Az EU-Ukrajna társulási megállapodás és a szabadkereskedelmi egyezményről szóló parlamenti vitában Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő elmondta: “Ukrajna hosszú utat tett meg, hogy a posztszovjet működési rendszerrel szakítva európai szellemű demokratikus reformokba kezdjen. Ez a folyamat még nem zárult le, és az Európai Unióval kötött társulási szerződéssel illetve a szabadkereskedelmi szerződés január elsejei életbe lépésével Ukrajna új lehetőségeket kapott a fejlődésre”.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tegnap este tárgyalta az EU Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásait, azok jelenlegi állapotát, melyről ma állásfoglalási indítványt is elfogadott.
2016. január 1-től elkezdődött az EU és Ukrajna között létrejött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) ideiglenes alkalmazása, amely lehetőséget teremt Ukrajna stabilizálására, az ország gazdaságának fellendítésére. Bár az EU szerint semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy Ukrajna Európával és Oroszországgal is liberalizált kereskedelmet folytasson, Moszkva mégis hátrányos intézkedéseket tett Ukrajna irányába. A társulási megállapodás sorsát még a holland népszavazás is befolyásolni fogja.
Az EU-Ukrajna társulási megállapodás és a szabadkereskedelmi egyezményről szóló vitában Bocskor Andrea elmondta: “Ukrajna hosszú utat tett meg, hogy a posztszovjet működési rendszerrel szakítva európai szellemű demokratikus reformokba kezdjen. Ez a folyamat még nem zárult le, és az Európai Unióval kötött társulási szerződéssel illetve a szabadkereskedelmi szerződés január elsejei életbe lépésével Ukrajna új lehetőségeket kapott a fejlődésre. E szerződés leépíti a vámokat, hozzáférést biztosít egy új, 500 milliós piachoz, ami a kereskedelmi kapcsolatok bővítése révén impulzust ad a gazdaságnak”.
A kárpátaljai képviselő hangsúlyozta, hogy ezeket a lehetőségeket regionális szinten is hasznosítani kell, így fontos lenne újraalakítani a kétezres évek elején sikeresen működő Kárpátalja Szabad Gazdasági Övezetet. Ez keretet biztosítana a külföldi vállalkozók és tőke megyébe való bevonzására, a hazai és külföldi vállalkozások közötti kapcsolatok elmélyítésére, Kárpátalja és a vele szomszédos EU-s országok, régiók gazdaságával való integrációjára. Ennek révén számos új munkahely jöhetne létre, gazdasági, infrastrukturális fejlődés indulhatna el, mely javítana a lakosság életszínvonalán. “Égető szükség lenne a különleges gazdasági övezet visszaállítására, mert az oda áramló befektetések révén megoldható lenne a megye iparának technológiai megújítása, a gazdasági ágazatok fokozottabb ütemű fejlődése, az oktatási-, kulturális-, turisztikai- és sportlétesítmények korszerűsítése, a határátkelők és a közútrendszer fejlesztése, például a Beregszászt elkerülő út megépítése” – ismertette a szabadkereskedelmi egyezmény regionális, Kárpátaljára gyakorolt hatását Bocskor Andrea EP-képviselő.
“Mindezek fényében, fel kell hívni az ukrán kormány figyelmét arra, hogy a decentralizáció jegyében, regionális szinten is fontos kiaknázni a szabadkereskedelmi egyezmény által nyújtott előnyöket, európai szintű lépéseket kell tenni, és a régi, jól bevált módszereket is alkalmazni kell, így fokozva a gazdasági növekedést, az életszínvonal emelkedését a lakosság körében” – nyilatkozta Bocskor Andrea.
Strasbourg, 2016. január 21.
További információ:
Bocskor Andrea irodája: +33-3-881-77829
