Gyulai alapszervezet
Elérhetőségünk:
Hevesi Miklós
Szőllősi járás
Kossusth út. 210
90364
Tel: +380 50 9667 506
A helyi KMKSZ alapszervezete: 1989-ben alakult, jelenlegi elnöke Hevesi Miklós.
A tagság létszáma: 515 fő
Hevesi Miklós, született 1965. április 1. Nős, 3 gyermek apja. Az Ungvári Állami Egyetemen tanult matematika szakon. Tanulmányai után, mint matematika tanár kezdett el dolgozni a helyi iskolában, de jelenleg már, mint magán vállalkozó éli a mindennapjait. Szereti szülőfaluját, s mint igazi hazafi, a magyarságtudata és szeretete az, ami arra ösztönzi, hogy tegyen a falujáért, s épp ezért nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy mint a KMKSZ helyi elnöke képviselheti és segítheti faluját.
További tisztségviselők: az alelnök Dánics István a titkár pedig Domokos Margit.
A település bemutatkozása: Nagyszőlőstől 20 km-re délkeletre fekszik. Területén helyezkedik el a Nagyszőlősi-hegység, az Avas magaslatai, de nagyobb részét mégis az Ugocsai síkság alkotja. A megyének van természetvédelmi területe, a Fekete-hegy és a Gyulai-hegy. ATúr és a Tisza között terül el. Szomszédos falvak: Hömlőc, Új Akli és Aklihegy. A Román határ mentén húzódik.
Nevének eredete:
Ez a név egyes történészek szerint puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. A személynév ótörök eredetű méltóságnév, amely a „Gyula”- „fáklya” főnévvel tartozik össze. A megkülönböztető szerepű Szőlős- előtag a falu fölötti szőlőhegyen folytatott szőlőtermeléssel kapcsolatos, amit a 20. század elején kapcsoltak hozzá.
Nemzetiségét tekintve 95%-ban magyar település, vallási megoszlását nézve pedig többségben reformátusok és körülbelül 8-10 görög katolikus család van.
Története
Az Avas-hegység nyugati lábánál, a Batár-patak környékére települt falu híres bortermő vidék.
Nevét 1396-ban említették először az oklevelekben Gyula néven, mint a Nyalád-vári uradalomhoz tartozó helységet. 1337-ben Giula, később Gyula, 1396-ban Gywla, 1907ben Szőlősgyula-ként emlegették a falut. A csehszlovák uralom alatt Dula néven volt ismert.1946-tól ukránul Julivci-nek nevezik, majd 1995-től hivatalosan is újra Gyula. A hatósági úton megállapított ukrán Julivci többes számú “Szőlősgyula” a magyar helynévből való. A település lakói kun–besenyő leszármazottaknak tartják magukat. Birtokosai a nyalábi vár urai: Drág vajda, majd később a Perényiek, majd a Rákócziak és a Károlyi grófok voltak. A falu a lakosait a tamásváraljaiakkal együtt kun–besenyő leszármazottaknak tartják. Az emberek a hegyoldalon szőlő és más gyümölcs termesztésével foglalkoznak. A falu hegyére és erdejére a Perényi család törvényei vonatkoztak. Ezt mutatja „a Perényi Famíliától adatott Hegy Törvénye”, ami 1675-ből való. Ebben a Perényi család a Szőlős város szegényeinek a panaszaira reagál. A család tagjai: Perényi Gábor, Perényi János, Perényi Ádám, Perényi György, Perényi Ferenc, Perényi Páll, Perényi Miklós és a többiek.
Fényes Elek Történeti földrajzában írta a településről: „Gyula, magyar falu, Ugocsa vármegyében, egy kies szőlőhegy tövében: 4 római katolikus, 410 református lakja anyatemplommal. Földje, rétje elég és jó, erdeje is van. A Perényi, s a Nyalábi uralomhoz tartozik.”2. Míg máshol ispánok igazgatnak- a vidéken, például Vice István vagy „Szolga Bíró”-, addig Gyulán Boldizsár András a bíró. Senki más nem dönthet, ítélhet. Ha valaki az udvarnál/nyaláb vár/ akar igazsághoz jutni, büntetés esetén a kártérítés a faluba kerül vissza. A 18. századból is maradt ránk néhány érdekesség. 1717-ben a tatárjárás a falut is érintette. A falu déli részén az ún. Vérvölgy/ Kövesút/ a tatár betörésnek a színhelye. A megyéből /Ugocsa/ 1464 embert fűztek rabláncra és hajtotta el. A kétségbeesett parasztok szembeszálltak a tatárokkal. A falu határában, a Kövesúton/ hegyoldalban/ az áldozatok sokaságától patakzott a vér. Ilyen áldozat volt Ladorna Erzsébet, akit egy fa tövében temettek el. E csatáról kapta a színhely a Vérvölgy és Ladorna- völgy nevet. A törökökittlétére utal még egy- két helynév a falu határából: törökök mezeje, török pince.
