Alapszabály

 

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Társadalmi Szervezet alapszabálya

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  1. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Társadalmi Szervezet (a továbbiakban szervezet) önkéntes alapon létrehozott szervezet, mely a személyes tagságon és a tagok érdekeinek egységén alapul jelen alapító-okiratban foglalt célok és feladatok közös végrehajtásának céljából.
  2. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Társadalmi Szervezet az alakuló közgyűlésen hozott határozat alapján lett létrehozva Ukrajna Alkotmányának, A társadalmi egyesületekről szóló törvénynek, A jogi személyek, egyéni vállalkozó természetes személyek és társadalmi szervezetek állami bejegyzéséről szóló törvénynek, valamint egyéb Ukrajna hatályos törvényeinek megfelelően.
  3. A szervezet az alábbi alapleveknek megfelelően lett létrehozva és az alábbiak szerint működik: önkéntesség, önigazgatás, a törvény előtti egyenlőség, a tagok anyagi érdekeinek hiánya, átláthatóság, nyíltság és publikusság.
  4. A szervezet szabadon választja meg tevékenységének irányait a hatályos törvények által megszabott kereteken belül.
  5. A szervezet szervezeti-jogi formája: társadalmi szervezet.
  6. A szervezet neve ukrán nyelven: Hromadszka orhanyizacija „Tovarisztvo uhorszkoji kulturi Zakarpattya”.
    A szervezet rövidített megnevezése ukrán nyelven: HO „TUKZ-KMKSZ”.
    A szervezet teljes neve magyar nyelven: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Társadalmi Szervezet.
    A szervezet rövidített neve magyar nyelven: KMKSZ.
  7. A szervezet tevékenysége társadalmi jellegű, mely nem zárja ki az állami szervekkel, más szervezetekkel, mozgalmakkal, alapítványokkal és állampolgárokkal való együttműködést.
  8. A szervezet jogi személyiséggel rendelkezik az állami bejegyzés pillanatától a törvény által meghatározott rendben.
  9. A szervezetet meghatározatlan időre hozzák létre.
  10. A szervezet körbélyegzővel, sarokbélyegzővel, saját nevével ellátott céges papírral, emblémával, zászlóval rendelkezik, melyek bejegyzésre kerülnek a törvény által meghatározott rendben, továbbá számlaszámmal és valutaszámlával rendelkezik bankintézetekben, valamint egyéb, a tevékenységhez szükséges adatokkal bír.
  11. A szervezetnek jogában áll anyagi és személyes, nem anyagi jellegű jogokat szerezni és a bíróságon felperesként, vagy alperesként részt venni, valamint más országok szervei előtt fellépni.

 

