XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem – Quo vadis, Ukrajna?
Június 30. és július 3. között huszonnegyedik alkalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány nyári szabadegyetemét, immár tizenötödik éve az ökörmezői járási Felsőszinevéren.
A megnyitón Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszönetet mondott a KMKSZ-nek és a Pro Minoritate Alapítványnak a szervezésért. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, megyei képviselő felidézte a korábbi szabadegyetemeken folyó munka eredményeit. Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapítvány elnöke örömmel nyugtázta, hogy egyszerre több generáció is jelen van a táborban, akik közösen gondolkodnak a kárpátaljai magyar közösség és az egész magyar nemzet életének és helyzetének jobbá tételén. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő az idei tábor elnevezését magyarázva – Quo vadis, Ukrajna? –, ironikusan megjegyezte, hogy akár mindegyik tábor neve is lehetett volna az elmúlt 24 év alatt ez a félig latinul megfogalmazott kérdés: Hová tartasz, Ukrajna?
Írásunkban röviden összefoglaljuk a szabadegyetem három napján érintett fontosabb témaköröket.
Kárpátalja megsegítése
Elsőként Potápi Árpád János a magyar nemzetpolitika szempontjából igyekezett megvilágítani a vidékünkre irányuló anyaországi támogatások elveit, a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseit. Elmondta, hogy az államtitkárság a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatja célba támogatásainak nagy részét. A szülőföldön való boldogulást igyekeznek segíteni a nemrég bejelentett gazdaságfejlesztési programmal, a magyar szakképzés és a fiatal magyar vállalkozók éve programmal, továbbá a magyar oktatás támogatásával kapcsolatos programokkal. Ezentúl is marad az oktatási-nevelési támogatás, és maradnak, sőt kibővülnek a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók fizetéskiegészítését megcélzó programok. Ki akarnak választani 50 példaképet a sikeres külhoni magyar fiatalok közül, folytatódik a Petőfi Sándor-program is, amelynek keretében jelenleg több mint tíz kárpátaljai magyar fiatal is eljutott a világ különböző részeire.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a 2015-ben létrejött „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke részletesen beszámolt az alapítvány által kezelt támogatási rendszerekről.
Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke a segélyszervezet kárpátaljai segélyprogramjairól beszélt.
Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka, a diakóniai szolgálat vezetője részletesen bemutatta a református egyház által fenntartott líceumokat, valamint más szociális, segítő intézmények tevékenységét.
Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programvezetője hangsúlyozták: ők Ukrajna más vidékein is igyekeznek segíteni, megyénk mellett különösen Kelet-Ukrajnában, a háborútól közvetlenül szenvedő lakosságnak. Az elmúlt évben több mint egymilliárd forint értékben segítettek Ukrajnában.
Fehér Ferenc, a „Szent Márton Karitász” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány igazgatója a római katolikus egyház által fenntartott intézményekről, óvodákról, líceumról beszélt, majd szociális támogatási programjaikat ismertette.
Gazdaságfejlesztési program Kárpátalján
Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos ismertette a magyar állam és a KMKSZ közös, a kárpátaljai vállalkozások fejlesztését és a kárpátaljai gazdaság élénkítését megcélzó Egán Ede-tervét. Emellett a magyarországi üzemek Kárpátaljára való telepítését is támogatja a magyar állam. A kormánybiztos előadásában kijelentette: minden érdemi, a magyar közösséget segítő ötletet támogat a magyar állam, így minden működőképes vállalkozás, fejlesztéssel kapcsolatos elképzelés nyerhet pályázatot.
Brenzovics László elmondása szerint a terv kidolgozása roppant bonyolult folyamat, egyik nagy probléma a két ország jogi rendszerének különbözősége. Ezért létrejött az Egán Ede Alapítvány, amelynek igazgatója Berki Marianna jogász. A pályázatok helyi szintű értékelését egy szakértői kuratórium végzi, amelynek tagjai a KMKSZ képviselőin kívül a történelmi egyházak, valamint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség delegáltjai. A KMKSZ elnöke is hangsúlyozta, hogy ez egy gazdaságfejlesztési terv, amely azokat a vállalkozásokat támogatja, amelyek hasznot tudnak hozni a kárpátaljai közösségnek. Hozzátette: az Egán Ede-terv célja, hogy a kárpátaljai magyar termelők képesek legyenek akár egy áruházláncnak stabilan és rendszerszerűen szállítani egy adott terméket.
