Ukrajna Elnökének
Porosenko P.O.
másolat: Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa
emberi jogi megbízottja,
Lutkovszkij V.V.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek
anyanyelvi oktatásához való jog megsértéséről
Beadvány
Tisztelt Petro Olekszijevics!
Mi, Ukrajna nemzeti kisebbségei társadalmi szervezeteinek vezetői Önhöz fordulunk mint Ukrajna Alkotmánya betartásának és az emberi szabadságjogoknak és az állampolgári jogoknak a garantálójához Ukrajna Oktatási és Tudományos Miniszterének a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogainak megsértése kapcsán folytatott tevékenysége tárgyában.
2016. október 19-én Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának honlapján megjelent egy tudósítás arról, hogy a minisztérium és társadalmi aktivisták egyezségre jutottak „Az oktatásról” szóló törvénytervezet 7. cikkelyének módosítása kapcsán. Az „egyezség” lényege abban áll, hogy jelentős módosításokat visznek az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által első olvasatban elfogadott № 3491-д. számú törvénytervezet 7. cikkelyébe, melyben az oktatás nyelvére vonatkozó alkotmányos és nemzetközi jogi előírások vannak megfogalmazva. Azok értelmezésében, akik „megegyezésre jutottak”, Ukrajna Alkotmányának 53. cikkely 5. részét – melynek megfelelően „A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számára a törvénynek megfelelően garantálják azt a jogot, hogy anyanyelvükön tanuljanak vagy tanulják anyanyelvüket az állami és a kommunális tanintézetekben vagy a nemzeti kulturális társaságok közreműködésével” – az alábbiak szerint kell átalakítani az oktatási törvény szövegét: „A nemzeti kisebbségekhez és őshonos népekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi oktatáshoz az ukrán nyelv mellett az iskola-előkészítő és általános középiskolai képzésben az állami és kommunális intézményekben, azokon a területeken, ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek”. Azaz az alkotmányos garancia csupán joggá módosul, melyet csak két további, törvény által meg nem határozott feltétel teljesülése esetén lehet realizálni, mégpedig: kizárólag az ukrán nyelvvel párhuzamosan és csak a kisebbségek által kompakt tömbben lakott területeken, továbbá mindössze az óvodai és általános középiskolai szinten folyhat a kisebbségek anyanyelvi oktatása.
A törvénytervezet 7. cikkelyének 4. pontja, melynek célja az oktatási szféra nyelvi sokszínűségének megőrzése, eredetileg a következőket tartalmazza: „Az oktatási intézmények, oktatási programjuknak megfelelően, az oktatási folyamatot két vagy több nyelven is folytathatják (államnyelven, továbbá a nemzeti kisebbségek nyelvein, más nyelveken), egy vagy több tantárgyat angol és/vagy más nyelven oktathatnak”. A javaslat szerint ezt az alábbiak szerint kell átfogalmazni: „Az oktatási intézmények, az oktatási programnak megfelelően, az oktatási folyamatot két vagy több nyelven is folytathatják – államnyelven, továbbá az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén”. Ebből nem csupán az következik, hogy azokon a kisebbségi nyelveken, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hivatalos nyelvei közé (mint például a krími tatár vagy a gagauz) nem lehet oktatást folytatni, hanem az is, hogy Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése után angol nyelven sem. A „megegyezésre jutottak” értelmezésében a kisebbségi nyelv olyan szintű elsajátításának jogát, amely lehetővé teszi a szakmai tevékenység folytatását ezen a nyelven (a törvénytervezet 7. cikkelyének 5. pontja) mindössze arra kell szűkíteni, hogy „lehetőséget kell teremteni a nemzeti kisebbség nyelvének tantárgyként való tanulását”.
Úgy véljük, hogy ezzel az Oktatási és Tudományos Minisztérium tisztségviselői kísérletet tesznek Ukrajna nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai alkotmányos jogainak megsértésére, hiszen tényszerűen javaslatot tesznek az Ukrajna Alkotmányának 10. cikkely 3. részében rögzített, a nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad fejlődésére és használatára vonatkozó garantált jogok törlésére és megsértése, továbbá az Alkotmány 53. cikkely 5. részében az anyanyelven folyó oktatás garantált jogának megszüntetésére. Javaslatuk ellentétes az Alkotmány 22. cikkelye 3. részével is, mely tiltja az etnikai származás és a nyelv alapján történő privilégiumokat és korlátozásokat. Megjegyezzük azt is, hogy az anyanyelvi oktatás joga Ukrajna számos nemzeti kisebbségi közössége (például a bolgárok, moldávok, románok, magyarok stb.) számára nem csupán a mai Ukrajna hatályos jogszabályaiból fakad, hanem évtizedek óta gyakorolt jogról van szó, amellyel évtizedeken keresztül más állami formációk keretében is élhettek, amikor településterületük ezen államokhoz tartozott. Olyan jogok megszüntetésének szándékáról van tehát szó, melyek az ezen nemzeti kisebbségekhez tartozók megszokott, hagyományos jogai közé sorolhatók.