1756-ból ismerünk egy olyan levelet, amelyben –„Mi gyulai bírák” közönségesen a megírt esztendőben és napon egyben gyűlvén más becsületes helységbeli atyánkfiaival, úgy, mint Ardai, Bábonyi és Dabolczi- két utóbbi ma Románia- hegy törvényt tudó esküttekkel” kérik, hogy a szőlőt a leányág is örökölhesse. A leányok, akikről szó van Pálffi Ferenc Anna és Kata nevű lányai. A kérést, amit lapon rögzítettek, „Báró Perényi Ferenc ratifikálta”. A gyülekezet iratai között rátaláltam egy iratra, ami 1785-ből való. Ekkor, II. József idején Ugocsa a környező vármegyékkel együtt Munkács irányítása alá tartozott. A levelet II. József és Gróf Eszterházy Ferenc sajátkezűleg írta alá, amit Ausztriában írtak „Bécsvárosunkban Augusztusnak huszonkettődik napján, Urunk születése után ezer hét száznyolcvan őtödik esztendőiben.” A levél a jobbágyok jogairól, szabadságáról, lehetőségeikről értesít, például: míg húsz évvel korábban még nem volt arra lehetőség, hogy fiú utód hiányában lányok örököljenek, addig e rendelet értelmében a jobbágy a földjével belátása szerint tehet: eladhatja, elajándékozhatja, elcserélheti, elzálogosíthatja, gyermekeinek adhatja. Engedély nélkül tanulhat, mesterséget űzhet, házasodhat, költözhet.
1867-ben himlőjárvány sújtotta a falut, amiben nagyon sok kisgyerek halt meg. 1919–1938/39 között csehszlovák uralomhoz tartozott a falu Dula néven. A községet több zsidó lakta, akik nagy földterületekkel rendelkeztek. Zsinagógájuk is volt, a mai kultúrház helyén, ahová a második világháború idején cserépedényekben rejtettek el élelmiszereket a tekercsek közé. Miután sokukat elvittek a háború idején, a tekercseket, az iratokat a falu lakói széthurcolták. Ladányi Pál, mint jogi és teológiai tanulmányait végző diák, grófBatthyány Lajos az 1848-49-es harcra buzdító beszédére Fehérváron, felajánlotta magát önkéntesnek, s már egy hét múlva Kossuth Lajos, Nagy Sándor által vezetett seregében szolgált. Részt vett 13 ütközetben. Ott volt Budavárnál, Debrecennél és Pákozdnál is. A dicső küzdelemben végig kitartott. A világosi fegyverletétel után még hosszasan bujdosott, míg végül hazajött Gyulára.
A március 15-ei események hatására az Ugocsai Megyei Nagyszőlősön összeírást tartottak a nemzetőrség létszámáról. Ezen okiratok szerint Gyuláról 60 személy iratkozott be a nemzetőrségbe. Megalakult az 5. század, századosuk Fogarasi Samu, főhadnagyuk Osvat Ferenc, alhadnagyuk Fogarasi István és Dénes Ferenc volt. A háború befejezése után, a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) határozata szerint Kárpátalja és vele együtt a falu is Csehszlovákia fennhatósága alá került. Ez az uralom 1938-ig tartott, amikor is újra Magyarország fennhatósága alá került a falu. A második világháborút Magyarország Németország szövetségeseként elvesztette, s 1944 őszén a bevonuló szovjet katonák megszállták a falut, s feldúlták azt. Még ez év novemberében megkezdődtek a szovjetinternálások. A lágerekben és a második világháborúban elpusztult férfijaink emlékére 1990-ben emlékművet állítottak a templomkertben. A kommunista rezsim államosította földjeit, erdejét, jószágait és termelőeszközeit. Államosították az egyház ingó és ingatlanait kivétel nélkül. Anyanyelvű intézményei: 1945-től magyar tannyelvű elemije, 1948-tól általános iskolája van. Az 1991-92-es tanévben 223 gyereket 21 pedagógus oktatta. Az egyházi élet az istentiszteletekre és temetésekre szorult vissza. A családlátogatás, az ifjúsági munka és egyházi oktatás tiltott volt. A 80-as évek vége felé próbálkoztak a határon túli énekeskönyvek, bibliák behozatalával, például: egy alkalommal kb. 500 énekeskönyvet hoztak az autó gázpalackjában. Így szűnt meg a „diktálás” utáni éneklés.
