Kétnapos látogatást tett november 25–26-án Kárpátalján a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttsége, amely során az időszerű kárpátaljai állapotokról tájékozódtak, s tárgyaltak a KMKSZ és az UMDSZ szakértőivel.
A Nemzeti Összetartozás Bizottsága összesen 9 főből áll (5 a Fidesz, 1 a KDNP, 2 a Jobbik és 1 az MSZP képviseletében), Kárpátaljára négytagú küldöttség érkezett: Pánczél Károly, a bizottság elnöke, Szabolcs Attila alelnök, Petneházy Attila és Ander Balázs. Előbbiek a Fideszt, utóbbi pedig a Jobbikot képviseli a bizottságban. Elkísérte őket Giricz Vera, a ruszin nemzetiségűek szószólója és Hartyányi Jaroszlava, aki a Magyarországon élő ukránok szószólója a tisztelt házban. Az eszmecserére november 25-én Magyarország Beregszászi Konzulátusán került sor, amelyet követően a küldöttség tagjai és Szalipszki Endre beregszászi főkonzul tájékoztatta a kárpátaljai magyar sajtó képviselőit a magyar szervezetek képviselőivel, illetve Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével való találkozóról, továbbá a látogatás céljáról és az eddigi történésekről. A találkozón a KMKSZ-t Darcsi Karolina, a Szövetség kommunikációs titkára, Mester András, Mezőgecse polgármestere, a KMKSZ önkormányzati titkára és Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, beregszászi városi tanácsi képviselő képviselte.
A találkozó egyik napirendi pontját az október 25-ei, a nagymértékű elvándorlás miatt nem sok jót ígérő, ám az összefogás eredményeként a vártnál is jobb eredményt hozó önkormányzati választások képezték. Ahogyan azt Pánczél Károly megjegyezte: Huszton közel annyi szavazat érkezett a magyar jelöltre, mint amennyi a magyar lakosság, tehát értelemszerűen az ott élő ukránok, ruszinok is bizalmat szavaztak a magyaroknak. A tárgyalás résztvevői kifejtették, hogy a választásokon való összefogás példa- és üzenetértékű más területek felé, hasonlóra lenne szükség például Erdélyben is. Szó volt az önálló közigazgatási egység kérdéséről is, amelyről a küldöttek egyértelműen kifejtették: a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megmaradása érdekében fontos eszköz lehet az önálló kerület, amely a társadalom és a társadalmi élet minden szintjén önrendelkezést és állandó magyar érdekképviseletet biztosítana. Szóba került a Magyarország felől többféle formában érkező segítség, amelynek nem csupán a helyi magyarok, hanem a többségi nemzethez tartozók is élvezői. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérkiegészítésén, az óvodai étkeztetés támogatásán túl a jelenlévő polgármesterek felvetették, hogy szükség lenne az önkormányzati dolgozók támogatására is, hiszen esetükben is jelentős a kivándorlás, a külföldi munkavállalás. Nemzetpolitikai tekintetben a magyar állam legfőbb szempontja a magyarság szülőföldön való megmaradásának támogatása.
November 26-án a küldöttség Huszt polgármesterével, illetve a helyi magyarok és az egyház képviselőivel találkozott, továbbá felkeresték a huszti ukrán tannyelvű iskolát, a magyar iskolát és a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolát, amely a város egyetlen roma tanintézménye. Az iskolák mindegyikében egy laptopot és egy vetítőt adtak át, amelyeket dr. Papcsák Ferenc korábbi képviselő, a Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnöke ajánlott fel.
Espán M.
