának.
Az ülésen számos képviselő mellett szót kért Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP kárpátaljai képviselője, aki amellett, hogy megerősítette a vízummentességgel kapcsolatosan, hogy az Európa Parlamenti képviselők nagy többsége támogatja – és nem csak szimbolikus értelemben – Ukrajna mielőbbi vízummentességét, a miniszterelnök-helyettes asszony közbenjárását kérte a mostanában kibontakozott nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait sértő oktatásügyi reformok ügyében. “Tud-e hatást gyakorolni, hogy ez a valójában nem európai szemléletű irányvonal visszafordítható legyen, hogy mindenki számára kedvező legyen ennek az oktatásügyi reformnak a kimenetele második olvasatban” – tette fel a kérdést a képviselő.
Klympush-Tsintsadze válaszában teljes mértékben letagadta a probléma létezését, bár láthatóan kellemetlenül érintette a kérdés:
– Mi több etnikumú nemzet vagyunk és a kisebbségek jogait is tiszteletben kell tartani és őket tényleg tiszteletben tartjuk. Azt gondolom, hogy az egyik bizonyítéka ennek az, hogy pontosan a magyar kisebbség képviselői is bekerültek a helyi illetve a regionális tanácsba és ez azt jelenti, hogy politikai színtéren is van lehetőség a képviseletre. … Én Kijevben születtem, ott is nőttem fel az iskolában az iskolatársaim 80% az iskolában és otthon is oroszul beszéltek Azért beszéltek oroszul, mert az volt a divat, nem pedig azért mert a szüleik vagy a nagyszüleik oroszul beszéltek volna. Próbáltak jobban alkalmazkodni a szovjet helyzethez annak idején ezzel. Ez tulajdonképpen csak igazodás volt azok számára, akik sikert akartak elérni. 25 évvel később a gyermekeim iskolába járnak Kijev központjában és azon nagyon kevesek közé tartoznak, akik ukránul beszélnek az ukrán iskolában az ukrán osztályban. Ők ukránul beszélnek a szünetben. Ez azt jelenti, hogy nem igazán látok semmilyen veszélyt arra, hogy az orosz nyelvet bármilyen fenyegetés érné Ukrajnában, Kijevben, vagy bármelyik más városban és megint csak mítosz, amelyet az orosz propaganda terjeszt, a valóságban ez azonban nem állja meg a helyét. Én biztos vagyok abban, hogy bárki, aki járt Ukrajnában az látta, hogy a média, a TV, a nyomtatott sajtó, az elektronikus sajtó több nyelven működik és a színházak is, úgyhogy nem éri semmilyen fenyegetés az orosz nyelvet, nem kell ettől félni. Nem kell megvédeni az oroszul beszélő személyeket Ukrajnában. Ez egy mítosz, ez egy propaganda. De ezt elhiszik az emberek, nagyon egyszerű ezt mostanában elhinni.
Bocskor Andrea képviselő asszony kérdése konkrétan az oktatási törvényre vonatkozott, amire nem kapott választ. A tervezett módosítások ellentétesek Ukrajna Alkotmányával, nemzetközi kötelezettségvállalásával és valamennyi, nem ukrán anyanyelvű állampolgárra vonatkozik.