II. A TEVÉKENYSÉG CÉLJA, FELADATA ÉS ALAPVETŐ IRÁNYVONALAI

  1. A szervezet alapvető célja: a kárpátaljai magyarok jogainak és szabadságjogainak védelme és realizálása, azon belül gazdasági, szociális, kulturális, oktatási, ökológiai, és egyéb érdekeinek érvényesítése, a Kárpátalján élő magyarok hagyományai, anyanyelve megőrzésének elősegítése, nemzeti öntudatának formálása.
  2. A szervezet az említett célok realizálásának érdekében a következő feladatokat látja el:
    • segíti a kárpátaljai magyarok személyes és kollektív jogainak realizálását, mellyel kapcsolatosan kidolgozza és beterjeszti javaslatait az állami szervekhez.
    • megvizsgálja és javaslatokat nyújt be a törvény által garantált jogok keretein belül azon normatív-jogi okiratok tervezetével kapcsolatosan, melyek a nemzeti kisebbségekre vonatkoznak.
    • védi a nemzeti kisebbségek jogait A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában c. törvénynek megfelelően.
    • gondoskodik a magyar nyelv megőrzéséről, terjesztéséről és használatáról a társadalmi élet minden területén Ukrajna hatályos törvényeinek megfelelően.
    • segíti a kulturális értékek megőrzését, a hagyományok újjáélesztését, a nemzeti ünnepek és történelmi évfordulók méltatását.
    • segíti a demokráciát, a szólásszabadságot.
    • saját feladatai végrehajtásának érdekében használja a sajtót, kiadókat, joga van saját kiadói tevékenységet folytatni.
    • segíti a kárpátaljai magyar lakosság társadalmi aktivitását, önszerveződését, a magyar szakmai szervezetek létrehozását.
    • segíti a lakosság szociális védelmét, főleg a szociálisan védtelen személyek és hátrányos helyzetben lévő személyek között;
    • segíti a humanitárius-szociális szféra (oktatás, tudomány, kultúra, művészet, információ, turizmus, sport, üdülés, szabadidős tevékenység, egészségvédelem, szociális védelem, társadalmi és területi önigazgatás stb.) támogatását helyi szinten társadalmilag fontos projektek realizálása által;
    • segíti az állampolgárok jogtudatosságának növelését, és elősegíti azok törvényes jogainak és érdekeinek védelmét;
    • segíti az általános állami, regionális, helyi és nemzetközi programok gyakorlati végrehajtását;
    • segíti a tehetséges alkotó fiatalság fejlődését;
    • segíti a kulturális örökség, történelmi-kulturális környezet, történelmi emlékek és kulturális emlékek, temetkezési helyek védelmét és megőrzését.
  3. A célok és feladatok elérésének érdekében a szervezet az alábbi tevékenységet folytatja:
    • koordinálja a szervezet tagjainak tevékenységét, mely a szervezet céljának, feladatainak elérésére irányul, megfelelő rendezvényeket szervez;
    • támogatja a törvényalkotó kezdeményezéseket, olyan érdekes és perspektívával rendelkező kezdeményezéseket támogat a szociális védelem, egészségvédelem, oktatás területén, melyek a lakosság különböző társadalmi rétegeinek szociális, társadalmi, gazdasági és kulturális jogainak realizálására irányulnak;
    • javaslatokat tesz az állami szerveknek és önkormányzatoknak a szociális védelem, egészségvédelem, oktatás javítására a különböző társadalmi rétegek szociális, polgári, gazdasági és kulturális jogainak realizálása és védelme érdekében;
    • részt vesz a szervezet alapvető tevékenységével kapcsolatban álló tudományos-kutató és oktatóközpontok finanszírozásában és közvetlenül megszervezi azokat;
    • részt vesz a célprogramok és projektek finanszírozásában, vagy önállóan végrehajtja azokat;
    • kulturális rendezvényeket, fesztiválokat, találkozókat, szemináriumokat, kiállításokat, konferenciákat szervez, melyek bevételeit kizárólag a szervezet alapító-okiratában foglalt céljaira fordítja;
