„Aki magyarnak rossz, az embernek is kevés.”
Tamási Áron
A KMKSZ ráti alapszervezete 1989. május 14-én alakult 101 taggal.
Elnökei:
Vetrócki Ambrus, 1989-1993 (Magyarországra való távozása után Nagy Béla alelnök látta el az elnöki teendőket)
Palotai Gyula 1993-1996 -170 tag
Hutterer Éva 1996-2005 -250 tag
Illár Lénárd 2005- -293 tag
Az alapszervezet tiszteletbeli tagja Dr. Bálint György professzor úr, közismert nevén Bálint gazda és Molnár Miklós r.k. lelkipásztor, közismert nevén Miklós atya.
A sztálinizmus és a világháborúk áldozatainak emlékműve
A szervezet 1989. november 26-án a római katolikus templom kertjében emlékművet állított a sztálini önkény áldozatainak, amelyen a következő mártírok neve olvasható: Ádám Lajos (1924),
Ádám Sándor (1902), Béres János (1910), Demes Sándor (1901), Illár Sándor (1902), Lelekács Balázs (1903), Nagy Béla (1926), Juhász Antal (1912), Szopó Ferenc (1913), Vetrócki Ambrus (1922), Haklik Sándor (1884). Az emléktábla — Csuka Béla ungvári kőfaragó alkotása — sokáig ideiglenes alapokon nyugodott. A KMKSZ szervezésében, közadakozásból 1995-ben felavattuk a mártírok végleges emlékművét, mely Vass István Kincseshomoki építőmester keze munkáját dicséri. Az emlékművet ökumenikus istentisztelet keretében avattuk fel, ahol néhai Stefán Miklós lelkész a így áldotta meg a felújított emlékművet: –„ Gondjaidra bízzuk atyánk e szép emléket, őrködj felette, hogy ne árthassanak neki az idők viharai. Legyenek áldottak az áldozatok gyászolói, s a borzalom túlélői, legyenek áldottak a távoli jeltelen sírokban nyugvók, akiknek neve e gránitba vésve maradnak az utánunk jövőkre. Nyugodjanak békén, nyugodjanak csendben a boldog feltámadás drága reményében…”. Őtet követően a római katolikus egyház lelkipásztora – Miklós atya megemlékezésében emlékeztetett arra is, hogy az egyszerű halandókon kívül még nagyon sok egyházi személy is a sztálinizmus áldozatává vált. – Ezek egyikének – Haklik Sándornak, volt kisráti esperes plébánosnak – a neve tizenegyedikként olvasható az emlékmű gránitlapján. Őt 1947-ben már félig bénán hurcolták el templomából az ismeretlenbe. A mártírpap emlékének adózva, márvány emléktábla került a római katolikus templom belső falára az egyház jóvoltából.
1995-től minden éven ökumenikus istentisztelettel emlékezünk meg mártírjainkról.
A református templom kertjében let felállítva az I és II világháború áldozatainak emlékműve 2014-ben , az első világháború kitörésének századik, a második pedig 75-k évfordúlóján.
Falunévtábla és utcanevek
Amint lehetőség nyílt rá a KMKSZ ráti alapszervezetének kezdeményezésére kétnyelvű falunévtáblákat helyeztünk el. Kezdeményezésünkre a község utcái is új neveket kaptak, eltünt a Lenin , Gagarin és Győzelem út és let helyette Rákóczi, Arany János, Kosuth és Dobó út.. Sajnos a kétnyelvű falunévtáblákat a közutkezelő leszerellte és csak az ukrán névtáblát helyezte vissza. Ez ügyben ujból lépni kellett és a falusi tanécsban jelen lévő KMKSZ tag képviselők kezdeményezésére 2012-ben újra kihelyezésre kerültek a kétnyelvű falunévtáblák.
Gazdaképzés
1992 második felében 1993 első felében a KMKSZ és a ráti gazdaszövetség kezdeményezésére a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület Ezüstkalászos Gazdatanfolyamot tartott a Kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanárainak közreműködésével a ráti kultúrházban az (oklevelet) Tanúsítványt 37 személy erről 1993. május 17-én vette át ünnepélyes keretek között.
Szervezetünk jutatta el a Magyarországról segélyként kapott 800 kg kukorica és 60 kg napraforgó vetőmagot az egyházközösségeknek, amelyek szétosztották azokat tagjaik között.
Földkérdés.
