A magyar kormány támogatásából felújított diákkollégiumi épületrészt adott át az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE) Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos múlt pénteken Ungváron.
Az átadási ünnepségen Grezsa István a sajtónak elmondta: a felújított kollégiumi szint mostani átadása az idei évben immár a harmadik, magyar kormánytámogatással megvalósuló beruházás az ungvári egyetemen. Ez is mutatja – tette hozzá –, hogy milyen szoros a két ország együttműködése a felsőoktatás terén.
„Februárban az UNE magyar karán tanuló diákjai számára adtunk át egy korszerű kollégiumi szintet, kifejezve ezzel az irántuk érzett nagyrabecsülésünket, míg most – egy héttel a magyar kormány támogatásával készült, minden igényt kielégítő sportpálya felavatása után – az ukrán nemzetiségű diákok vehetnek birtokba egy ugyanolyan, európai színvonalon felújított, szintén húsz szobából álló épületrészt” – emlékeztetett.
A kormánybiztos kifejtette, hogy az ungvári egyetem fejlesztéséhez nyújtott támogatással a magyar kormány azt is jelzi, mennyire elkötelezett Ukrajna európai integrációs törekvéseit illetően. Azt is kifejtette, a korszerűsítéshez nyújtott támogatásával a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmény diákjai eredményesebben tanulhassanak, és diplomájuk megszerzése után szép emlékekkel hagyják majd el az egyetemet.
Volodimir Kovtunec, az ukrán oktatási miniszter helyettese beszédében köszönetet mondva Magyarországnak és a helyi közreműködőknek a projekt megvalósításáért hangsúlyozta, különleges eseményről van szó, hiszen kormánytámogatás híján Ukrajnában jelenleg nem sok egyetem gondolhat hasonló nagyságrendű felújításra. A miniszterhelyettes méltatta a kétoldalú kapcsolatok, valamint a visegrádi országok szintjén megvalósuló ukrán–magyar együttműködést az oktatás terén. Emlékeztetett, hogy Ukrajna egy modern európai finanszírozási modell bevezetésére készül a felsőoktatásban, ahhoz hasonlóra, amelyet Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is megvalósított.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke beszédében örömének adott hangot, hogy az egyetem volt diákjaként, aki egykor maga is lakott e kollégium falai között, közreműködhetett a szovjetkorszak utolsó szakaszában megépült diákszálló felújításában. A projekthez nyújtott állami támogatás egyik konkrét megnyilvánulása a Magyarország részéről Kárpátalja és Ukrajna számára nyújtott segítségnek, hangoztatta.
A képviselő lapunknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy a Keleti Partnerség program és a magyar kormánybiztosság rendelkezésére álló eszközökből több, kárpátaljai oktatási és szociális intézmények felújítását célzó projekt valósul meg. Ebből a két forrásból finanszírozták az egyetemi kollégium 5. szintjének a felújítását is, amiért köszönet illeti Magyarországot – tette hozzá.
„Remélem, tovább fejlődik majd az ukrán–magyar együttműködés, s a most befejeződött felújítás példája nyomán a nehéz helyzetben lévő Ukrajna jelentősebb európai támogatásban részesül, hiszen a támogatások jelenlegi szintje nem elégséges az országot sújtó válság leküzdéséhez” – mondta Brenzovics.
Részt vett az átadási ünnepségen és köszöntőt mondott Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó, Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja, Petro Hricik, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, Volodimir Szmolanka, az UNE rektora és Spenik Ottó, az egyetem magyar tannyelvű karának dékánja. A kárpátaljai kormányzó Magyarország és Ukrajna közelgő nemzeti ünnepei alkalmából ukrán népi hímzéssel díszített inget, úgynevezett visivankát ajándékozott Grezsa Istvánnak.
Az átadási ünnepség után Grezsa István az UNE rektori hivatalában megbeszélést folytatott Volodimir Kovtuneccel. A találkozót követő közös sajtótájékoztatón a kormánybiztos elmondta, hogy tárgyalópartnerével áttekintették az oktatás terén folytatott magyar–ukrán együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Jelezte, hogy Magyarország kész átadni Ukrajnának – ahol folyamatban van az iskolai és a felsőoktatási reform –, a közép- és felsőoktatás korszerűsítése során szerzett tapasztalatait. Szóba került – folytatta – a Magyarország és Ukrajna között működő felsőoktatási ösztöndíjrendszer kétirányúvá tétele, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ne csak Magyarország fogadjon ukrán ösztöndíjasokat, hanem Ukrajnában is tanulhassanak magyarországi diákok ukrán ösztöndíjjal.
Közlése szerint Grezsa István a megbeszélésen felvetette: a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban az ukrán nyelvet – hatékonyabb elsajátítása érdekében – ne anyanyelvként tanítsák a magyar ajkú diákoknak, hanem idegennyelv-oktatási módszerek szerint. Elmondása szerint tárgyalópartnerével kitértek az Ukrajnában ugyancsak átalakulóban lévő szakmunkásképzés terén folytatandó együttműködés kérdéseire is.
A kormánybiztos és a miniszterhelyettes találkozóján jelen volt Brenzovics László, aki lapunknak elmondta, a felek érintették a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák tankönyvellátásának kérdését. Elmondása szerint felmerült annak lehetősége, hogy a jövőben a kárpátaljai magyar iskolák számára is több tankönycsalád magyarra fordítását tegye lehetővé az oktatási tárca, amint az ukrán tannyelvű iskolák is több tankönyv közül választhatnak.
A Kárpátalja érdeklődésére, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium elképzelése szerint miként lehetne javítani az ukrán nyelv oktatásán Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban, Volodimir Kovtunec kifejtette, az ország oktatási rendszerének egésze reformra szorul, illetve ezen belül a nyelvoktatás hatékonyságán is javítani kell. Ami az államnyelv elsajátítását illeti a nemzeti kisebbségek iskoláiban, a miniszterhelyettes úgy vélte, hogy nem létezik egységes megoldás a problémára, minden kisebbség esetében az adottságokból kiindulva kell kidolgozni a hatékony módszereket. Szerinte a helyi szakemberek feladata kimunkálni és az oktatási tárca elé terjeszteni ezeket az elképzeléseket. Kérdésünkre, hogy megfelelő módszernek tartaná-e, ha a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák diákjai számára az ukránt idegen nyelvként oktatnák – ahogyan azt helyi magyar szakemberek és érdekvédelmi szervezetek javasolják –, Volodimir Kovtunec nem zárta ki, hogy egyes esetekben, különösen az elszigetelt nyelvi közösségekben valóban ez lehet az eredményre vezető megoldás.
(ntk/MTI)
