„Azokat, akik az életüket adták hazájukért, … hősökként tiszteljük”

Az I. világháborúban elesett honvédekre emlékeztek a munkácsi temetőben

1918. tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 óra 11 perckor Ferdinand Foch marsall és Matthias Erz­ber­ger államminiszter a Com­piègne-től nem messze található kis erdőben álló vasúti kocsiban aláírta a Compiègne-i fegyverszüneti egyezményt. Ezt a megállapodást jegyzik az első világégést lezáró egyezményként. Az első világháborúban a katonai és civil áldozatokkal összesen 37 millió ember veszítette életét. Ebből „csupán” 8 millióra rúg az elesett katonák száma. Az ő emlékükért gyújtott gyertyát november 11-én a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség a munkácsi temetőben, az első világháborús emlékműnél.

A megemlékezésen Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára elmondta, ez a jelképes gyertyagyújtás eredetileg anyaországi kezdeményezés volt. Az elmúlt egy évben eddig 13 ország és körülbelül 20 ezer fő gyújtott gyertyát egyszerre szimbolikusan a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 óra 11 perckor. Szerbia és Erdély után idén Kárpátalja is csatlakozott a nemes gesztushoz. Munkács mellett további 18 településen gyúltak meg a gyertyák a fegyverszüneti egyezmény aláírásának időpontjában. Ezek a települések a következők: Beregszász, Gyula, Nevetlenfalu, Bátyú, Nagy­palád, Csap, Ti­sza­sa­la­mon, Nagydobrony, Pa­lágy­ko­moróc, Szernye, Szolyva, Cson­gor, Dercen, Tiszaágtelek, Rát, Sárosoroszi, Karácsfalva, Bul­csú.

Gulácsy Géza, a KMKSZ általános alelnöke rámutatott, hogy az emberiség legősibb mestersége a háború. Az emberi civilizáció fejlődésének hajnalán már jelen volt ez a szörnyű hagyomány, és azóta sem telt el nap, hogy ne háborúznának valahol a Földön. Ezek egy része a mások javainak elvételéért, a másik része pedig ezen javak megvédéséért folyik. A háború a legutolsó eszköz, amihez az ember nyúlhat, ha akaratát érvényesíteni akarja. Mint Gulácsy Géza fogalmazott, ha a háborúkat az igazság vagy igazságtalanság szemszögéből vizsgáljuk, élhetünk történelmi klisékkel, de hogyha mélyebben vizsgáljuk azokat, elbizonytalanodunk az igazságosság megítélésében. A KMKSZ-alelnök beszédében úgy vélekedett, értékelhetünk egy háborút értelmetlennek, ám az sosem lesz teljesen helytálló. A háborúk értelmét a mögöttük álló érdekek és azoknak az érvényesítése adja. De a magánember számára, aki a fronton harcol, aki sebesülten fekszik a kórházban, akinek a bőrét vásárra viszik ez nem jelent semmit sem, „nem boldogítja őket”. Így van ez azokkal az emberekkel is, akik az első világháborúban vesztették életüket. Rámutatott, a háborút egy olyan igazságtalan béke követte, amely lefektette az alapjait a következő, még több áldozattal járó világháborúnak. „Mindazonáltal, azokat, akik az életüket adták hazájukért, voltak ők bármelyik oldalon, hősökként tiszteljük”. Gulácsy Géza elmondta, körülbelül 3000 olyan munkácsi, az első világháborúban harcolt és ott elhunyt katonáról tudunk, akiket öt különböző temetőben temettek el. A megemlékezés helyszínéül szolgáló emlékmű helyén a világháborúban elesett katonák vörös gránitból készült síremlékei álltak, amelyeket a szovjet éra alatt a hatóságok utasításaira eldózeroltak, de a rombolás ellenére továbbra is a mi feladatunk, hogy emlékezzünk ezekre a katonákra. „Csak reménykedhetünk abban, hogy az emberi kapzsiságot és az emberi hatalomvágyat a keresztényi bölcsesség le tudja győzni” – zárta beszédét Gulácsy Géza.

Ezután Gulácsy Dániel református lelkipásztor olvasta fel az Imádság a tisztességes békéért című imát a száz esztendővel ezelőtt íródott Háborús idők imádságos könyvéből.

A megemlékezésen Markó Veronika és Popovics Emese énekelt, valamint György Attila ismertette röviden az első világháború történéseit.

A rendezvény az emlékezés koszorúinak elhelyezésével zárult.

rsz