Szeptember 12-13-án nemzetközi konferenciát tartottak Ungváron, amelyen a vallási és nemzeti kisebbségek integrációjának ügyét vitatták. A rendezvény szervezője a német Konrad Adenauer Alapítvány, valamint az Ukrajnai Német Kisebbség képviselete volt.
A Konrad Adenauer Alapítvány a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló politikai alapítvány. A CDU egyik alapítójaként, valamint Németország első kancellárjaként Konrad Adenauer (1876-1967) politikai tevékenysége során keresztényszocialista, konzervatív és liberális hagyományokat egyesített. Az ő nevéhez fűződik Németország demokratikus újjáépítése, a transzatlanti értékközösség melletti elköteleződés, az európai egyesülés víziója, valamint a szociális piacgazdaság bevezetése Németországban. Az alapítvány célja, hogy minél többeket vonjon be a jövő közös alakításába. Világszerte több mint 120 országban 80 irodán és 200 projekten keresztül egyedülálló módon vesznek részt a demokrácia, a jogállamiság és a szociális piacgazdaság megszilárdításában. A béke és a szabadság biztosítása érdekében támogatják a folyamatos kül- és biztonságpolitikai, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszédet.
A konferencián a megjelentek több témakörben folytattak eszmecserét, vallási, politikai, kulturális és szociológiai témákat érintve. A találkozón részt vettek a magyar, román, szlovák és német nemzeti kisebbségek vezetői is, akik megvitatták az általuk képviselt nemzetiségek aktuális helyzetét Ukrajnában.
A kerekasztal-beszélgetésen jelen volt Valerij Packan ukrán parlamenti képviselő is, aki elmondta, hogy bár Ukrajna − függetlenségét tekintve − fiatal államnak számít, mégis fontos számára az állampolgárai és az ország egysége. Kiemelte, hogy Ukrajna Európa támogatásától függ, hiszen az orosz agresszió továbbra is erősen befolyásolja az ország gazdasági és területi egységének helyzetét. „Az orosz háború nemcsak tőlünk függ, hiszen mi nemcsak Ukrajna, de Európa területét is védjük” – fogalmazott. Az országon belül Kárpátalja egy különleges megye, ahol egyszerre sokféle nemzetiség él együtt, „itt két karácsonyt, három húsvétot ünnepelnek”. De az emberek eljárnak egymáshoz ezeken az ünnepeken, itt békében és toleranciában élnek együtt ezek a nemzetiségek. „Én szeretném, ha az itt élő kisebbségek is éreznék, hogy ők is Ukrajna állampolgárai a saját nemzeti sajátságaikkal együtt”.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője bemutatta a Kárpátalján élő 150 ezer fős magyar kisebbség életét, beszélt a kulturális, oktatási és politikai életről. Mindazokról a támogatásokról, melyekkel a magyar kormány segíti a magyar és többségi nemzet lakosait is Kárpátalján. Felhívta azonban a figyelmet azon észrevételekre, melyek máig megoldatlan kérdésként vannak jelen. Többek között a kisebbségi kulturális intézmények állami finanszírozásának kérdésére, a kisebbségi anyanyelvi oktatás fenntartására és fejlesztésére. Hangsúlyozta a nyelvhasználat kiszélesítésének fontosságát, és egy, az európai normáknak megfelelő nyelvtörvény megalkotását és gyakorlati alkalmazását, valamint a decentralizáció során léhrehozandó magyar járás ügyét. Az elnök elmondta, hogy bár béke és tolerancia van Kárpátalján, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek problémák, melyek megoldásra várnak. Fontos, hogy a többségi társadalomban tiszta kép legyen a nemzeti kisebbségekről, és ne a nacionalizmus erősödjön bizonyos propagandák által. Felhívta a német képviselők figyelmét az ukrán vízummentesség kérdésére is.
Tarasz Dacjo, a kárpátaljai román nemzeti kisebbségi szervezet, a Dácia elnöke beszélt az itt élő 33 ezer fős román kisebbség helyzetéről, oktatási viszonyaikról, kulturális életükről. Elmondta, hogy a románok könnyen tudnak integrálódni, és viszonylag jól beszélik az ukrán nyelvet, 13 középiskolával és 1 líceummal rendelkeznek, valamint román tanszék is üzemel az Ungvári Nemzeti Egyetem berkein belül. A román polgárok közül sokan dolgoznak külföldön, de a keresetük egy részét hazahozzák és itthon építkeznek belőle.
Jozef Hajnis, a kárpátaljai szlovák kisebbség szervezetének, a Matica slovenskának az elnöke beszélt a Kárpátalján élő 20 ezer fős szlovák kisebbség kulturális, oktatási helyzetéről.
A beszélgetés alatt a jelenlévők megvitatták az Ukrajnában élő roma kisebbség helyzetét is.
A konferencia a délutáni órákban a vallási kisebbségek ügyével folytatódott, majd a résztvevők különböző kiállításokon és kiránduláson vettek részt.
VE
