A Legfelső Tanács csütörtöki plenáris ülésén megszavazta az alkotmánymódosításnak az igazságügyi reformra vonatkozó részét – jelentette az UNIAN hírügynökség.
A teremben jelenlévő 391 képviselő közül 335 szavazott igennel a módosító indítványra. A BPP frakciójának 138 és a Narodnij Front 80 szavazata mellett az ellenzéki Opozicijnij Blok 38, Ljasko Radikális Pártja 1, a Batykivscsina 13, a Vidrodzsennya 22, a Volja narodu 18 képviselőjének és 25 független honatyának a voksára is szükség volt az alkotmányos többség (300 szavazat) eléréséhez a 450 fős törvényhozásban. A Szamopomics egyetlen képviselője sem voksolt az Alkotmány módosítására.
A törvény értelmében a jövőben a bírákat az államfő nevezi ki a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács előterjesztése alapján. A jogszabályban rögzített esetek kivételével a bírói tisztségek betöltésére jelöltek kiválasztására pályázatot hirdetnek meg. A Legfelső Bíróság elnökét a Legfelső Bíróság Plénuma választja meg titkos szavazással.
Az alkotmánymódosítás értelmében egy bíróság létrehozásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről törvényben kell rendelkezni, amelynek tervezetét Ukrajna elnöke terjeszti a parlament elé, miután konzultált a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanáccsal. A Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács 21 tagú, közülük tízet az ukrajnai bírák kongresszusa választ meg az aktív vagy nyugalmazott bírák köréből, további kettőt-kettőt pedig Ukrajna elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsa, az ukrajnai ügyvédek kongresszusa, az ügyészek országos konferenciája, az igazságügyi felsőoktatási és tudományos intézmények képviselőinek kongresszusa jelöl, egyaránt négy év időtartamra.
Az ukrán bírósági rendszer legfelső fóruma a Legfelső Bíróság. Emellett szakosodott felsőbb bíróságok is működhetnek a törvény szerint.
Az alkotmánymódosítás értelmében a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács hozzájárulása nélkül a bírákat nem állíthatják elő, nem tarthatják őrizetben vagy letartóztatásban, míg büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nem születik ellenük, kivéve azokat az eseteket, amikor a bírát súlyos, vagy különösen súlyos bűncselekmény elkövetése közben vagy közvetlenül utána tartóztatják le.
Bíróvá a 30. életévüket betöltött, de 65 évesnél nem idősebb ukrán állampolgárok nevezhetők ki, akik jogi végzettséggel és legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkeznek a jog terén, kompetensek, erényesek, és beszélik az államnyelvet. A bíró nem lehet politikai párt, szakszervezet tagja, nem rendelkezhet képviselői mandátummal, nem tölthet be más fizetett állást, ugyanakkor foglalkozhat tudományos, oktatói és alkotói tevékenységgel.
Az Alkotmánybíróság 18 tagú lesz, akik közül 6-6-ot nevezhet ki Ukrajna elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsa, és az ukrajnai bírók kongresszusa. A jelölteket pályázat útján választják ki, megbízatásuk 9 évre szól, s nem választhatók újra.
Az Alkotmány értelmében az ügyészséget Ukrajnában a legfőbb ügyész irányítja, akit Ukrajna Legfelső Tanácsának jóváhagyásával az államfő nevez ki és vált le. Megbízatása 6 évre szól. A tisztséget kétszer egymás után nem töltheti be ugyanaz a személy.
A törvény három hónappal a kihirdetése után lép hatályba, de több rendelkezését csupán jövőre, illetve 2018-tól, 2019-től és 2020-tól vezetik be.
A parlament ugyancsak ma fogadta el az igazságügyi rendszert és a bírák jogállását szabályozó új elnöki törvényt.
(unian.ua/Kárpátalja)
