A magyar–ukrán viszony alakulásának kérdéseit vitatták meg a két ország politikusai, parlamenti képviselők Felsőszinevéren szombaton, a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem zárónapján. A beszélgetést vezető Buhajla József ungvári magyar főkonzul a megszólalókat arra kérte, értékeljék, mi történt a 2015 októberi, ukrajnai helyhatósági választásokat követően, hogyan alakul Ukrajna EU-ntegrációjának ügye, és milyen változások álltak be a két ország kétoldalú diplomáciai kapcsolataiban.
Előadásában Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke egyebek között kifejtette: amikor ma a világban Ukrajnáról beszélnek, akkor azt mondják, hogy itt proxy (közvetett erőkkel vívott) háború zajlik, és tulajdonképpen az USA és Oroszország küzd Ukrajnáért. „Ebben ugyan sok igazságelem van, de szerintem alapvetően téves ez a helyzetértékelés, mert itt egy nemzet születéséről van szó, aminek több stádiuma volt a XX. században, és felgyorsult a 2004-es narancsos forradalom, majd különösen a 2014-es, fegyveres konfliktusba átcsapó események után” – mondta. Rámutatott: „Nagyon fontos, hogy mi, magyarok, akik évszázadok óta élünk az ukránok mellett, ilyen összefüggésben közelítsünk a problémakomplexumhoz”. Úgy vélte, az ukránok számára az a legfontosabb kérdés, hogy nemzetté válásukhoz Magyarország és a többi szomszéd hogyan viszonyul.
A politikus szerint a magyar külpolitika az utóbbi időben az olyan szolidaritási gesztusokra helyezi a hangsúlyt a kétoldalú kapcsolatokban, mint amilyen a gyereküdültetés. Hozzátette: fontos lenne, hogy a magyar kormány ezt a gesztuspolitikát folytassa, és a legmagasabb szinten is képviselje.
Az ukrajnai helyzetre kitérve Németh Zsolt hangsúlyozta: a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése a világpolitika egyik legfontosabb mai kérdése, olyan fontos, mint Szíria ügye, függetlenül az áldozatok számától. Hozzátette: nekünk, mint szomszédoknak és legközelebbi módon érintett nációnak, alapvető célkitűzésünknek kell lennie, hogy jöjjenek létre a konfliktus rendezésének a feltételei. Jelenleg a rendezésnek még a formátuma sem látszik – mondta –, a mostani keretek ugyanis nem felelnek meg ennek a célnak.
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnának hol lenne a megfelelő helye, Keleten vagy Nyugaton, a politikus kifejtette: a választ erre a kérdésre egyelőre senki nem tudja, de ha eljön a válaszadás ideje, akkor azt az ukrán népnek kell megadnia. „Mindettől függetlenül, mi Ukrajna jövőjét Közép-Európában látjuk” – jelentette ki, megjegyezve, hogy Magyarország is – stratégiai célkitűzésként – Közép-Európát építi, amelynek jelenleg nem látszanak a jövőbeni határai, mert nem tudni, hová fejlődnek a V4-ek.
Hozzáfűzte: a közép-európai építkezésben Magyarország számít Ukrajnára. Fontosnak nevezte, hogy a V4-ek Ukrajna mellé álljanak, támogatva integrációját e térségbe, mégpedig egy lengyel–magyar projekt részeként. Magyarországnak az az érdeke, hogy Ukrajnában stabilitás, gazdasági fejlődés, demokrácia és mindenki számára – így a kárpátaljai magyarok számára is – élhető élet legyen – hangsúlyozta a politikus.
Németh Zsolt elismeréssel szólt a kárpátaljai magyarság megmaradásért folytatott küzdelméről a nehéz ukrajnai helyzetben. Csodának nevezte azt, ahogyan kiépült a beregszászi magyar főiskola, ahogy megtörtént a magyarigazolványok igénylése, ahogy a visszahonosítás folyik, és ahogyan a magyarok megerősítették politikai érdekképviseletüket a tavalyi ukrajnai helyhatósági választásokon.