Ez az a kérdés, amelyben a KMKSZ, bár többször felemelte szavát és Kovács Miklós elnök úr parlamenti képviselősége idején még a parlament elé is került, nem sikerült lényegi eredményt elérni. Az tény, hogy a község területén működik az Elita kísérleti gazdaság, ennek következményeként az Ungvári járásban egyedüli községként részesülhet abban a kegyben, hogy „földjeit feláldozza a tudomány oltárán”. Ezért földjét nem lehet felosztani a gazdaság egykori dolgozói és nyugdíjasai között (Sepa –törvény) . Így lett Rát, még mindig egy földnélküli falu.
Kárpótlás (három alkalom)
Az első legnagyobb tömeget érintő.
A második “pótkárpótlás”
A harmadik “Élet elvesztéséért”
A kilencvenes évek elején a magyar kormány döntése alapján anyagi kárpótlásba részesülhettek azok a személyek, akik a második világháború ideje alatt vagy később szülőföldjükről elhurcoltak vagy magyar katonaként szovjet hadifogságba kerültek és ezt tanúk is tudták igazolni.
A KMKSZ helyben intézte a formanyomtatványokat kitöltését az úgynevezett papírmunkát, aminek eredményeként mintegy félszáz ráti család részesült jelentős összegű kárpótlási jegyben. A kárpótlás háromszor is meg volt hirdetve, és több évre elhúzódott.
Könyvterjesztés
1994-től megszerveztük az Intermix és Hatodik Síp könyvkiadók által megjelentetett könyvek helybeli terjesztését kedvezményes áron. Így került nagyon sok könyv a gyerek házi könyvtárába. A kárpátaljai írók és költők alkotása mellett klasszikus szerzők könyve is.
Választás
Annak köszönhetően, hogy az 1994-es választások után a helyi tanácsba a KMKSZ támogatottjai kerültek nagy többségbe, sikerült megvalósítani egy régebbi álmunkat, hogy rendet teremtsünk az utcanevek és házszámok kuszaságában.
Eredménye az volt, hogy lett Rákóczi, Arany, Dobó utca Ráton, a Leninről elnevezett főutca helyett. Ennek nagyságát az emeli, hogy az egyik velünk szomszédos faluban (magyar többségű) még a mai napon is az emberek a Lenin utcában élik életüket.
Azóta többször is voltak választások, amelyeken a KMKSZ jelöltjei sikeresen szerepeltek. De az utóbbi választásokon nagy volt a passzivitás a választók részéről és rányomta a bélyegét a magyarságot megosztó politika is. Pedig amikor a magyarságot érintő ügyekben kel eljárnunk, nagyobb a súlyunk, amikor jól szerepelünk a választáson. Hogyan is működik ez? Ha mint a ráti KMKSZ elnökének el kell járnom valamilyen ügyben, akkor arra, hivatkozhatom, hogy 250 ember érdekét képviselem. A döntéshozó erre azt válaszolja, hogy csak 50 ember áll a hátam mögött, mert a legutóbbi választáson csak ennyin szavaztak a KMKSZ-re és így könnyebben lesöpörhetik a követelésünket. A másik vélemény a választásról: „minek menjek el szavazni, hisz úgyis az kerül ki győztesen, aki csal megveszteget és nem akire szavazunk.” Ez ellen is csak úgy lehet védekezni, ha elmegyünk szavazni, mert azok szavazatával lehet visszaélni, akik nem mentek el. Ha valaki 10 szavazattal győz, akkor elég egy párszor újraszámoltatni a szavazatokat, hogy ez az előny elfogyjon, ha 100-zal, akkor már valami mást kell kitalálni a szavazatok érvénytelenítésére, de megoldható, ha valaki ezer szavazattal nyer, akkor az eredmény megváltoztatása csalás útján bizony nagy felháborodást vált ki és legjobb esetben meg se próbálkoznak vele.
Csak akkor van esélyünk, érdekeink érvényesítésére, ha egységesen tömegesen kiállunk a szavazásokon a KMKSZ mellett, és nem hagyjuk magunkat rászedni, hogy szavazatainkkal a magyarság érdekeire fittyet hányó pártokat támogassunk.
AZ ÉV EMBERE -díj alapítása
1. A KMKSZ RÁTI SZERVEZETE az államalapítás ezredik és a kereszténység kétezredik évfordulójának alkalmából AZ ÉV EMBERE / Rát / – díjat alapít.
2. Az első pontban meghatározott célból minden évben l db díjat ad ki, amely Hidi Endre kerámiaművész alkotása. A kerámiaváza oldalán olvasható a helységnév, az évszám és AZ EV EMBERE felirat, Pl. 1999. Rát, AZ ÉV EMBERE.
