A határokon átívelő együttműködés mint az ukrajnai európai integrációs folyamatoktényezője címmel rendeztek parlamenti meghallgatást június 8-án Ukrajna Legfelső Tanácsában.
Irina Herascsenko, a parlament alelnöke a megjelenteket köszöntve emlékeztetett, hogy erről a témáról legutóbb 2007-ben tartottak meghallgatást az ukrán törvényhozásban. Szavai szerint a határokon átívelő együttműködés kérdése rendkívül fontos és aktuális Ukrajna számára, többek között az európai integrációs törekvések kontextusában. Hangsúlyozta, hogy a megkezdett decentralizációs folyamatok újabb lehetőségeket nyitnak meg az egyes ukrajnai régiók előtt.
„A határokon átnyúló együttműködés az európai integráció fontos összetevőjeként megköveteli a konceptuális megközelítés módosítását a törvényi alapok kidolgozásakor, gyakorlati alkalmazásukkor mind országos, mind regionális szinten. Az általunk kezdeményezett reformok megvalósítása nemcsak valamennyi hatalmi ág bevonását követeli meg, hanem a polgári társadalom képviselőinek széles spektrumáét is – vezetőkét, polgári aktivistákét, tudósokét” – jelezte Okszana Jurinec képviselő, az európai integrációs parlamenti bizottság regionális fejlesztési, határokon átívelő együttműködési albizottságának vezetője, a parlamenti meghallgatás kezdeményezője.
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettese felszólalásában hangsúlyozta, jelentős mértékben a határokon átívelő együttműködés fejlődésétől függ közeledésünk az európai normákhoz szociális, gazdasági, humanitárius és kulturális téren egyaránt. Hozzátette: Kárpátalja számára az utóbbi tíz esztendőben ez a megközelítés a regionális fejlesztési stratégia egyik prioritásává vált.
Elhangzott, megyénk földrajzi fekvése miatt a régióközi határokon átívelő együttműködés aktívan fejlődik olyan EU-tagországok határ menti régióival, mint Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Románia, valamint egy sor további állammal is, többek között Csehországgal, Németországgal, Szerbiával, Litvániával stb. Kárpátalja mára az európai országok 14 régiójával írt alá kétoldalú együttműködési megállapodást. Vidékünk több mint 100 városának, járásának, községének és nagyközségének vannak gyümölcsöző kapcsolatai a szomszédos országok különböző szintű önkormányzataival. A partneri közösségek köre hónapról hónapra bővül.
Az együttműködés eredményeiről szólva Barta jelezte, hogy a csehországi Viszocsina régióval fenntartott kapcsolatok kilenc éve alatt a partner régió 45,5 millió cseh koronát fektetett be Kárpátalja megye szociális szférájába, ami több mint 80 beruházás és 50-nél is több kulturális-oktatási, humanitárius projekt megvalósítását tette lehetővé. Több mint 100 hasonló projekt valósulhatott és valósul meg kárpátaljai szociális intézményekben 2012–2016 folyamán több mint 500 millió forint értékben Magyarország társfinanszírozásában az EU Keleti Partnerségprogramja keretében.
A Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettese jelezte, nagy jelentőséggel bír a határ menti együttműködés szempontjából a már működő határátkelők rekonstrukciója és újabbak megnyitása, a vámkezelés egyszerűsítése és gyorsítása. Jelenleg aktív munka folyik e téren a magyar féllel, ugyanakkor sajnos, az ukrán kormányzat nem használja ki a határ menti infrastruktúra korszerűsítésére, az újabb határátkelőhelyek nyitására kínálkozó lehetőségeket – jelezte Barta, kiemelve egyebek mellett, hogy továbbra is várat magára a Beregszászt elkerülő autóút megépítése.
Barta József hozzászólásában az elkövetkező időszak prioritásaiként a határ menti infrastruktúra korszerűsítését, illetve a turizmus fejlesztését emelte ki. Ezért, valamint javítandó a helyi önkormányzatok és az állami közigazgatás regionális szerveinek koordinációját a határ menti együttműködés tekintetében, javasolta a Regionális Fejlesztési, Építési és Lakásgazdálkodási Minisztérium mellett egykor működött határ menti együttműködési és európai régiófejlesztési koordinációs tanácsadó testület újbóli létrehozását.
Kérte továbbá, hogy Kárpátalját vonják be abba a kísérletbe, melynek keretében a megyei költségvetéseknek átutalják a közúthálózat karbantartására a helyi vámhivatalokban a helyben elvámolt áruk után keletkezett havi többletbevételek 50 százalékát.
Végezetül a megyei önkormányzat helyettes vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy összhangba kell hozni az ukrán jogszabályokat az európai joggal, többek között az Európai Keretegyezménnyel a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ Menti Együttműködéséről, illetve annak jegyzőkönyveivel, melyeket Ukrajna is ratifikált. A határ menti együttműködésről törvény még mindig nem tartalmazza az együttműködés olyan formáját, mint az Európai Területi Együttműködési Egyesülés, jelezte Barta József.
(rada.gov.ua/ntk)