XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem
Június 30-án ismét megnyitotta kapuit a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem. A meghívott helyi, magyarországi és más elcsatolt magyar területekről érkezett résztvevők (köztük számos elismert politikus) a rendezvény alatt előadások, illetve eszmecserék keretében ismerkedhetnek meg Kárpátalja jelenével és jövőjével, problémáival és közösen dolgozhatnak ki megoldásokat. A tábor első napjának második előadása a hosszas előkészítés után a startjához érkezett, a magyar állam és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közös, a kárpátaljai vállalkozások fejlesztését és a kárpátaljai gazdaság élénkítését megcélzó Egán Ede-tervéről szólt. A három előadó, Grezsa István magyarországi kormánybiztos, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, ukrán parlamenti képviselő, valamint Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önkormányzati és gazdasági titkára részletesen bemutatta a nyár közepén induló programot.
Az előadást Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának elnöke moderálta, aki bevezetőjében röviden vázolta a magyar kormánynak a határon túli magyar közösségek gazdasági támogatását célzó programjait időrendben. Véleménye szerint az elcsatolt területekre fordított figyelem az első Orbán-kormánnyal kezdődött, majd a 2002-es kormányváltást követően a gyurcsányi politika nem fordított kellő figyelmet a határon túli területekre. A Gyurcsány-kormány leváltását követő második Orbán-kormány viszont ismételten, megújult nemzetpolitikai stratégiával igyekszik segítséget nyújtani az egykoron Magyarországhoz tartozott területek magyar lakta közösségeinek. Ezeknek a törekvéseknek köszönhetően jött létre a kárpátaljai Egán Ede-tervnek megfelelő Mikó Imre-terv is, amely a mai napig jól működik. Mátis Jenő rövid bevezetője után Grezsa István kormánybiztos ismertette a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programot.
Mint ahogy fogalmazott, a program létrejötte már önmagában dicséretes, hiszen a kárpátaljai magyarság az összmagyarság egy százalékát teszi ki, és a folyamatos hányattatások ellenére (vagy annak köszönhetően) rendkívül szívós és kitartó. A sanyarú körülményeiben is képes volt otthonában megmaradni, és kidolgozni egy gazdasági tervet, képes szociális és karitatív munkát végezni, valamint rendelkezik egyfajta politikai bölcsességgel, aminek köszönhetően sikerült olyan pozíciókat betölteni a megye vezetésében, amire eddig nem volt példa. A terv költségvetésével kapcsolatban elmondta, hogy a kormány már elfogadta, hogy a 2016-os évre 2, a 2017-es évre 5,2, a 2018-as évre pedig 4,8 milliárd költségvetési forrás áll majd rendelkezésre, ami mellett elérhetővé válik egy 20 milliárdos kedvezményes hitel, amit az Eximbankon keresztül biztosít majd a kormány. Mindezek mellett a magyarországi üzemek Kárpátaljára való telepítését is támogatja a magyar állam.
A kormánybiztos előadásában kijelentette, hogy nem szabad helyet adni a különböző tévhiteknek, amelyek a támogatással kapcsolatban fogalmazódtak meg. Hangsúlyozta, hogy az Egán Ede-terv nem egy szociális támogatás vagy segély, Nem fordítható infrastrukturális fejlesztésekre, tehát nem lehet a rendelkezésre álló összegeket például kútfúrásra, vagy „gázbevezetésre” fordítani. Aki erre vagy ehhez hasonló „fejlesztésre” szeretne pályázni, nem fog nyerni összeget. Ez egy gazdaságfejlesztési támogatás. Mint fogalmazott: „Semmi olyat nem szeretnénk támogatni, ami nem generál újabb befektetéseket”. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló összegeket a magyar adófizetők pénzéből bocsátotta rendelkezésre a kormány abból a célból, hogy az anyaország végre érdemben tudjon segíteni a kárpátaljai magyarság sorsán és nem járul hozzá a helyi oligarchák zsebének „duzzasztásához” sem.
Grezsa István előadásában arra is rámutatott, hogy a magyar kormány nem támogatja a pénzek „haverek közötti elosztását”. Minden érdemi, a magyar közösséget segítő ötletet támogat a magyar állam, így minden működőképes vállalkozás, fejlesztéssel kapcsolatos elképzelés nyerhet pályázatot. Kijelentette, hogy a rosszindulatú pletykákkal ellentétben nem a KMKSZ bizalmi körében lévők között kerül elosztásra a rendelkezésre bocsátott pénzforrás. A magyar kormány Kárpátalját támogatja, amelyben az említett szervezet partner.