    • anyagi és szervezési segítséget nyújt a szervezeteknek és intézményeknek, melyek tevékenysége a szervezet alapító-okiratban foglalt céljaival kapcsolatos;
    • megszervezi és finanszírozza a szervezet működésével kapcsolatos kiadói tevékenységet, saját nyomtatott sajtóorgánum létrehozását, információs szórólapok kiadását;
    • segíti a felvilágosító általános irodalom kiadását;
    • részt vesz az információs és felvilágosító tevékenységben a sajtón, periodikus kiadványokon, saját publikációkon keresztül az alapító-okiratban foglalt célok és feladatok végrehajtásának érdekében;
    • részt vesz a hatályos törvényeknek megfelelően fesztiválok, vásárok, egyéb szervezésében és lebonyolításában, melyek bevételeit kizárólag a szervezet alapító-okiratban foglalat céljaira fordítja;
    • segítséget ad non-profit szervezetek létrehozásához;
    • megszervezi, koordinálja és finanszírozza a szervezet céljainak eléréséhez szükséges rendezvényeket;
    • együttműködik az állami hivatalokkal és önkormányzatokkal;
    • részt vesz különböző programok és projektek kidolgozásában.
  4. Az alapító-okiratokban foglalt célok és feladatok eléréséhez a szervezetnek a törvény által meghatározott rendben jogában áll:
    • polgárjogi viszonyokban részt venni, anyagi és nem anyagi jellegű jogokat szerezni, felperesnek lenni a bíróságon és választott bíróságokon;
    • békés gyűléseket szervezni;
    • bevonni az állampolgárokat, vállalatokat, szervezeteket és intézményeket, azon belül külföldieket is a szervezet tevékenységének pénzügyi, anyagi támogatásába;
    • együttműködni más társadalmi szervezetekkel az alapító-okiratban foglalt tevékenységeknek megfelelően;
    • a törvény által meghatározott rendben fordulhat az állami szervekhez, önkormányzatokhoz, azok tisztviselőihez javaslatokkal, kérelmekkel, panaszokkal;
    • bérlet és ideiglenes ingyenes használat alapján épülteket, berendezéseket, gépjárműveket és vagyont kapni, mely a szervezet alapító-okiratban foglalt feladatainak végrehajtásához szükséges;
    • részt venni a törvény által meghatározott rendben a normatív-jogi okiratok tervezeteinek kidolgozásában, melyeket az állami szervek, önkormányzatok adnak ki és melyek a társadalmi szervezet tevékenységi területeire és a fontos állami és társadalmi kérdésekre vonatkoznak;
    • belépni egyesületekbe, melyeket jótékonysági alapon hoznak létre és segítik az alapító-okiratban foglalt feladatok végrehajtását;
    • önkéntes alapon A társadalmi egyesületekről szóló törvények megfelelően létrehozni társadalmi egyesületeket, egymás között együttműködési megállapodásokat kötni;
    • képviselni és védeni törvényes érdekeit, valamint tagjainak érdekeit az állami hivatalokban, önkormányzatoknál, szervezetnél és intézményeknél, bíróságon, állampolgárok előtt;
    • a törvény által meghatározott rendben minden szintű állami szervtől és önkormányzattól megkapni a közérdekű információt, mely az alapító-okiratokban foglalt célok és alapvető feladatok végrehajtásához szükségesek;
    • sajtóorgánumokat alapítani az alapító-okiratban foglalt célok elérésének érdekében;
    • információt terjeszteni a szervezetről, népszerűsíteni annak céljait és alapvető feladatait, segíteni a felvilágosító és tudományos-módszertani tevékenységét, átvenni más országok legjobb tapasztalatait;
    • támogatni és részt venni a nemzeti és nemzetközi fórumok, szimpóziumok, konferenciák, kiállítások, versenyek, egyéb szerevezésében és lebonyolításában.
    • saját szimbólummal rendelkezni, melyeket Ukrajna törvényei által meghatározott módon be kell jegyezni.
  5. A szervezet tagja lehet más szervezeteknek, azokkal közösen egyesületeket hozhat létre. Azonban bármilyen közös határozat csak abban az esetben lép érvénybe, ha azt a szervezet megfelelő szerve jóvá hagyta.

