A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jogi úton tiltakozott az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) döntése ellen, mely alapján a testület nem hozott létre magyar választókörzetet Kárpátalján.
A választásokat megelőzően a KMKSZ még 2014. augusztus 7-én kérelemmel fordult a Bizottsághoz és annak elnökéhez, melyben kérte a kompakt módon elhelyezkedő nemzetiségi közösség érdekeinek megfelelő választási körzet kialakítását. A hivatalos szervhez benyújtott beadványhoz csatolva volt a Szövetség által kidolgozott lehetséges nemzetiségi körzet sematikus térképe, településeinek listája, lakosságának nemzetiségi összetételére és lélekszámára vonatkozó adatokkal. A Szövetség kérelmét a testület figyelmen kívül hagyta és 2014. augusztus 27.-én döntött a 2014. október 26-ára kitűzött előrehozott parlamenti választások egyéni körzeteinek határairól, melyben a kijevi bizottság nem változtatott a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre felosztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetlenítő 2012-ben létrehozott körzethatárokon. Az erről szóló jegyzőkönyvet azonban csak 2014. augusztus 30-án tették közzé a CVK hivatalos honlapján, miközben a törvény előírja, hogy a döntés meghozatala után a CVK köteles azonnal nyilvánosságra hozni és közzétenni azt. A választási körzeteket a testület a 2012-es választójogi törvény szerint határozta meg, annak ellenére, hogy azóta módosításokat eszközöltek a törvényben és a módosítások között szerepel az a tétel, mely szerint az egymandátumos körzetek határainak kialakításakor lehetőség szerint figyelembe kell venni a nemzetiségi arányokat és a közigazgatási-területi egység határait, a választási körzet a territoriális közösség érdekeinek és a nemzeti kisebbségek adott területen való letelepedésének figyelembe vételével kell meghatározni. A törvény szerint azoknak a közigazgatási-területi egységeknek, amelyek területén egyes nemzeti kisebbségek kompakt módon élnek, és amelyek határosak egymással, egy választókörzetbe kell kerülniük.
2014. szeptember 1-én a KMKSZ a törvények által nyújtotta lehetőségekkel élve panaszt nyújtott be a CVK döntése ellen. A CVK-hoz és a Kijevi Fellebbviteli Adminisztrációs Bírósághoz eljuttatott dokumentumcsomagban arra kérte az illetékeseket, hogy vizsgálják felül a testület azon döntését, mely a Kárpátalján kialakított körzetekre vonatkozik és a törvényeknek megfelelően jelöljenek ki új körzethatárokat. A jogsértés kapcsán a KMKSZ elnöksége szeptember 1-én nyilatkozatot fogadott el, melyet megküldött az EBESZ-nek, az Európai Parlamentnek, illetve az ENSZ kisebbségekkel foglalkozó bizottságának is. A nyilatkozat szerint aCVK döntése a parlamenti választásokról szóló törvény III./18/2/3. cikkelyének durva megsértése, mely a nemzetiségi kisebbségek jogainak lábbal tiprását, a kisebbséghez tartozók másodrendű állampolgárokká történő degradálását jelenti. A nyilatkozat szerint az európai demokratikus jogállamiság megteremtésének alapfeltétele, hogy ne csak papíron legyenek lefektetve a kisebbségek védelmét és megmaradását elősegítő jogok, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák azokat.
A Szövetség nyilatkozatára azonnal reagált az EBESZ, a magyar körzet szabotálását elfogadhatatlannak tartva az ukrán illetékesekhez fordult, és kérte a magyar választási körzet mielőbbi létrehozását. Ugyanígy tett a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, mely sajtóközleményében határozottan elítélte az Ukrán Központi Választási Bizottság ezen döntését, és felszólította a testületet, hogy a jelenleg hatályos kisebbségi és választási törvények betartásával olyan választókerületeket alakítson ki Kárpátalján, hogy a tömbmagyarság egy parlamenti körzetet alkosson. Egyben felhívta a felelős ukrajnai politikusok figyelmét, hogy a kisebbségi jogok megsértése nem járul hozzá az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország békéjének megteremtéséhez.
A magyar körzet létrehozását kérelmezte Valerij Luncsenko is. A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnöke folyamodványt juttatott el Ukrajna elnökéhez és a Központi Választási Bizottsághoz, hogy választói jogaik érvényesítése tekintetében vegyék figyelembe Kárpátalja nemzeti kisebbségeinek érdekeit, köztük a magyarokét, akik egy tömbben élnek Kárpátalja megye Beregszászi és Nagyszőlősi járásaiban. Ugyanígy tett Gajdos István is, az UMDSZ leköszönt elnöke, az ukrán parlament képviselője, aki szintén szorgalmazta a CVK elnökénél, hogy a hatályos választási törvény előírásait betartva Kárpátalján Beregszász központtal hozzanak létre magyar többségű választókerületet.
A kérelmek benyújtása ellenére azonban nem lett magyar többségű körzet létrehozva. Bebizonyosodott, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító jogok továbbra sem észlelhetőek Ukrajnában. A CVK-hoz és a Kijevi Fellebbviteli Adminisztrációs Bírósághoz benyújtott óvást mindkét testület formai okokra hivatkozva lesöpörte az asztalról. Érdemben nem is tárgyalták azt.Törvénytisztelő állampolgárokként a magyarság bízott abban, hogy változások történtek az országban, s valóban a jogállamiság kiépítése felé is történt elmozdulás. Egy jogállamban a jogok és törvények betartása az első lépés kell hogy legyen, és ha Ukrajna az Európai Unió felé tart, akkor be kell tartania a jogot. A törvény engedélyezi az etnikai választókörzetek létrehozását, de az illetékesek, amint a példa is mutatja, nem hajlandóak betartani a törvényi előírásokat. Egyértelműen látszik, hogy az ügyben politikai döntés született, mely felülírja a törvényeket és mindent figyelmen kívül hagyva ténylegesen másodrangú állampolgárokká degradálja az országban élő kisebbségek tagjait. A KMKSZ, miután minden lehetséges jogi eszközt kihasznált, melyre az ország törvényei lehetőséget adnak, jogorvoslatért most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Darcsi Karolina,
a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára
