Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – ez volt a mottója az idei XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjának. A tábornak a hagyományoknak megfelelően az erdélyi Tusnádfürdő adott otthont július 19–24. között.
Tusványos titka, hogy a nyári szezonban szerencsésen ötvözi a szabadegyetem és a fesztivál jelleget – jellemezte a rendezvényt Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik elindítója. Összegzése szerint egyfajta nemzetpolitikai, ágazatközi „brainstorming” helye is a tábor, amely egyhetes Magyar Állandó Értekezletként is értékelhető. Idén a rendezvényre a parlamenti pártok frakcióvezetőit és az összes határon túli magyar párt elnökét is meghívták.
Szerdán, a tábor nyitónapján a magyar kormány nemzetpolitikájáról, Közép-Kelet-Európa keresztény jövőképéről, a határon túli anyanyelvű felsőoktatásról, a regionális öntudatok erősödéséről és a kommunizmus bűneiről rendeztek pódiumbeszélgetéseket és vitafórumokat.
Csütörtökön egyebek mellett a gazdaságfejlesztési stratégiákról és a visszahonosított magyarok népszavazáson való részvételének módjáról esett szó.
A Magyarországgal szomszédos államok közül a szerbiai Vajdaságban a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete – fogalmazódott meg a kisebbségpolitikai pódiumbeszélgetésen.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) titkára, Darcsi Karolina a fórumon kijelentette, Kárpátalján azért nem lehet kisebbségi jogkövetelésekről beszélni, mert Ukrajna nem jogállam. Példaként hozta fel, hogy a közigazgatás átszervezéséről elfogadott törvény tartalmazza, hogy a közigazgatási egységek kialakításánál figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, a törvény végrehajtási utasításaiból azonban már kimaradt ez a kitétel. Arról is beszámolt, hogy Kárpátalján presztízse van a magyar nyelvnek, megtanulásában a más nemzetiségűek is lehetőségeket látnak. Hozzátette, a magyarellenes megnyilvánulásokat rendszerint a Kárpátok hágóin túlról hozzák be a régióba.
Az Európa biztonságáról szóló panelbeszélgetést megnyitó Gerald Frost, a Danube Institute igazgatója szerint „előreláthatatlan, ezért veszélyes” helyzet alakult ki.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a három legnagyobb biztonsági kockázat között az ukrán válságot, a migrációt és az Európai Unióban keletkezett „repedéseket” nevezte meg, negatív jelenségként értékelve a britek kiválását. Az ukrán válság eddig több mint tízezer halálos áldozatot szedett, ezek fele civil, 1,8 millió belső menekült van az országban, akikkel senki sem törődik – mondta.
„Felfogni nem tudom, hogy miközben közel-keleti polgárok milliói léphetik át a határt törvénytelenül, addig egy európai keresztény ország polgárainak megtiltják, hogy törvényesen belépjenek az Unió területére” – mondta Brenzovics László.
A pénteki napon nyolc Kárpát-medencei magyar párt vezetőjének részvételével megrendezték a tábor immár hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalát. A beszélgetést moderáló Répás Zsuzsa nemzetpolitikai szakértő a fórum elején bejelentette: a Kárpát-medencei magyarság választott vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az Európai Unió „elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést”, összefogásra és az október 2-i népszavazáson való részvételre buzdítva a magyarságot.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár így értékelt: Az előző évek hullámvölgye után 2010-ben radikális, és már jelentős eredményekkel rendelkező váltás zajlott le a nemzetpolitikában, amelynek célja a szülőföldön való boldogulás támogatása, az elvándorlás csökkentése, és a rossz demográfiai helyzet pozitív irányba fordítása.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról számolt be, hogy Ukrajnában valamelyest enyhültek a harcok, de a frontvonal állandósult. Az ukrán központi kormányzat nem foglalkozik kisebbségi ügyekkel, pedig az ország lakosságának egyötöde nem ukrán – a válság rendezéséhez ezzel is szembe kell nézni. Amúgy nem következett be, amitől sokan féltek, hogy a kárpátaljai magyarság köréből menekülthullám indul el, a közösség otthon maradt, és magyarországi támogatással működteti intézményeit. Kifejtette: miután Ukrajna hozott egy komoly következményekkel járó döntést, hogy nem az „orosz birodalomhoz”, hanem az Európai Unióhoz akar közeledni, szűkkeblűségre és kettős mércére vall, hogy az ukrán állampolgároknak még mindig nincs vízummentességük az Európai Unióban.
Szombaton, a fórum zárónapján Orbán Viktor tartott előadást a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt. A miniszterelnök kifejtette: A bevándorlási válság, a terrortámadások, a brit kilépés közepette Európában napról napra nő a félelem, a polgárokon elhatalmasodik az érzés, hogy bizonytalan a jövő. Megállapította: elitválság és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban.
A gazdasági válság nyomán megjelennek az eddigi bevett eliten kívülről politikai érdekképviseletre jelentkező szereplők, radikálisok és populisták – folytatta a kormányfő, ezek közé sorolva az egyik amerikai elnökjelöltet is.
„A probléma az, hogy az elitválság napjainkra demokráciaválsággá fordult át. Az emberek nagy tömegei nyilvánvalóan és látványosan mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek javasolnak és csinálnak” – állapította meg Orbán Viktor.
