Interjú Balogh Oszkár alpolgármesterrel
Két hónap telt el, amióta új vezetés áll Csap város élén. Balogh Oszkár alpolgármestert a megörökölt problémákról és a megoldásukkal kapcsolatos elképzelésekről kérdeztük.
– Érték meglepetések önt és Valerij Szamardak polgármestert, amikor átvették a város vezetését?
– Az elmúlt két hónap az ismerkedéssel és a helyzet felmérésével telt. Sok újdonság nem derült ki a számomra, hisz eddig is a városi tanács tagja voltam. Az a krónikus pénztelenség, ami az ukrajnai önkormányzati rendszert jellemzi, az már az életképességét kérdőjelezi meg ennek a rendszernek. Fejlesztésekre, újabb programok elindítására jelenleg nincs lehetőség, a város költségvetése gyakorlatilag a város fenntartásában lévő intézmények dolgozóinak fizetésére elegendő, gondolok itt a két iskola, az óvoda, a zeneiskola, a kultúrház munkatársainak és a városháza végrehajtó apparátusának fizetésére.
Keressük annak a lehetőségét, hogy miként tudnánk növelni a városi tanács bevételeit. Fontos célunk a munkahelyteremtés, ehhez befektetőkre lenne szükség, amivel kapcsolatban komoly munka folyik. Sajnos, egy olyan országban, ahol háborús helyzet van, és 40 százalék fölötti az éves infláció, nem egyszerű befektetőket találni.
– Csapon talán a legégetőbb probléma az ivóvízellátás kérdése. Van tervük, elképzelésük ezzel kapcsolatosan?
– Artézi kutakra és korszerű víztisztító berendezésekre lenne szükségünk ahhoz, hogy Csapot jó minőségű ivóvízzel tudjuk ellátni. Sajnos, ennek a rendszernek a kiépítésére rövidtávon nincs lehetőségünk az anyagiak hiánya miatt. A probléma gyors megoldása érdekében tárgyalások folynak arról, hogy a záhonyi ivóvíz-szolgáltató rendszerbe bekapcsoljuk Csapot. Ehhez csak egy öt kilométeres szakaszon kellene egy fővezetéket lefektetni, így összekötni a két város vízvezeték-hálózatát. A záhonyiak artézi kútjai egyharmad kapacitással üzemelnek jelenleg, akárcsak a víztisztító berendezéseik. Szívesen a rendelkezésünkre tudnak bocsájtani kitűnő minőségű ivóvizet a szükséges mennyiségben.
– Nem lenne ez a záhonyi víz túl drága a csapiak számára?
– Ez a lehetőség már a kilencvenes évek elejétől többször felmerült, és mindig a víznek az ára volt a fékező erő. De ma már nincs jelentős különbség. Záhonyban 200 forint egy köbméter víz, míg Csapon 8,33-ért folyik ez a moslék a csapokból. Ha akár dupla annyi pénzért is, de tiszta ivóvizet kapnának a csapiak, az szerintem a döntő többség számára elfogadható, átmeneti megoldás lenne a mostani tarthatatlan helyzet kezelésére.
– A vezetékrendszer állapota lehetővé teszi, hogy a magyarországi, esetleg magasabb nyomású ivóvizet eljuttassa a fogyasztókhoz?
– A csapi vízvezetékrendszer az időközben részvénytársasággá alakult Ukrán Vasút tulajdonában van. Ez jelentősen megnehezíti a helyzetünket, hisz a város közvetlenül nem pályázhat annak korszerűsítésére. Ugyanakkor ez a vascsövekből álló, toldozott-foldozott vezetékrendszer egyelőre üzemel. Indokolt lenne a csövek cseréje, de ezt sem tudjuk megvalósítani rövid időn belül. Első lépésként azt szeretnénk elérni, hogy a már meglévő vízvezetékrendszeren keresztül kifogástalan minőségű vízhez jusson a lakosság.
– Csap és Záhony között folyik a Tisza, nem jelent ez akadályt a két város vízvezeték-hálózatának összekötésekor?
– A szakemberek véleménye szerint ez technikailag megvalósítható. Ennek sokkal inkább politikai akadályai lehetnek. Ugyanis arra eddig még nem volt példa, hogy egy ukrajnai település az Európai Unióból vásároljon ilyen módon egy szolgáltatást. Abban bízom, hogy ezt a tervet támogatni fogják az engedélyeket kiadni hivatott hatóságok. Ez szerintem segítheti Ukrajna EU-hoz való közeledését, hogy ilyen együttműködésekben is részt tudunk venni. Én látok ebben az elképzelésben perspektívát, de hangsúlyozom, hogy az ezzel kapcsolatos munkának még az elején járunk.
– Jelentős változások vannak az egészségügyi ellátás területén is, a csapi vasúti kórház fenntartói jogát át akarják adni a városnak. Mit kezdenek az ölükbe hullott kórházzal?
– 2015-ben az országban található vasúti fenntartású kórházak és egészségügyi intézmények nagy részét átadták a különböző szintű önkormányzatok tulajdonába. Csapon ezen kívül van egy járási rendelőintézet és egy járási kórház is. Az előző városi tanácsnak és polgármesternek az volt az elképzelése, hogy városi kórházként működteti tovább a vasúti kórházunkat. De novemberben kiderült, hogy az átadásból a korábbi városvezetés semmit nem valósított meg, csak egy szándéknyilatkozat született arról, hogy a Csapi Városi Tanács átveszi ezt az intézményt. Kiderült az is, hogy az épület és a berendezések nincsenek a kórház tulajdonában, azok továbbra is a vasút tulajdonában maradtak. Viszont a nekünk felkínált kórház tulajdonában van az aknaszlatinai allergológiai központ egyik épülete, amely alatt állami föld van, azért pedig bérleti díjat is kell fizetni. A helyzet tehát nem egyszerű, a Csapi Városi Tanács most csak az intézményt tudja átvenni egy aknaszlatinai épülettel. A csapi épület és a berendezési tárgyak bekerültek a részvénytársasággá alakult Ukrán Vasút alaptőkéjébe, ezt a vagyont az alaptőkéjükből ki kell vonniuk ahhoz, hogy át tudják adni városunknak. Arra a kérdésre, hogy ez a folyamat mikor zárul le, senki nem tud választ adni. Egyelőre ez a helyzet.
– Csap város a jogi hercehurca befejeződése után fenn tud majd tartani egy ekkora kórházat?
– Elméletileg igen, abból a szubvencióból, amit erre kiutal a törvényeknek megfelelően az állam. A gyakorlatban pedig majd kiderül, hogy elegendő lesz-e ez az összeg. Minden megoldásra nyitottak vagyunk, de ahhoz ragaszkodunk, hogy se a csapiak, se a környékbeli falvakban élők ne járjanak rosszul.
Badó Zsolt
Forrás: KárpátaljaLap.net
