Larisza Nyicoj írónő, Ukrajna Kulturális Minisztériumának az ukrán nyelv minél szélesebb körű használatáért dolgozó koordinációs tanácsának tagja nyilvánosan aggódik a kárpátaljai magyarok integrációja miatt. A legnagyobb közösségi hálón közzétett bejegyzéseiben számos olyan kérdést vet fel, amelyekről úgy véljük, azokra a kárpátaljai magyar közösség nevében reagálnunk kell.
Larisza Nyicoj egyik Facebook-bejegyzését október 14-én a nyelvpolitikai publikációkat szemléző „Портал мовної політики” hírportál is átvette (http://language-policy.info/2016/10/v-minosvity-kazhut-scho-vzyaly-kurs-…). November 3-án újabb bejegyzést olvashattunk tőle e tárgyban a Facebookon e témában (https://www.facebook.com/larysa.nitsoi/posts/1298675726831223).
Az ukrán nyelv sorsáért és a kárpátaljai magyar ukránnyelvtudásáért aggódó hölgy álláspontja abból a csaknem 2 órás videofelvételből is kiderül, amely november elsején készült, amikor Lilija Hrinevics, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztere nyilvános vitát tartott az oktatási törvény tervezetének 7. cikkelyéhez benyújtott módosító indítvány kapcsán. A felvételt a legnagyobb videó-megosztó portálon bárki megtekintheti (https://www.youtube.com/watch?v=XSsniYKuZnQ).
A nyelvpolitikai híreket közlő oldalra is átemelt Facebook-posztjában Larisza Nyicoj felháborodását fejezi ki amiatt, hogy Ukrajna „Az oktatásról” (Закон України „Про освіту”) című törvénytervezetének 7. cikkelye (a tervezetet lásd Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának honlapján: http://w1.c1.rada.gov.ua/pls/zweb2/webproc4_1?pf3511=58639) lehetővé teszi az oktatást az óvodától az egyetemig az ukrán mellett a kisebbségek nyelvén és/vagy angolul is. Az írónő úgy véli, hogy a kisebbségek nyelvén folyó oktatást ez a tervezet vezetné be Ukrajnában, és megdöbbenve jegyzi meg, hogy „ilyet még Tabacsnik sem engedett meg magának”. Nos, Nyicoj asszonynak már ez a megjegyzése is akkora tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot, amely rávilágít arra, mennyire nem érti a probléma lényegét. Az idén függetlensége 25. évfordulóját ünneplő Ukrajnában ugyanis mindvégig folyt és ma is folyik orosz, román, moldáv, krími tatár, szlovák, magyar stb. nyelven oktatás. Sőt: a felsorolt kisebbségek jelentős része (például a moldávok, a magyarok) a Szovjetunió fennállása idején is rendelkeztek anyanyelvükön oktató iskolákkal. Larisza Nyicoj fiatal korából fakadóan talán nem emlékszik erre, ám sokan emlékeznek arra, hogy a szovjet birodalom fennállása idején ukrán tannyelvű iskolák is működtek, pedig az ukrán – más nyelvek mellett – egyike volt az elnyomott kisebbségi nyelveknek.
A Facebookon közölt beszámoló szerint az írónő úgy tudja, hogy Ukrajna Alkotmánya mindössze annyi kötelezettséget ró az ukrán államra a kisebbségi nyelvek támogatása terén, ami a 10. cikkelyben olvasható: „Ukrajnában garantált az orosz és a többi ukrajnai nemzeti kisebbség nyelvének szabad fejlődése, használata és védelme”. Az ukrán nyelv sorsát és a kárpátaljai magyarok társadalmi integrációját szívén viselő irodalmár azonban nem ismeri alaposan hazája Alkotmányát. Ukrajna Alkotmányának 53. cikkelye ugyanis a következőképp fogalmaz: „A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számára a törvénynek megfelelően garantált az a jog, hogy anyanyelvükön tanuljanak vagy tanulják anyanyelvüket az állami és a kommunális tanintézetekben vagy a nemzeti kulturális szervezetek közreműködésével”.
Larisza Nyicoj annak a meggyőződésének is hangot ad, mely szerint az Ukrajna által is ratifikált Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájára sem érdemes hivatkozniuk azoknak, akik támogatják a kisebbségi nyelveken folyó oktatást, mert Európa államaiban a nemzeti kisebbségek nyelvei csupán tantárgyként vannak jelen az oktatási folyamatban, nem pedig az oktatás nyelveként. A társadalmi aktivista azonban itt is hatalmasat téved. Számos olyan európai állam van, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén fejlett oktatási struktúra működik. Nem kell nagyon messzire utazni sem ahhoz, hogy erről személyesen is meggyőződhessen bárki. Például az Ukrajnával szomszédos Szlovákiában és Romániában (melyek annak az Európai Uniónak a tagállamai, ahová Ukrajna integrálódni akar) az óvodától az egyetemig folyik oktatás kisebbségi nyelveken.
November 3-án a Facebookon Larisza Nyicoj nyílt levélben fordul Petro Porosenkohoz, Ukrajna elnökéhez és Lilija Hrinevicshez, Ukrajna Oktatási és Tudományos Miniszteréhez. A nyílt levelet négy tovább író, illetve zsurnaliszta is aláírta (https://www.facebook.com/larysa.nitsoi/posts/1298675726831223).
Az elnökhöz és az oktatási miniszterhez forduló értelmiségiek számos olyan tényezőt is felsorolnak, melyek megnehezítik a kárpátaljai magyar gyerekek számára az államnyelv elsajátítását: nincs ukrán nyelvi környezet, hiányoznak az ukrán nyelv szakos pedagógusok, nincs elegendő ukrán nyelvű irodalom stb. Valóban, ez mind hiányzik. Ám erről a legkevésbé sem a kárpátaljai magyar gyerekek tehetnek. Egyetértünk Larisza Nyicojjal és társaival abban, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban sürgősen javítani kell az ukrán nyelv oktatásának színvonalát. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy az ukrán nyelv oktatásának hatékonyságát nem a magyar nyelven folyó oktatás korlátozásával és megszüntetésével kell elérni, hanem úgy, hogy megteremtjük a feltételeket a sikeres és eredményes nyelvtanuláshoz. A kárpátaljai magyarok szeretnének megtanulni ukránul. Ezt igazolja az is, hogy az ukrán állami támogatásban nem részesülő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2004 óta képez ukrán nyelv és irodalom szakos pedagógusokat, az elmúlt évek során több száz személy vett részt a főiskola által szervezett ingyenes ukránnyelv-tanfolyamokon.
Brenzovics László,
parlamenti képviselő,
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