Csutora Zsolt, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára a magyar–ukrán kapcsolatok vonatkozásában számos pozitív fejleményről számolt be az elmúlt két év diplomáciai mosolyszünetét követően. Elmondta, hogy felpezsdültek a diplomáciai kapcsolatok, Klimkin ukrán külügyminiszter februárban Budapestre látogatott, azt követően megtekintette Magyarország Beregszászi Konzultusának a munkáját. Az államtitkár hangsúlyozta: „Minden szinten megpróbáljuk a kapcsolatokat aktivizálni, Porosenko elnök és Orbán Viktor miniszterelnök között is. Ukrajna két év szünet után nagykövetet nevezett ki Magyarországra, mindezt olyan diplomáciai és közigazgatási folyamatokkal katalizáltuk, amely ékesen bizonyítja, hogy Magyarország mindig pozitívan áll Ukrajnához – hangsúlyozta Csutora Zsolt, aki beszámolt a magyar diplomácia által az Ukrajnai régiókban szervezett gazdasági és kulturális rendezvényekről. Ezek kapcsán megjegyezte: Látszik, hogy az ukrán régiókban is nagy az érdeklődés az iránt a Magyarország iránt, amely maximálisan támogatja Ukrajna függetlenségét, területi integritását, vízumliberalizációs törekvéseit. Ugyanakkor Kijev is vállalta a reformok végrehajtását, a decentralizációt, azt, hogy a nemzetiségek jobban tudnak önszerveződni. Ezeket még nem kaptuk meg.”
Vinnai Győző, Nyíregyháza országgyűlési képviselője, az Interparlamentáris Unió magyar–ukrán baráti tagozatának elnöke szerint Ukrajna Európához történő közeledése Közép-Európán keresztül vezet, Magyarország és a V4-ek szomszédos országokként kulcsszerepet játszhatnak ebben.. Mindkét ország érdekelt abban, hogy jószomszédsági kapcsolatokat alakítson ki.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője arról számolt be, hogy a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja az EP-ben mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse Ukrajna európai integrációját, az Oroszországgal kialakult konfliktus rendezését és a vízumliberalizáció kérdését. Ugyanakkor meghatározó jelentőségű munkájukban a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme. A munkájuk eredményeként sikerült például az EP EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság 2015 őszi ülésének zárónyilatkozatába beletenni azt a pontot, amely értelmében a választási reform végrehajtásakor figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek szempontjait és érdekeit is.
Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete előadásában kifejtette: elfogyott az a komparatív diplomáciai előny, amit Magyarország azzal szerzett, hogy 25 évvel ezelőtt elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét és nyitotta meg nagykövetségét. De most megvannak a feltételei annak, hogy javuljanak a két ország kapcsolatai – mondta.
Jelentős eredménynek nevezte, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokat sikerült a magyar–orosz viszony romlása nélkül javítani. Kifejtette, a magyar diplomácia nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok fejlesztése érdekében, a nagykövetség a fővároson kívül immár az ukrajnai régiókban is számos, gazdasági jellegű rendezvényt szervez, amihez az elmúlt évben tartott 19 kulturális rendezvény is társul. Ennek is köszönhetően jelentős mértékben javult a Magyarországról alkotott kép Ukrajnában – emlékeztetett. Hangsúlyozta, a magyar befektetőknek már most készülniük kell a kelet-ukrajnai konfliktus lezárulása utáni időkre, hogy felkészülten tudjanak megjelenni az ukrán piacon.
Hozzászólásában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy Ukrajnának két évig nem volt Magyarországon nagykövete, és minimális szintre csökkentek a két ország közötti magas szintű kapcsolatok. Szerinte változtatni kell az ukrán vezetés hozzáállásán, mert az elmúlt két évben semmi nem valósult meg a korábbi, európai integrációval kapcsolatos ígéreteiből, hiszen egyetlen új határátkelőhely vagy út nem épült Kárpátalján, máig nem jelölték ki a magyar autópálya határmetszéspontját, nem épült meg a Beregszászt elkerülő út. Mint mondta, a magas röptű szólamok hangoztatása helyett le kell szállni a földre, és el kell kezdeni építkezni.
Vjacseszlav Vojnarovszkij, az ukrán külügyminisztérium nyugat-ukrajnai kirendeltségének vezetője köszönetet mondott Magyarországnak a kelet-ukrajnai konfliktus által érintett 600 gyermek üdültetéséért. Hangsúlyozta: az ukrán emberek hálásak Magyarországnak a támogatásért, és a gyermekek, akik ott üdülnek, a jövőben hidat képezhetnek a két nép és ország között.
dózsa/mti
