Társadalmi, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok a Kárpát-medencében címmel tartott konferenciát a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola Beregszászban. A rendezvény a kárpátaljai turizmus lehetséges fejlesztési módjainak megbeszélését, illetve az anyaországi és kárpátaljai turizmussal foglalkozó szakértők tapasztalatcseréjét hivatott elősegíteni.
Tarpai József köszöntője után dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg a konferenciát. Beszédében bizodalmát fejezte ki aziránt, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus lezárásával a magyarországi turisták hamarosan visszatalálnak Kárpátaljára. A konferencia kapcsán a helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a közös szakmai tapasztalatcsere különösen fontos ezekben az időkben. Akkor, amikor a magyarországi és a kárpátaljai együttműködő felek aprólékos munkával készülnek a 2014–2020-as költségvetési ciklus határokon átnyúló fejlesztéseket támogató forrásainak minél hatékonyabb felhasználására. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy a turizmusban dolgozók képesek megteremteni saját vidékükön az otthon érzését, hiszen a turizmus részét képezi a vendéglátás, a vendégszeretet. Annak érdekében, hogy ez a szakág betöltse funkcióját, munkateremtő gazdasági húzóágazattá váljon, szüksége van olyan szakemberekre, akik képesek a turizmust erre a szintre felemelni. Ruszinkó Ádám hangsúlyozta, hogy mind a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács, mind pedig a Rákóczi-főiskola képes elérni a szem előtt tartott célját, és a konferencia egyfajta „edzőtáborként” segíti a kapcsolatépítést és tapasztalatcserét, az említett cél elérését.
Dr. Ruszinkó Ádám beszédét követően Dr. Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettes szólt a konferencia résztvevőihez. Rámutatott, hogy az ipari tradíciók és a mezőgazdaságnak kedvező feltételek híján Kárpátaljának egyetlen gazdaságilag jövedelmező, a térséget fellendíteni képes lehetősége a turizmusban van. A rektorhelyettes elmondta, hogy a kárpátaljai vendégszeretet már-már legendás, különleges természeti adottságai, etnikai és vallási sokszínűsége és az ezekre épülő különböző hagyományok, fesztiválok megfelelő menedzselése gyümölcsöző befektetési lehetőségekkel szolgálhat az egész vidék számára. A rektorhelyettes kifejtette, hogy a rendszerváltás alkalmával elindult Kárpátalján a megfelelő turisztikai infrastruktúra kiépítése, sokan kezdtek turisztikai vállalkozásba, ám az elmúlt két év belpolitikai és gazdasági helyzete rányomta bélyegét erre a sok éven keresztül jól működő ágazatra. Úgy fogalmazott, hiánycikk lett az idegenforgalom legfőbb „kelléke”, a turista, különösen a Magyarországról érkező turista. Fodor Gyula beszédében fontosnak nevezte a turisztikai tanács erőfeszítéseit az elmúlt évek hozadékaként lecsapódott kárpátaljai turisztikai válság problémájának feloldásáért, valamint az anyaország szakértői gárdájának jelenlétét az első ilyen jellegű konferencián.
Ezután Mester András, a turisztikai tanács alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gazdasági és önkormányzati titkára a turisztikai tanács megalakulásával kapcsolatban elmondta, hogy a szervezet létrejöttének a célja a közös alapokon való turisztikai rendszer kidolgozása és létrehozása volt. Ennek egyik szükséges mozzanata egy konferencia, ahol magyarországi szakértők is elmondják a véleményüket, tanácsokat adnak Kárpátalja turisztikai fejlesztésével kapcsolatban, és ahol lehetőség nyílik partneri kapcsolatok létrehozására. Mester András elmondta, hogy az említett turisztikai rendszernek nemcsak a turizmust kell felölelnie, hanem mindazt, ami szorosan összefügg a turizmussal, így a helyi gazdaságfejlesztést is. Ennek kapcsán említette meg a tanács alelnöke a KMKSZ Egán Ede-tervét, amely a különböző gazdaságban tevékenykedni akaró személyeknek jelent majd kiugró fejlesztési lehetőségeket. Mester András az említett tervhez hozzáfűzte, hogy amennyiben sikerül beindítani, a program képes majd itthon tartani azokat az idősebbeket és fiatalokat, akik másképpen elhagynák az országot, és külföldön vállalnának munkát. Beszéde végén Mester András kijelentette, hogy a KMKSZ továbbra is teljes vállszélességgel a kárpátaljai turizmus fejlesztése mellett áll, és támogat minden törekvést, amely a kárpátaljai turizmus felvirágoztatását tűzte ki céljául.
A konferencia megnyitóbeszédeit követően a résztvevők a plenáris ülés keretében hallgathattak meg érdekes előadásokat, mint például dr. Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettesének előadását, amely a A kárpátaljai magyarság gazdasági pozíciói és a térség fejlődési lehetőségei a Kárpát-haza egységes turisztikai terében címet viselte.
A konferencia szekcióülésekkel folytatódott, melyeknek témái a Társadalmi problémák és határmentiség, illetve A turizmus XXI. századi kihívásai címeket viselték.
(KárpátaljaLap.net / Rsz.)
