A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség határozottan elítéli a Központi Választási Bizottság azon döntését, amellyel megfosztja a 150 ezres kárpátaljai magyarságot a parlamenti képviselet megszerzésének lehetőségétől.
A bizottság döntése a tömbmagyarságot három választókerületbe szakítja szét, amelyek egyikében sem számottevő a jelenléte, amivel ellehetetleníti a magyarság képviselőjének a legfelső tanácsba történő bejutását. A bizottság döntése a parlamenti választásról szóló törvény III./18/2/3. cikkelyének durva megsértése. A cikkely előírja, hogy a választókerületek megalakításánál figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek letelepedési helyét, illetve azoknak a területeknek, ahol a nemzetiségek kompakt módon élnek, egy választókerületbe kell tartozniuk. A törvény eme rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása a nemzetiségi kisebbségek jogainak lábbal tiprását, azok másodrendű állampolgárokká történő degradálását jelenti. Az érvényben lévő ukrán választójogi törvény III. fejezetének 18. paragrafusa lehetőséget teremt a nemzetiségi körzetek kialakítására, a törvénybe be van építve az etnikai arányosság elve, a vonatkozó törvényi szabályozás szerint: „Az egymandátumos körzetek határait a közigazgatási-területi egység határainak, a territoriális közösség érdekeinek és a nemzeti kisebbségek adott területen való letelepedésének figyelembe vételével határozzák meg. Azoknak a közigazgatási-területi egységeknek, amelyek területén egyes nemzeti kisebbségek kompakt módon élnek és amelyek határosak egymással, egy választókörzetbe kell kerülniük.” Az európai demokratikus jogállamiság megteremtésének alapfeltétele, hogy ne csak papíron legyenek lefektetve a kisebbségek védelmét és megmaradását elősegítő jogok, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák azokat. A kárpátaljai magyarság európai gondolkodású, törvénytisztelő nemzeti kisebbség, mindvégig lojális volt az ukrán államhoz. Kisebbségi jogainak érvényesülését most is a törvényeknek megfelelően kívánja elérni. Fontos megjegyezni, hogy számos nemzetközi dokumentum foglalkozik a kisebbségek védelmével, melyekhez Ukrajna is csatlakozott. A Lundi Ajánlások általános elvei kimondják: „A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben egyik lényeges eleme egy békés és demokratikus társadalomnak. A tapasztalatok Európában és másutt is azt igazolták, hogy az ilyen részvétel támogatásához a kormányoknak gyakorta
konkrét megoldásokat kell alkalmazniuk a nemzeti kisebbségek számára. Ezeknek az Ajánlásoknak az a céljuk, hogy elősegítsék a kisebbségek részvételét az államéletben és lehetővé tegyék a kisebbségek identitásának és jellemzőinek fenntartását, ily módon is segítve a jó kormányzást és az állam integritását. ” A fenti elvek figyelembe vételét a kialakított 225 egyéni körzetből mindössze egy körzet kialakításához kéri a KMKSZ, mely nem lenne újkeletű, hisz a korábbi választások alkalmával (1990-ben és 1994-ben a többségi választási rendszerben valamint 1998-ban és 2002-ben a vegyes választási rendszerben is) már alkalmazták azt. A körzet kialakítása lehetőséget teremthetne arra, hogy a 450 fős ukrán törvényhozásba egy magyar képviselő is bekerülhessen.
A KMKSZ felszólítja a Központi Választási Bizottságot, hogy a hatályos törvények betartásával úgy módosítsa a kárpátaljai választókerületeket, hogy a tömbmagyarság egy parlamenti körzetet alkosson. Egyben felhívja a felelős ukrajnai politikusok figyelmét arra, hogy a kisebbségi jogok folyamatos durva megsértése nem járul hozzá az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország békéjének megteremtéséhez.
Ungvár, 2014. szeptember 1.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