Dr. Brenzovics László a régebbi Kárpátalját megcélzó támogatáscsomagokkal kapcsolatban elmondta, hogy kárpátaljai vonatkozásában nem voltak sikeresek. Az egyik ezzel foglalkozó alapítvány tevékenysége során a Kárpátaljára érkezett forintmilliók elvesztek. Nem látni nyomát az akkor az alapítványon keresztül beérkezett összegeknek.
Az elnök elmondása szerint a terv kidolgozása roppant bonyolult folyamat, egyik nagy probléma a két ország jogi rendszerének különbözősége, amelyet a program folyamatos és flott működéséhez ki kell küszöbölni. Ezért létrejött az Egán Ede Alapítvány, amelynek igazgatója Berki Marianna jogász. Ő próbálja „összeilleszteni” a magyarországi partnerek elvárásait az ukrán jogrendszerrel.
A pályázatok helyi szintű értékelését egy szakértői kuratórium végzi, amelynek tagjait a KMKSZ képviselőin kívül a történelmi egyházak, valamint az Ukrán Magyar Demokrata Szövetség delegáltjai alkotják. Brenzovics László ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy törekszenek egy széles társadalmi konszenzusra a terv vonatkozásában, de mindenfajta elvárásnak megfelelni nem tud a terv sem. Grezsa Istvánnal egyetemben a KMKSZ elnöke is hangsúlyozta, hogy ez egy gazdaság fejlesztési terv, amely azokat a vállalkozásokat támogatja, amelyek hasznot tudnak hozni a kárpátaljai közösségnek. A támogatások azt a célt szolgálják, hogy a palyázó vállalkozók egy nagyon kedvezményes hitel keretében létrehozzanak valamit, ami hosszú távon fellendítheti a megye gazdaságát. Ilyenek lehetnek a különböző gyümölcstermelő fóliasátrak, konzervgyárak beindítása is – vélekedett az elnök.
Mester András, a KMKSZ önkormányzati és gazdasági titkára elmondta, hogy több probléma volt a pályázatok kiírásával, az egyik legjelentősebb ilyen akadályt az ukrán adórendszer jelentette. Míg a Vajdaságban nem kell a magánvállalkozónak gazdaságfejlesztési támogatás után adót fizetnie, addig Ukrajnában 18 százalékos jövedelemadó és másfél százalék katonai adók kifizetésére kötelezik a magánszemélyt. Így kizárták a magánszemélyeket a pályázási lehetőségből, mivel túl nagy adót kellene fizetni a kapott összegből az államnak. De akik bejegyeztetik vállalkozásukat, jogi személyként pályázhatnak.
A másik problémaként a mezőgazdasági vállalkozások kapcsán a földtulajdonjogok dokumentálásának hiányát emelte ki a KMKSZ titkára. Több gazda nem rendelkezik a tulajdonjogát igazoló dokumentummal, ezért a KMKSZ „földprogramot” indít, amely majd segítséget nyújt a gazdáknak beszerezni a hivatalos dokumentumokat.
Az Egán Ede-terv pályázatainak megjelenése előtt lesz egy népszerűsítő körút, amely során az illetékesek minden részletet tisztáznak a pályázók előtt, valamint elmagyarázzák a pályázás menetét, ami július közepétől augusztus közepéig tart majd. Az elbírálás egy hónapot vesz majd igénybe. Két pontozó csoport lesz, amelyek egy magyarországi és egy kárpátaljai szakértői gárdából állnak majd. Mindkét csoport pontozza majd a pályázatot, de amennyiben a két értékelés között 20%-os különbség van, úgy egy harmadik fél is átnézi azt. A pontozásnál figyelembe veszik majd a szakmai végzettséget, a tapasztalatot is. Mindemellett a pályázókat megvizsgálja majd egy szakmai csoport, hogy a pályázatukban leírt információk megfelelnek-e a valóságnak. A helyi kuratórium javaslatot tesz majd a nyertes személyeket illetően, de a döntést a magyarországi fél hozza majd meg minden esetben. Mester András szerint a pontozási rendszer nagyon szigorú, nem lehet „elcsalni”. A támogatás elnyeréséhez 20% önrésszel kell rendelkeznie a pályázónak.
A KMKSZ elnöke a tervvel kapcsolatban hozzátette, az Egán Ede-tervnek létre kell hoznia a kárpátaljai magyar terméket. Az lenne a cél, hogy a kárpátaljai magyar termelők képesek legyenek akár egy áruházláncnak stabilan és rendszerszerűen szállítani egy adott terméket.
Az Egán Ede-terv hatásával kapcsolatban annyit mondtak el az előadók, hogy ez egy hosszú távú folyamat. Nem lesz észrevehető előrelépés egy-két éves intervallumban, de hosszú távon megjelenhet majd a már említett kárpátaljai magyar termék.
Egy nyertes pályázó újból pályázhat a következő ciklusban, az alkategóriák igényhez mérten bővülhetnek.
rsz