Hangsúlyozzuk, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium ezen törekvései ellentétesek Ukrajna nemzeti kisebbségeinek védelmére vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeivel is. A Koppenhágai Egyezmény 34. pontjának értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók számára – az állam hivatalos nyelvének kötelező elsajátítása mellett – anyanyelvük elsajátításához vagy az anyanyelven folyó oktatáshoz a megfelelő feltételeket. Az ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata 4. cikk 3. pontja szerint az államok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megfelelő lehetőségekkel rendelkezzenek saját anyanyelvük megtanulásához vagy az ezen a nyelven folyó oktatáshoz. Az oktatási törvényhez javasolt módosítások ellentétesek a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény szövegével és szellemével, valamint az Európa Tanács 1201. számú Ajánlásával, melyek betartására Ukrajna több nemzetközi egyezmény révén vállalt kötelezettséget.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy Ukrajna több kétoldalú nemzetközi szerződésben is vállalta a nemzeti kisebbségek anyanyelvének tanulására vagy ezen a nyelven való tanulására vonatkozó jogok biztosítását, mégpedig az Ukrán SZSZK és a Magyar Köztársaság között a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról és az ezen a területen való együttműködésről szóló egyezményben, az Ukrajna és Románia között a jószomszédi együttműködésről és együttműködésről között szerződésben, az Ukrajna és Moldávia között a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítása terén történő együttműködésről szóló szerződésben és más hasonló egyezményekben.
A javasolt módosítások ellentmondanak továbbá Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvénye 6. cikkelyének, mely szerint az állam garantálja minden nemzeti kisebbség számára az anyanyelven folyó oktatást vagy az anyanyelv tanulásának jogát. Ellentétesek a javaslatok Ukrajna az állami nyelvpolitika alapjairól hozott törvénye 20. cikkelyének is, amely szerint az oktatás nyelvének megválasztása Ukrajna állampolgárainak elidegeníthetetlen joga és amely az országban szerint garantált a regionális vagy kisebbségi nyelven való oktatás joga.
Ily módon ellentmondás jön létre a nemzeti jogszabályok között. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Ukrajna nemzeti jogrendszerének logikája szerint a fent említett módon szabályozni kívánt normák nem tartoznak az oktatásról szóló törvény hatálya alá, mivel az oktatás nyelvének meghatározása, szabályozása a nyelvhasználat rendjéhez tartozik, éppen ezért ezt a kérdést részletesen szabályozza Ukrajna az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvényének 20. cikkelye.
Tisztelt Elnök Úr! A fenti kérdésekkel azért fordulunk Önhöz, és nem más vezető jogalkotó szervekhez, mert a hozzájuk fordulást eleve hiábavalónak tatjuk, tekintve, hogy éppen ezek a szervek kezdeményezték és támogatják a fenti törvénymódosító javaslatokat. Már 2016. október 18-án, a minisztérium és a társadalmi aktivisták közötti „megegyezés” előtt arról számoltak be a hírügynökségek, hogy Vjacseszlav Kirilenko miniszterelnök-helyettes szerint az oktatási törvény 7. cikkelyét módosítani kell: „Holnap a minisztérium és a társadalmi szervezetek közösen benyújtják módosító javaslataikat”. Lilija Hrinevics oktatási miniszter a „megegyezés elérése” után 2016. október 19-én bejelentette, hogy „…ma ezeket a módosító javaslatokat 15 fős képviselői csoport regisztrálta, ezeket a Legfelsőbb Tanács elnöke, Andrij Parubij már alá is írta”. Vagyis a kormány és a parlament vezetői közötti megegyezésről van szó.
Kérjük Önt, tisztelt Elnök Úr, éljen az Önnek Ukrajna törvényei által meghatározott felhatalmazással és tekintélyével, valamint politikai befolyásával a törvénykezési folyamatra, és tegye meg a szükséges lépéseket a fent említett javaslatok realizálásának megakadályozására, melyek megsértik Ukrajna állampolgárainak alkotmányos és szabadságjogait, veszélyeztetik országunk tekintélyét a nemzetközi színtéren, megkérdőjelezik a kinyilvánított európai integrációs törekvéseit, melyek megvalósítása lehetetlen az emberi jogok megsértésével, különösen a lakosság olyan kiszolgáltatott csoportjaival szemben, mint amilyenek a nemzeti kisebbségek képviselői.
Mély tisztelettel:
2016. október 25-én
Brenzovics László,
Ukrajna parlamenti képviselője,
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Anton Kisze
Ukrajna parlamenti képviselője,
az Ukrajnai Bolgárok Szövetségének elnöke
Tgijev Rovsan,
Ukrajna Nemzetiségei Szövetségének elnöke
Avaneszjan Asot,
Ukrajna Nemzeti Közösségei Tanácsának elnöke
Potapova Alla,
az „Orosz Gyűlés” Összukrajnai Társaság elnöke
Haramnik Roman,
az Ukrajnai Zsidó Fórum ügyvezető igazgatója
Procenko Irina,
Ukrajna Görög Egyesületei Szövetségének elnöke
Zubánics László,
az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Feteszku Anatolij,
az Össz-ukrajnai Moldáv Nemzeti-Kulturális Szövetség elnöke
Bozseszku Aurika,
az „Ukrajna Román Közössége” Össz-ukrajnai Egyesülés felelős titkára
Baklanov Jevhen,
az „Orosz Nemzeti-Kulturális Együttműködés” Társadalmi Egyesület elnöke
Kelioglo Vaszil,
az „Ukrajnai Gagauzok Szövetsége” Össz-ukrajnai Társadalmi Szervezet elnöke
Honcsarov Dmitro,
a „Nemzetközi Szövetség” Társadalmi Egyesület elnöke
Karjakina Darja,
a „Nemzetközi Szövetség” Társadalmi Egyesület Vezetőségének elnöke
Hrigorcsenko Petro,
az Ukrajnai Roma Kongresszus elnöke
Zvernennja.do.Prezidenta-2016.10-angol
Zvernennja.do.Prezidenta-2016.10-pravl_magyar forditas
Zvernennja.do.Prezidenta-2016.10-ukr