Látnivalók
Református temploma 15. századi, 1580-tól a reformátusoké.
Tornyát 1955-ben egy villámcsapást követően lebontották. Fa haranglába 1977-ben épült.
A templom gótikus stílusban épült az 1400-as években, a falu közepére. Ez egy árkádos, négyfiatornyos templom.
A templom anyaga kő. Főbejárata nyugati irányú, melynek csúcsíves felső része elpusztult. Eredetileg egy hajós, toronynélküli templomként épült. Ezeket majd hozzáépítették, és támpillérekkel erősítették. Az apszis (szentély) északi oldalához kapcsolódik a dongboltozatos egykori sekrestye, ami ma már be van falazva. A hajó északi oldalán a falubeliek visszaemlékezései szerint, borpince volt a templomhoz építve, ahol a gyülekezeti tagoktól begyűjtött mustot, bort tároltak. A hajó és az apszis déli ill. délkeleti oldalán 2-2 csúcsíves záródású ablak van. Kőrácsaikat sikerült eredeti állapotába visszaállítani, s így most már láthatóak a hólyagmotívumok. Az apszist a hajótól csúcsíves diadalív választja el.
1795-ben a nyugati főbejárat elé épült a torony. Magas, csúcsos, négy fiatornyos, árkádos és szoknyás fatorony. A torony építéséhez az erdőből a legmagasabb fát hozták. Ennek a fának, a magasságának felelt meg a torony magassága is. Néhai Oláh István- gyulai születésű, az 1940-es évek idején Magyarországra szökött, itt élte le életét- visszaemlékezései szerint a torony gyakori vendégei voltak a galambfiókákon kívül a gyerekek is. A toronyban 2 harang volt. A nagyobbik 3 mázsás, a kisebbik fél.
1938. július 31-én vasárnap reggel villám rongálta meg az egynegyed részét. A háború, az áremelkedés, a nehéz árubeszerzés miatt nem vált lehetővé az újjáépítés. Így a jegyzőkönyvek szerint le kellett bontani 1959-60-ban.
A harangokat ideiglenesen oszlopos állványra helyezik. 1977-ben kerültek az új haranglábba. 1989-től új harang hívja a gyülekezetet. Felirata:
BOPOHEX 19 PYC6 89.
A templombelsőt díszes, kazettás famennyezet fedte, ami 1752-ben készült. A szú sok kárt tett benne, ezért 1977-ben befestették. Ekkor festik le a karzatok mellvédjét és a padok elejét is.
Napjainkban a falu lakosainak száma 1420 fő körüli. A lakosság 98%-a református vallású, magyar nemzetiségű. Fő foglalkozásuk a földművelés és az állattenyésztés. Gyümölcsöt, zöldséget egyaránt termelnek, s a piacon értékesítik azt. A lakosok bevételét még a magánszektorból és a külföldön vállalt munkabérek képezik. A fő megélhetési forrás tehát a kétkezi kemény munka.
Műemlékekhez pedig a II. világháború és a sztálinizmus magyar áldozatainak 1989 novemberében kopjafát állítottak és emléktáblát avattak, mely a református templom kertjében van.
Látnivalónak tekinthető még a védett erdei övezet, a bezárt nagy bánya, és sziklás magaslatok (pl hajós szikla).
Ritka szépségű kirándulóhelynek számít a falu szőlőhegye, az Akli-hegy vagy a Gyulai-hegy. A természetvédelmi terület barlangokkal, tatárjáráskori legendákkal várja a kirándulókat.