Nemzetpolitikai kerekasztal
Horváth Ferenc, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Lendva alpolgármestere bemutatta a mintegy 10 000 főt számláló szlovéniai magyarság helyzetét. Szlovéniában nincs magyar politikai párt, viszont az országban élő magyar és olasz őshonos kisebbség számára egy példa értékű kisebbségi önkormányzati struktúrát hozott létre a szlovén állam, amely jelentős jogkörrel rendelkezik, és több magyar intézményt tart fenn. Szlovéniában a kilencven fős parlamentben egy képviselői hely alanyi jogon biztosított a magyarok számára. Ám sajnos nincs magyar nyelvű közoktatás, csak kétnyelvű, nincs magyar egyház, és ez a pici közösség vallási tekintetben is három részre oszlik, római katolikusok, reformátusok és evangélikusok.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja, korábbi elnöke a közel félmilliós felvidéki magyar közösség helyzetét igyekezett bemutatni. A Felvidéken jelentős a magyar közösség asszimilációja és elvándorlása. Soraikban megjelent egy – Berényi szóhasználatával – „szlovmagy” vegyes identitás, amely ráadásul legitimitást is nyert a Híd–Most vegyes párt létrejöttével.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az erdélyi magyarság helyzetét, az előttük tornyosuló problémákat igyekezett bemutatni. Beszélt a velejéig korrupt román politikai rendszerről, és a jelenleg Romániában zajló, elképesztő méreteket öltött korrupció elleni küzdelemről.
Brenzovics László a kárpátaljai helyzetet ismertetve elmondta, hogy az önkormányzati választásokon a két magyar politikai párt összefogása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Sikerült fontos pozíciókat szereznünk a megyében, a háború és a katasztrofális gazdasági helyzet miatt viszont felerősödött a kivándorlás. A magyar kormány számos programmal, jelentős anyagi támogatással sietett a kárpátaljai magyarok segítségére, amiért hálával tartozunk.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője, a magyar nemzetpolitika korábbi irányítója összefoglalásként megfogalmazta: az identitás erőssége az, ami leginkább meghatározza a kisebbségben élő magyar közösségek helyzetét. Ezért a magyar nemzetpolitika célkeresztjében is az identitás erősítése áll, ami által megállíthatóvá válik a népességfogyás is. Minden környező országban meg kell találni azt az egymástól eltérő utat, amely ugyanahhoz a közös célhoz vezet.
Oktatás határon innen és túl
Elsőként Orosz Ildikó számolt be az Ukrajnában éppen aktuális oktatáspolitikai helyzetről. Mint azt elmondta, az „országreform” keretében létrejött közoktatási koncepciónak vannak a kárpátaljai magyarság számára előnyös és veszélyes pontjai is. Pozitívum, hogy biztosítaná a települések számára az óvodai és elemi szintű oktatást, a problémák egyike pedig a normatíva növelése, mely szerint általános iskola csak akkor működhet egy adott településen, ha van legalább 100 tanulója. Ezt az ukrán iskolák képesek teljesíteni, viszont egy-egy magyar iskola ukrán tanulók nélkül nem, ezért erre alternatív megoldást kell találni.
Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a felvidéki oktatás helyzetét részletezte. Elmondta, rendkívül kiéleződött helyzet alakult ki az úgynevezett „kisiskolák” ügyében, ugyanis az osztályok indításánál a szlovák oktatásügyi törvény olyan minimumlétszámokat követel, amilyet egy kevés tanulóval rendelkező magyar iskola nem tud teljesíteni.
Négy-öt éve folyamatosan csökken a beiskolázott gyermekek létszáma, és az egyik legnagyobb probléma a magyar óvodai csoportok hiánya a kisközösségekben.
Magyar–ukrán viszony
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke előadásában egyebek között kifejtette: Amikor ma a világban Ukrajnáról beszélnek, akkor azt mondják, hogy itt proxy (közvetett erőkkel vívott) háború zajlik, és tulajdonképpen az USA és Oroszország küzd Ukrajnáért. Lényegében azonban „itt egy nemzet születéséről van szó, aminek több stádiuma volt a XX. században, és felgyorsult a 2004-es narancsos forradalom, majd különösen a 2014-es, fegyveres konfliktusba átcsapó események után” – mondta, hozzátéve: az ukránok számára az a legfontosabb kérdés, hogy nemzetté válásukhoz Magyarország és a többi szomszéd hogyan viszonyul. A politikus szerint a magyar külpolitika az utóbbi időben szolidaritási gesztusokra helyezi a hangsúlyt a kétoldalú kapcsolatokban. Hangsúlyozta, a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése a világpolitika egyik legfontosabb mai kérdése: „…mi Ukrajna jövőjét Közép-Európában látjuk, a közép-európai építkezésben. Magyarország számít Ukrajnára.”
Németh Zsolt elismeréssel szólt a kárpátaljai magyarság megmaradásért folytatott küzdelméről a nehéz ukrajnai helyzetben. Csodának nevezte azt, ahogyan kiépült a beregszászi magyar főiskola, ahogy megtörtént a magyarigazolványok igénylése, ahogy a visszahonosítás folyik, és ahogyan a magyarok megerősítették politikai érdekképviseletüket a tavalyi ukrajnai helyhatósági választásokon.
Csutora Zsolt, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára a magyar–ukrán kapcsolatok vonatkozásában számos pozitív fejleményről számolt be az elmúlt két év diplomáciai mosolyszünetét követően. Elmondta, hogy felpezsdültek a diplomáciai kapcsolatok, Klimkin ukrán külügyminiszter februárban Budapestre látogatott, azt követően megtekintette Magyarország Beregszászi Konzultusának a munkáját.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője arról számolt be, hogy a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja az EP-ben mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse Ukrajna európai integrációját, az Oroszországgal kialakult konfliktus rendezését és a vízumliberalizáció kérdését. Ugyanakkor meghatározó jelentőségű munkájukban a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme. A munkájuk eredményeként sikerült például az EP EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság 2015 őszi ülésének zárónyilatkozatába beletenni azt a pontot, amely értelmében a választási reform végrehajtásakor figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek szempontjait és érdekeit is.
Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete jelentős eredménynek nevezte, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokat sikerült a magyar–orosz viszony romlása nélkül javítani. Kifejtette, a magyar diplomácia komoly erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok fejlesztése érdekében, a nagykövetség a fővároson kívül immár az ukrajnai régiókban is számos, gazdasági és kulturális jellegű rendezvényt szervez.
Brenzovics László lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy Ukrajnának két évig nem volt Magyarországon nagykövete, és minimális szintre csökkentek a két ország közötti magas szintű kapcsolatok. Szerinte változtatni kell az ukrán vezetés hozzáállásán, mert az elmúlt két évben semmi nem valósult meg a korábbi, európai integrációval kapcsolatos ígéreteiből, hiszen egyetlen új határátkelőhely vagy út nem épült Kárpátalján, máig nem jelölték ki a magyar autópálya határmetszéspontját, nem épült meg a Beregszászt elkerülő út.
Vjacseszlav Vojnarovszkij, az ukrán Külügyminisztérium nyugat-ukrajnai kirendeltségének vezetője köszönetet mondott Magyarországnak. Hangsúlyozta: az ukrán emberek hálásak Magyarországnak a támogatásért, és a gyermekek, akik ott üdülnek, a jövőben hidat képezhetnek a két nép és ország között.
Határ menti együttműködés
Az együttműködés lehetőségeiről szólva Perényi Zsigmond, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetközi helyettes államtitkára elmondta, hogy a határ menti együttműködési alap egy kisebb, de fontos uniós alap, mert lehetőséget teremt arra, hogy a határ két oldalán valósítsanak meg belőle fejlesztéseket, amelyből a két ország együttműködésével fontos fejlesztések valósulhatnak meg Kárpátalján. Így számos, régóta megoldandó feladat megoldása válhat lehetővé: közös árvízvédelem, kárpátaljai szennyvíztisztító telepek felújítása, kulturális örökségek megmentése, vagy akár a közlekedés és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, hidak, kerékpárutak építése stb.
Tilki Attila, a Kárpátaljával határos magyarországi terület országgyűlési képviselője, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke a határ menti területek konkrét együttműködéséről, az abban rejlő, még ki nem aknázott lehetőségekről beszélt. Majd a tervezett új határátkelőhelyekkel kapcsolatos elképzeléseket ismertette.
Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke az idén létrehozott Tisza-ökorégió névre keresztelt együttműködést mutatta be a hallgatóságnak, amely a Tisza vízgyűjtő területén lévő megyei önkormányzatok határon átnyúló regionális együttműködését szeretné megvalósítani. Célul tűzték ki a térség gazdasági felzárkózásának előmozdítását, a belföldi és a határon átnyúló közlekedési útvonalak korszerűsítését, a Tiszán való átkelési lehetőségek bővítését, továbbá az árvízvédelemben, a biztonságos és racionális vízkészlet-gazdálkodásban, az árapasztó tározók kialakításában és működtetésében, az élményt kínáló turisztikai attrakciók kialakításában. A Duna-stratégiához hasonlóan létre akarják hozni a Tisza-stratégia fejlesztési és együttműködési programot.
Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke a Kisvárda Város Önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Kárpátaljai Megyei Tanács által létrehozott Tisza Európai Területi Társulás céljáról elmondta, hogy határon átnyúló együttműködési programokat, infrastrukturális fejlesztési projekteket szeretnének megvalósítani az egymással szomszédos Szabolcs megyében és Kárpátalján.
Volodimir Csubirko, a Tisza ETT felügyelőbizottsági elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács korábbi elnöke elmondta: mivel Ukrajna az EU-integrációra törekszik, ezt a társulást Kijev is támogatja. Kárpátalja szeretné megmutatni egész Ukrajnának, hogy milyen Európa, és azt reméli, hogy az ukránok Kárpátalja által jutnak majd be az Európai Unióba.
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke elmondta, hogy a Volodimir Csubirko és Brenzovics László által megkezdett határon átnyúló együttműködést a megye jelenlegi vezetése is folytatja, szeretnék az életkörülményeket javítani, a régiók közötti szakadékot áthidalni. A határ menti kapcsolatok fejlesztése katalizátora lehet Ukrajna EU-integrációjának is. A megyei tanácsban egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a megyének nagyobb önállóságra, több jogkörre van szüksége ahhoz, hogy fejlődhessen. Rossz döntésnek nevezte a kárpátaljai szabad gazdasági övezetek megszüntetését, és szükségesnek véli a befektetésekkel kapcsolatos törvények liberalizálását. Fontosnak tartanák, hogy a mostani kishatárforgalmi, 50 kilométeres övezetet kiterjesszék egész Kárpátaljára.
Badó Zsolt/Szaniszló Róbert