A kormányfő szerint ahhoz, hogy eltűnjön a félelem és bizonytalanság, az Unióban minden gondolatot, politikai akciót és kezdeményezést, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani, ezt a politikát abba kell hagyni, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek ma Európában.
Orbán Viktor szerint a bevándorlási válság és a terrorizmus ügyében a cselekvés előfeltétele az, hogy az európai vezetők is elfogadják a tényeket. Rámutatott, a Századvégnek az egész EU-ra kiterjedő közvélemény-kutatása szerint az uniós polgárok csaknem kétharmada közvetlen összefüggést lát a migráció és a bűnözés, illetve a terrorizmus növekedése között, és úgy véli, a tömeges bevándorlás megváltoztatja Európa kulturális arculatát, lerombolja a nemzeti kultúrát.
A magyar kormányfő szerint nem lassítani kell a migrációt, ahogy Brüsszel szeretné, demográfiai gondok megoldását látva benne, hanem megállítani, akkor is, ha a kerítés „nem esztétikus”. Bármennyire is együtt érzünk velük és áldozatnak látjuk a migránsokat, a kerítésünknél meg kell őket állítani, aki jogszerűtlenül lép be, azt börtönbe kell zárni: a védekezésnek ennél barátságosabb formája nincsen – szögezte le.
A miniszterelnök úgy értékelte: Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, hiszen az EU elvesztette a globális szerepét és regionális szereplővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Azt mondta, szeptemberben, amikor Pozsonyban összegyűlnek Európa vezetői, a mostani elit védeni fogja a mundér becsületét. Ezen a tanácskozáson a közép-európai államoknak azt kell képviselniük, hogy Európában alapvető változásokra van szükség – hangsúlyozta.
Előadása végén Orbán Viktor leszögezte: mindaz, amit kormánya 2010-ben Magyarországon elkezdett – a keresztény alapokra helyezett új alkotmány, a nemzetegyesítés politikája, a családpolitika –, egyetlen célt szolgáltak, amelyet az elmúlt időszak fejleményei igazolnak: „Mi azt akarjuk, hogy Magyarország egy biztos pont maradjon egy bizonytalan világban”.
A miniszterelnököt az előadása után tartott fórumon a kárpátaljai magyarság megsegítéséről is kérdezték. Orbán Viktor kijelentette, Kárpátalja, Ukrajna ma az egyik legnehezebb politikai és lelkiismereti kérdés Európában. Jelezte, Ukrajna három éve úgy döntött – „mi úgy tudjuk, hogy a népakarat eredményeképpen” –, hogy feladja a Nyugat és Oroszország közötti ütközőállam helyzetét, s megindul az Európához való csatlakozás útján. A magyar kormányfő szerint az azóta eltelt három év mérlege rendkívül elkeserítő: az ország elveszítette területe és lakossága egy jelentős részét, a stabilitásnak jeleit sem látni. A korábbi gazdasági szerkezet gyakorlatilag összeomlott, külső finanszírozáson múlik az ország élete. Az emberek életminősége radikálisan leromlott, a létfenntartáshoz szükséges eszközök ára megnőtt – tette hozzá.
Fel kell tenni a kérdést, hogy miután bátorította az ukránokat, ígéreteket tett, s ezzel felelősséget vállalt a döntésben, hogy Ukrajna ütközőállamból a Nyugathoz kapcsolódni akaró országgá váljék, betartotta-e Európa az ígéreteit – mutatott rá Orbán Viktor, majd nemmel válaszolt a kérdésre. Mint rámutatott, a világ által nyújtott pénzügyi segítség nem teszi lehetővé a korábban elérhető életszínvonal fenntartását az országban, és a gazdaság újjáépítéséért is alig tett valamit Európa. Kiemelte: Azt a legkevesebbet sem teszik meg, ami nem kerülne pénzbe, hogy legalább a vízummentességet megadják az ukrán embereknek. Úgy vélte, lelkiismereti kérdéseket is fölvet – túl az ésszerűség jogos kérdésein –, hogy Európa magára hagyta a bátorítására Nyugat felé forduló Ukrajnát.
Orbán Viktor jelezte, Magyarország számára nem közömbös, mi történik Ukrajnában, Kárpátalján, ezért annak érdekében, hogy ott az élet ne omoljon össze, még annál is sokkal többet tesz, mint amennyit nyilvánosságra hoz. „Nem vagyunk személyválogatóak, mindenkit segítünk, aki ott él és nehéz helyzetben van – nemcsak a magyarokat, az ukránokat is” – hangsúlyozta.
A magyar kormányfő hozzáfűzte: minden miniszterelnöki csúcson fölveti, hogy legalább a vízummentességet meg kell adni Ukrajnának, „ha már pénzt nem adunk, ha már nincs egy hosszú távú újjáépítési tervünk, ha nem akarjuk, hogy Ukrajna szégyenszemre visszakullogjon az ütközőzóna státuszba, hogy a nép azt kezdje követelni, legalább odáig menjenek vissza, ahol egyszer már voltak, mert az jobb volt, mint ez a »remek« nyugatos orientáció”.
(MTI/3szek.ro/foter.ro/hirmondo.ro/zzz)