A Gyulai-hegy botanikai védett terület 176 hektáron terül el a Vihorlat-Gutini gerincen, a nagyszőlősi járásban. A Gyulai-hegyen található az Ukrán Kárpátok legmelegebb éghajlata, ami különösen nagy befolyással van a helyi növénytakaró kialakulására. A növények között több balkáni és földközi-tengeri fajt találunk. A növényzet általában a Fekete-hegy flórájára hasonlít. Ukrajnában egyedi módon csak itt találhatók burgundiai tölgyfák (Quercus cerris) és ezüstnyárfa (Tilia argentea).
A Kárpátok az Alpokkal és a Balkanidákkal együtt az európai kontinensen biológiai sokszínűséget tekintve a legszebb hegyeknek számítanak. Az Ukrán Kárpátokban a természeti kincsek intenzív kihasználása jóval később kezdődött meg, mint a hegység nyugati részében. Éppen ezért itt jelentős területeken maradtak fenn az eredeti természetes tájak, egyedi őserdők. A védelmükre irányuló törekvések a XX. század elején kezdődtek meg, amikor Montenegróban és a Máramarosi Alpokban erdőrezervátumokat hoztak létre az eltűnőben lévő flóra és fauna megőrzésére. Különösképp a második világháború után indult meg a tudósok munkája a természet megvédésére.
1968-ban az ukrán kormány rendeletet hozott a Kárpáti Bioszféra Rezervátum megszervezéséről 12 600 hektáros területen. A létrejötte után az évek során területe megtöbbszöröződött. Jelenleg a régió területének 2,5 százaléka tartozik a rezervátumhoz, amely 1992-től a UNESCO bioszféra-rezervátumaihoz csatlakozott.
Oktatás: A Gyulai Általános Iskola, mely jelenleg 118 tanulóval büszkélkedhet, melyek közül sok a jó eredményeket elért tanuló, mint járási, területi szinten és a KMPSZ által megszervezett versenyeken is. Az iskola a járás egyik legjobban felszerelt iskolája. Modern számítógépekkel, interaktív táblával, laptopokkal is rendelkezik, melyek jelentősen elősegítik, hogy a gyerekek jobban haladjanak a tanulással, a tudománnyal és a modern technológiával. Az iskolában megtalálható a falusi múzeum is, ez a hely rengeteg érdekes régről megőrzött tárgyat, edényeket, szöveteket stb őriz, melyeket, elődeink és őseink használtak, s melyek mára már a feledés homályába merültek.
Kultúra: megújult kultúrház, mely jelenleg zárva tart, de falusi rendezvényeket és esküvőket viszont a mai napig is ott rendeznek meg, a kultúrház mellett pedig meglelhető a máig is működő falusi könyvtár.
Gazdálkodás helyzete:
A lakosság zöme mezőgazdasággal foglalkozik, jellemző a kalászosok és a kukorica termesztése. Háztáji termesztésnél a szamóca, a gyümölcsfélék (cseresznye, barack, szilva, meggy) a legjellemzőbbek . Az állattenyésztését tekintve a szarvasmarha állomány kb. 200db, kecske és disznó, amit zömében az emberek tartanak.
3.A település neves szülöttei: Halmányi Ferenc (királyi tanfelügyelő), a háza maradványai is romokban, de mai napig meglelhető a család síremlékeinek helyei.
4. Testvértelepülések: Réde, Angliából a Claygate és Pitersfilde testvérgyülekezetek.
5. Kulturális élet: Minden évben megrendezésre kerül az immár megszokottá vált szüreti, Újévi, Anna és Katalin bál, ezenfelül a szamócafesztivál és falunap, és már harmadik éve a KMKSZ által szervezett sakk és dáma verseny, melynek további fordulói is vannak, kiszélesítve más szomszédos falvakkal. A fiatalok számára az egyház szervezésén belül az ifjúsági szervezet már több éve működik heti rendszerességgel, mely igyekszik hitbeli, erkölcsi ismereteket adni a fiataloknak.
Egyéb internetes oldalak:
https://www.facebook.com/gyulaschool
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91l%C5%91sgyula
http://www.karpatinfo.net/telepules/szolosgyula-gyula
http://www.karpatinfo.net/latnivalok/gyulai-hegy-botanikai-vedett-terulet