Március 24-én, Nyíregyházán ülésezett a múlt év októberében megalakult Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (röviden Tisza ETT). A társaság az első olyan társulás, amely egy európai uniós és egy azon kívüli ország között jött létre. A közgyűlésen jelen volt dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője, Mihajlo Rivisz, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, valamint Volodimir Csubirko, a VI. összehívású Kárpátalja Megyei Tanács elnöke.
A közgyűlés alkalmával elfogadták az ETT-nek a társulás elnöke, Seszták Oszkár által előterjesztett, 2015-ös eredménykimutatását, valamint szervezeti és működési szabályzatát, illetve megtárgyalták a 2016-os rendezvények és költségvetés tervezetét.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a beszámolót megelőzően gratulált a két ország képviselőinek a társulás keretében elvégzett közös munkához, majd hozzátette, hogy egy hosszú távú együttműködési kapcsolat látszik kirajzolódni a Tisza ETT keretében. Mint elmondta, az elmúlt időszakban sikerült a két határ menti megyének több területen is – úgymint oktatás, infrastruktúra-fejlesztés, politika, kultúra – mélyíteni kapcsolatát.
A közgyűlésen a Tisza ETT egyik vezetője, Szabóné Cap Andrea arról beszélt, hogy az EU várhatóan ebben az évben több millió forintot fog a Tisza ETT rendelkezésre bocsátani, ami pályázatok formájában – egy megfelelő honlap elkészültével és a szükséges dokumentumok kiállításával – elérhetővé válik a társulásban részt vevők számára.
Jankai Norbert, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Szolgálatának képviseletében elmondta, hogy eddig Brüsszel átlagosan évi 25 milliárd forintot bocsátott Magyarország rendelkezésére különböző programok megvalósítása céljából. A Tisza ETT társulási program keretében ezekből a forrásokból most már Ukrajna, azon belül Kárpátalja is kaphat egy szeletet. Az elnök példaként hozta fel a Magyarországon működő Duna Stratégia fejlesztési programot. Mint elmondta, az erre a programra fordított forrásokból Ukrajna is kaphat legalább egymillió eurót, valamint a Karitatív Európa program keretében ukrán vállaltok részt vehetnek további négy projektben is, amelyeknek a rendelkezésre álló forrása több mint 79 milliárd euró.
Amint Jankai Norbert elmondta, eddig Ukrajna 52-szer pályázott sikeresen uniós forrásokra az elmúlt években, míg Magyarország 250-szer. Tehát, közös erővel – fogalmazott a vezető – ezerszeresére növelhetjük az ukrán esélyeket európai támogatások elnyerésére.
(zakarpat-rada.gov.ua/R. Sz.)