 

III. A TAGSÁG MEGSZERZÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK RENDJE, A SZERVEZET TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

  1. A szervezeti tagság egyéni.
  2. A szervezet egyéni tagja lehet ukrán állampolgár, külföldi állampolgár, vagy hontalan személy, aki elérte 14. életévét és teljesíti a szervezet alapító-okiratát és aktívan részt vesz a szervezet tevékenységében.
    A kiemelkedő (tiszteletre méltó) személyek megválaszthatók a szervezet tiszteletbeli tagjának.
  3. A tagfelvételről az elnökség dönt két hónapon belül az állampolgár a szervezet vezetőjének címzett saját személyes írásos kérelme benyújtásának napjától.
  4. A tagfelvételről az elnökség egyszerű szavazattöbbséggel dönt.
  5. A tagság fennáll a szervezet működésének teljes idején, amennyiben a tagság nem szűnik meg jelen alapító-okiratnak megfelelően. A szervezet tagjai tagjai lehetnek az alapszervezeteknek is.
  6. A szervezeti tagság nyilvántartását a szervezet titkársága végzi.
  7. A szervezeti tagság megszűnik
    • a tag saját akaratából az elnökségnek benyújtott írásos kérelem alapján a kérelem benyújtásának pillanatától.
    • a szervezeti tagságból való törlés által, amennyiben a tag nem fizette be az éves tagdíjat, vagy elhunyt.
    • amennyiben a tagot az elnökség kizárja az etikai bizottság javaslata alapján.
  8. Határozatot a tag kizárásáról a szervezet elnöksége hoz egyszerű szavazattöbbséggel.
  9. A szervezet tagjainak jogában áll:
    • megválasztani a szervezet vezetői szerveit és megválasztottnak lenni a szervezet vezető szerveibe;
    • részt venni azon vezető szervek ülésein a tárgyalt kérdések megvitatásában, melyeknek tagjai;
    • javaslatokat tenni a vezető szerveknek és képviselni álláspontját a megfelelő határozat többség által való elfogadásáig;
    • részt venni a vezető szervek ülésein;
    • információt kapni a szervezet tevékenységéről;
    • szabadon képviselni és propagálni ötleteit és javaslatait azokban a kérdésekben, melyekről a szervezet tárgyal és melyekről határozatot hoz;
    • elmondani a véleményét azon jelölteket illetően, akiket a szervezet vezetői szerveibe javasolnak megválasztani;
    • részt venni a szervezet által rendezett rendezvényeken;
    • segítséget kérni a szervetektől, amennyiben erre szükség van.
    • szabadon kilépni a szervezetből saját írásos kérelme alapján.
  10. A szervezet tagjai kötelesek:
    • végrehajtani jelen alapító-okirat követelményeit;
    • aktívan részt venni a szervezet vezető szervei határozatainak végrehajtásában;
    • tartózkodni olyan jellegű tevékenységtől, mely a szervezetnek kárt okozhat;
    • betartani az alapító-okirat követelményeit, a szervezet más belső okmányait, végrehajtani a közgyűlés és az elnökség határozatait;
    • a szervezet alapító-okirata által meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően eljárni.
  11. A belépési és tagdíjakat, azok fizetésének rendjét a szervezet közgyűlése határozza meg.
  12. A tagdíjak pénzben kerülnek befizetésre.

