A kis híján kétszer is privatizált nagydobronyi föld kérdése ugyancsak szóba került a Kárpátaljai Megyei Tanács keddi ülésén.
Ígéretükhöz híven a képviselők meghívták az önkormányzat ülésére Bohdan Hranyukot, az Állami Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Szolgálat (Derzsgeokadasztr) kárpátaljai megyei főosztályának vezetőjét, hogy magyarázatot kapjanak arra, miként adhatta a hivatal ismételten magánkézbe több száz nagydobronyi tulajdonos parcelláját.
Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy 2016 áprilisának végén a Derzsgeokadasztr kárpátaljai megyei főosztálya rendeletileg hozzájárult két, a Nagydobronyi Községi Tanács területén, a településhatáron kívül elterülő földrészleg felosztásához. Az összességében kis híján 29 hektárnyi területet a Derzsgeokadasztr határozatai állami tulajdonú földekként említik. Azonban az Ungvári Járási Állami Adminisztráció vezetője rendeletével még 2002-ben a „szociális szféra dolgozóinak” – mindenekelőtt a nagydobronyi oktatási-nevelési, valamint egészségügyi intézmények munkatársainak – tulajdonába adta a szóban forgó földrészlegeket egyéni gazdálkodás céljaira. Ennek alapján 338, úgynevezett régi típusú, földtulajdont igazoló állami okmányt állítottak ki, egyenként 0,23 ha területre, amelyeket azonban utóbb nem tápláltak be az Állami Földkataszter automatizált rendszerébe. A Derzsgeokadasztr mostani vitatott rendeleteinek másolataiból ráadásul az is kitűnt, hogy azokat lvivi, Lviv és Voliny megyei, kisbereznai, illetve ungvári illetőségű személyek nevére állították ki.
A téma nagy felháborodást és élénk vitát váltott ki a megyei tanács üléstermében. Hennagyij Moszkal kormányzó jelezte egyebek mellett, hogy a földhivatal által ismételten kiosztott majd 30 hektárnyi földterületért mintegy 25 ezer dollárt fizethettek ki jogtalanul, s a vétkesek felelősségre vonását ígérte. A kialakult vita során Barta József, a megyei tanács elnökének első helyettese, a KMKSZ alelnöke többek között azokra a kérdésekre szeretett volna választ kapni a Derzsgeokadasztr megyei hivatalvezetőjétől, hogy a nem kárpátaljai illetőségű polgárok honnan tudhattak egyáltalán Nagydobrony létezéséről, illetve arról, hogy a közelében földhöz juthatnak; helyénvalónak tartja-e a tisztviselő, hogy egy gyakorlatilag színmagyar faluba nem magyarokat telepítsenek; hogyan utalhatnak ki ismét olyan földeket, amelyeket egyszer már tulajdonba adtak.
Bohdan Hranyuk jelezte, hogy az ügyben bűnügyi eljárás indult első helyettese ellen, ám nem vagy alig tudott logikus és törvényes magyarázattal szolgálni alárendeltjei eljárását illetően.
A képviselők végül támogatták az illetékes állandó megyei tanácsi bizottság korábbi döntését, hogy összesítve az e tárgyban rendelkezésre álló valamennyi információt, tűzzék a kérdést az önkormányzat következő ülésének napirendjére, ahol, ha kell, bizalmatlansági indítványt is elfogadhatnak a Derzsgeokadasztr Kijevből kinevezett, így semmilyen kárpátaljai hatóságnak alá nem rendelt vezetőjével szemben, illetve sürgethetik a hivatal jelenlegi földkiutalási gyakorlatának beszüntetését.
Barta József lapunknak nyilatkozva biztatónak nevezte, hogy a képviselő-testület pártállástól függetlenül egységesnek mutatkozott a nagydobronyi eset megítélésében. Szerinte ez reményre jogosít azzal kapcsolatban, hogy sikerül megakadályozni a kárpátaljai termőföld elkótyavetyélését, idegen kézbe juttatását.
Egyébként az ülésen a képviselők összesen mintegy 60 napirendi pontról tárgyaltak, többek között programot fogadtak el az ukrán nyelvoktatás minőségének javítására a nemzeti kisebbségek nyelvein oktató iskolákban.
Megválasztották a megyei önkormányzat elnökének helyettesét. A hosszabb ideje betöltetlen posztra az egyetlen jelölt Petro Hricik, a Vidrodzsennya-frakció képviselője volt. A titkos szavazás során 35 képviselő támogatta a képviselőt , így megválasztották a tisztségre. Petro Hricik korábban a Perecsenyi Járási Tanács, illetve a Perecsenyi Járási Állami Adminisztráció elnökeként is dolgozott, mostani kinevezése előtt a megyei tanács munkaügyi, foglalkoztatási és szociális bizottságának helyettes vezetője volt.
Döntöttek a képviselők arról is, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács az önkormányzati média magánosítására vonatkozó szabályozással összhangban kivonul lapja, a Novini Zakarpattyaalapítói közül, annak működtetője a jövő évtől az újság dolgozó kollektívája lesz.
A megyei képviselők ugyancsak támogatták – 49 szavazattal – a munkácsi önkormányzat kérését. A megye második legnagyobb településének lakói szeretnék elérni, hogy városukat ukránul ne Mukacsevének, hanem Mukacsevónak írják a jövőben, ahogyan 2016 előtt.
zzz