3. A díjat olyan személynek ítéli oda, aki a KMKSZ alapszabályában megfogalmazottakkal és meghirdetett programjával megegyező tevékenységet folytat és kimagasló teljesítményt nyújt az év folyamán a helyi magyarság megmaradása, önszerveződése vagy kulturális, szociális és gazdasági felemelkedése érdekében – Ráton.
4. A díjra előterjesztett személyre a KMKSZ szervezet vezetősége tesz javaslatot az évente megtartott beszámoló közgyűlésnek. A közgyűlés határoz a díj odaítéléséről.
5. A javaslattevő rövid ismertetővel szolgál a közgyűlésnek a díjra előterjesztett személyről eddig végzett önzetlen munkájáról, amelyet a közösség érdekében fejtett ki az év folyamán.
6. AZ ÉV EMBERE- díj kiadásával felmerülő költségeket a KMKSZ szervezet saját költségvetéséből fedezi.
A KMKSZ RÁTI SZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGE
Rát, 2000. február 12.
Ez idáig a következő személyeknek ítélte az alapszervezet a díjat:
2000. február 10. megítélve Molnár Miklós SJ részére
2001. február 25. megítélve dr. Kótyuk István részére
2002. január 31. megítélve Palotai Etelka részére
2005. április 14. megítélve Bíró Zsuzsanna részére
2006. április 28. megítélve Barta Zsolt részére
2009. február 8. megítélve Kárpátalja Barátainak Közhasznú Egyesülete és Szabados Péter részére
2011. február 23. megítélve a Stichting Oost-Europa holland segélyszervezet részére
2014. február 10. megítélve a Ráti Szent Mihály gyermekotthon közössége részére
Magyar Igazolvány
2001-ben a magyar parlament megszavazta a határon túli magyarokról szóló törvényt, aminek kézzel fogható eredménye a Magyar Igazolvány lett. 2002 elején helyben megszerveztük a Magyar Igazolványt-igénylők fogadását a papírok kitöltését. Pár család kivételével mindenki igényelte, hisz korhatár nélkül igényelhető volt még a vegyes házasságban élők számára is. A más nemzetiségűek Hozzátartozói Igazolványt igényelhetek. Sajnos, a magyar kormány határozata alapján elvették az igazolványok kiadásának jogát a KMKSZ-től és átadták az UMDSZ-nek, így azóta az ügyintézés Ungváron történik. Szintén a szocialista magyar kormány az utazási kedvezmény kivételével minden más kedvezményt eltörölt, ami járt a Magyar Igazolvánnyal rendelkezőknek. A Magyar Igazolványok most újból felértékelődtek azzal, hogy a magyar Úniós-vízum kérelemhez a KMKSZ a Magyar Igazolvánnyal rendelkező tagjainak Felelőségválalási nyilatkozatott adhat, amely helyettesíti az anyaországi meghívólevelet. Az ügyintézése helyben az alapszervezeti elnöknél történik.
Március 15.
2002–ben Ráton kopjafát állítottak a Bíró család jóvoltából az 1848-49-s szabadságharc nemzetőrei emlékére. Azóta minden éven március 15-én az alapszervezet ott tartja rendezvény
ét a
szabadságharc hőseinek emlékére.
Teleház
2008 október 9-én ünnepélyes teleházavatásra került sor Ráton a helyi általános iskolában, melyen dr. Soós Kálmán, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke átadta Illár Lénárdnak, a KMKSZ helyi alapszervezete elnökének és Juhász Erika iskolaigazgatónak a számítástechnikai felszerelést.
Az egybegyűlt tanárokat és diákokat Illár Lénárd, a KMKSZ helyi szervezetének elnöke, az iskola tanára köszöntötte, örömteli eseménynek nevezve a teleházavatást. Dr. Soós Kálmán hangsúlyozta, hogy a KMKSZ mint érdekvédelmi szervezet fontosnak tartja a helyi közösségek ilyen jellegű támogatását is: “A schengeni övezet szomszédságában rendkívüli fontossága van annak, hogy lépést tudjunk tartani a világgal. A Szülőföld Alap jóvoltából, a Teleház-program keretében ma hivatalosan is átadjuk Rát községnek a teleházat, melynek segítségével kapcsolatot tarthatnak a nagyvilággal. Kívánom önöknek, hatékonyan használják ki a teleház által nyújtott lehetőségeket, és hogy ki-ki a maga és a közösség javára használja fel azokat a számítástechnikai eszközöket, amelyeket ma átadunk.”
KMKSZ ráti alapszervezetének tagjai a Tiszaújlaki Turul-emlékműnél.
Rendszeresen részt vettünk a megemlékezésen. Nemcsak ezen, hanem az Ungvári március-15-i és a Szojvai emlékparkban tartott megemlékezéseken is.