 

IV. A SZERVEZET VEZETŐ SZERVEI

  1. A szervezet vezető szervei a közgyűlés, a választmány és az elnökség. A szervezet ellenőrző szervei a felügyelő bizottság és az etikai bizottság. A szervezet állandóan működő szerve a titkárság.
  2. A szervezet legfelső vezető szerve a közgyűlés.
    1. A közgyűlést a szervezet választmánya hívja össze évente legalább egyszer. A soron kívüli közgyűlés összehívható a szervezet elnökének, vagy a választmány tagjai 1/3-nak, vagy a szervezet tagjai 1/10-nek követelésére.
    2. A közgyűlés határozatképes, amennyiben azon jelen van szervezet tagjai által delegált személyek 2/3-a, akik a szervezet alapszervezeteit képviselik. A küldöttek számát a szervezet választmánya határozza meg, a tényleges taglétszám alapján. A közgyűlésen a határozatot a jelenlévő küldöttek egyszerű szavazattöbbségével fogadják el. Az alapító-okirat módosításáról és kiegészítéséről szóló határozatokat, valamint a szervezet megszűnéséről szóló határozatokat és a szervezet pénzösszegei és vagyona fölötti rendelkezésről szóló határozatot a közgyűlésen jelen lévő küldöttek legalább ¾-nek szavazata alapján fogadják el.
    3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
      • a szervezet elnökének, alelnökeinek, tiszteletbeli elnökének, a felügyelő bizottság elnökének, az etikai bizottság elnökének megválasztása három évre.
      • a szervezet választmányi tagjainak megválasztása.
      • a szervezet felügyelő bizottságának és etikai bizottságának megválasztása.
      • a vezető szervek tagszámának meghatározása.
      • a közgyűlés által megválasztott szervek feloszlatása.
      • a szervezet vezető szerveinek beszámolójának meghallgatása. Amennyiben a beszámolót nem fogadják el, vagy nem kap kielégítő értékelést, a soron kívüli választások kitűzése.
      • a szervezet programjai és tevékenysége fő irányvonalainak jóváhagyása;
      • a szervezet alapító-okiratának, rendelkezéseinek, programjainak és egyéb okmányainak jóváhagyás, módosítása és kiegészítése;
      • határozathozatal a szervezet átszervezéséről más társadalmi szervezethez való csatolással, vagy a szervezet felszámolásáról;
      • határozathozatal a társadalmi szövetségek alapításáról, együttműködési megállapodások és kölcsönös támogatásokról más társadalmi szervezetekkel.
      • határozathozatal az alapszervezetek létrehozásáról és feloszlatásáról.
      • rendelkezés a szervezet pénzösszegei és vagyona fölött.
      • határozathozatal az alegységek létrehozásáról.
      • a szervezet pénzösszegei és vagyona fölötti rendelkezésről.
      • a felszámoló bizottság és annak elnökének kinevezéséről.
      • a bizottságok létrehozásáról a szervezet tevékenységének biztosítása érdekében.
      • megvizsgálja a szervezet határozataival kapcsolatos panaszokat, a vezető szervek és tisztviselők tevékenységét, vagy tétlenségét és egy hónapos határidőn belül válasz ad a panaszokra.
  3. A szervezet választmánya a szervezet vezető szerve a közgyűlések között.
    1. A választmány az elnökből, az alelnökökből és annak tagjaiból áll. A választmány elnöke egyidejűleg a szervezet elnöke.
    2. A szervezet választmánya végzi a szervezet vezetését.
    3. A szervezet választmányát a közgyűlés választja meg három évre a közgyűlés által meghatározott tagszámmal.
    4. A szervezet választmányának hatáskörébe tartozik:
      • a szervezet feladataiból származó tervek jóváhagyása.
      • elvégzi a közgyűlés előkészítésével és összehívásával kapcsolatos munkákat és megszervezi a legfelsőbb szerv határozatainak végrehajtását.
      • biztosítja a szervezet tevékenységére vonatkozó aktuális és jövőbeli terek végrehajtását.
      • a szervezet titkárainak megválasztása és felmentése.
      • meghallgatja a szervezet elnökének és a szervezet más tisztviselőinek beszámolóit.
      • tárgyalja a szervezet tevékenységével kapcsolatos kérdéseket és azokkal kapcsolatban határozatokat hoz.
      • határozatot hoz a tagkizárásról.
      • egyéb kérdésekben dönt, mely nem tartozik a felső vezető szerv kompetenciájához.
      • delegálja a Szervezetet képviselőit a Szervezet által alapított jogi személyek vezető szerveinek gyűlésében való részvételre
    5. A választmány soros ülését negyedévente legalább egyszer hívják össze, a soron kívüli üléseket pedig a szervezet elnökének kezdeményezésére. A választmányi ülés határozatképes, amennyiben azon a tagok legalább 2/3-a jelen van. A választmány határozatot nyílt szavazás útján hoz a választmányi tagok egyszerű szavazattöbbségével. A választmány határozata alapján az ülés zártkörűvé nyilvánítható.
    6. rendelkezik a Szervezet pénzeszközeivel és vagyonával a kétszázezer hrivnya értéket meghaladó összegben
  4. Az elnökség a szervezet vezető szerve a választmányi ülések között.
    1. Az elnökség tagjai a szervezet elnöke, az általános elnökhelyettes, az adminisztratív kérdésekért felelős elnökhelyettes, a szervezet tiszteletbeli elnöke és az alapszervezeti elnökök.
    2. Az elnökség a szervezetre vonatkozó kérdésekben döntést az alapító-okiratnak és a választmányi döntéseknek megfelelően hoz.
    3. Az elnökség hívja össze a választmányi üléseket.
    4. Az adminisztratív kérdésekért felelős elnökhelyettesen keresztül irányítja a titkárság munkáját.
    5. Az elnökség havonta legalább egyszer ülést tart. Munkáját az általános kérdésekért felelős elnökhelyettes koordinálja. Az elnökségi ülés határozatképes, amennyiben azon az elnökségi tagok legalább 2/3-a jelen van.
    6. Az elnökségnek a felügyelő bizottság javaslatára, vagy az etikai bizottság javaslatára jogában ál figyelmeztetni bármelyik szervezeti tagot, vagy azt megrovásban részesíteni. Kezdeményezheti a megfelelő szerv előtt a tisztségből való visszahívást, vagy a tagkizárást.
  5. A szervezet elnöke a szervezet legfőbb tisztviselője, akinek jogában áll képviselni a szervezetet harmadik személyekkel szemben. A szervezet elnökét a közgyűlés választja meg három évre. A szervezet elnökét csak a szervezet tagjai közül lehet megválasztani titkos szavazás útján.
    1. A szervezet elnöke hatáskörének megfelelően:
      • vezeti a szervezet elnökségét.
      • vezeti az elnökség, kuratórium és közgyűlés üléseit.
      • javaslatot tesz az elnökhelyettesek, titkárok, a titkársági tisztviselők, a tiszteletbeli elnök személyére.
      • jogában áll személyes tanácsadókat meghívni.
      • biztosítja a szervezet alapító-okiratában foglalt feladatainak, a közgyűlés és a kuratórium határozatainak végrehajtását, aláírja az alapító-okiratok módosításait.
      • számlákat nyit a bankokban.
      • aláírási joggal rendelkezik a pénzügyi okmányokon.
      • ellenőrzi a szervezet alkalmazottainak tevékenységét.
      • Rendeleteket ad ki és határozatokat hoz, melyek kötelező jelleggel bírnak a szervezet tisztségviselőire nézve.
      • egyéb hatáskörökkel rendelkezik, melyeket a szervezet vezetői szervei delegálnak számára.
      • hatásköre keretei között jogában áll polgári jogi megállapodásokat kötni, valamint egyéb, jogilag releváns intézkedéseket eszközölni a Szervezet nevében.
      • rendelkezik a Szervezet pénzeszközeivel, vagyonával, kétszázezer hrivnya értékét meg nem haladó összegben.
      • hatáskörén belül meghatalmazásokat ad a Szervezet érdekeinek képviseletére.
    2. A szervezet elnöke átadhatja hatásköreinek egy részét az elnökhelyettesnek (helyetteseknek), valamint az elnökség más tagjainak beleegyezésével az egyik elnökségi tagnak, melyet megfelelő határozatba, vagy rendelkezésbe foglalnak, vagy szükség esetén meghatalmazást ad ki. Amennyiben a szervezet elnöke nincs jelen, kötelezettségeit az elnökhelyettes (helyettesek), vagy az elnökségi tagok többségének előzetes beleegyezése alapján az egyik elnökségi tag hajtja végre.
  6. A szervezet elnökhelyettesei:
    • hatáskörükbe tartozik az elnöki kötelezettség teljesítése, amennyiben az elnök távol van, vagy beteg.
    • tanácsot adnak az elnöknek a megfelelő kérdésekben.
    • kapcsolatot tartanak a sajtóval, állandóan tájékoztatják a szervezetre vonatkozó információról.
    • szükség esetén bizonyos kérdésekben bizottságokat hoznak létre a hatáskörükhöz tartozó kérdésekben.
    • állandó kampányt folytatnak a szervezetet támogató támogatók és donorok száma növelése érdekében.
    • egyéb munkát folytatnak, mellyel az elnök bízza meg őket.
  7. A szervezet tiszteletbeli elnöke a szervezet tisztségviselője, akinek az elnök megbízásából jogában áll képviselni a szervezetet harmadik személyekkel szemben. A szervezet tiszteletbeli elnökét három évre választják meg.
  8. A szervezet vezető szerveinek (közgyűlés, választmány, elnökség) ülései a tagok közvetlen részvételével, valamint internet-kapcsolat segítéségével bonyolítható le audiovizuális számítógépes online-konferenciára alkalmas programok segítségével. Az ilyen jellegű ülésről határozatot a szervezet választmánya hoz és tájékoztatja a szervezet tagjait legkésőbb 10 nappal az ülés előtt (közgyűlés, választmány) a választott formáról. A vezető szervek bármilyen üléséről jegyzőkönyv készül. Az ülés formáját kötelezően fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben, amennyiben az ülés internet-kapcsolat által jött létre, a jegyzőkönyvben kötelezően feltüntetésre kerül, hogy milyen program segítségével.
  9. A felügyelő bizottság a szervezet független szerve, mely ellenőrzéseket hajthat végre és javaslatokat tehet.
    1. A felügyelő bizottság elnökét a közgyűlés választja a felügyelő bizottság tagjainak javaslata alapján. A felügyelő bizottság tagjait a járási alapszervezetek delegálják.
    2. A felügyelő bizottság ellenőrzi a szervezet gazdasági-pénzügyi tevékenységét.
    3. Tevékenységéről és az elvégzett munkáról a felügyelő bizottság beszámol a vezető szervek követelése alapján évente egyszer a közgyűlés előtt.
  10. Az etikai bizottság a szervezet független szerve, melynek jogában áll ellenőrzéseket végrehajtani és javaslatokat tenni.
    1. Az etikai bizottság elnökét a kőgyűlés választja az etikai bizottság tagjainak javaslata alapján. Az etikai bizottság tagjait az alapszervezetek delegálják.
    2. Az etikai bizottság felügyeli az alapító-okirat betartását.
    3. A bizottság tevékenységét rendelkezés alapján végzi, melyet a közgyűlés fogad el a létrehozás pillanatában.
    4. Tevékenységéről és az elvégzett munkáról az etikai bizottság beszámol a vezető szervek követelésére évente egyszer a közgyűlés előtt.
  11. A titkárság a szervezet végrehajtó szerve, mely állandó jelleggel működik az adminisztratív kérdésekért felelős elnökhelyettes vezetésével.
    1. A titkárság fő feladata a folyó ügyek végrehajtása.
    2. A titkárság tisztviselői a következők: ügyvivő, politikai titkár, a kommunikációs titkár, a kulturális titkár, a pénzügyi-gazdasági kérdésekért felelős titkár, az önkormányzati kérdésekért felelős titkár. Személyesen felelnek kötelezettségeik teljesítéséért.
  12. A szervezet tisztségviselői olyan szervezeti tagok, akik Kárpátalja területén élnek és megfelelő tisztséget töltenek be a szervezet alapító-okiratának megfelelően, valamint a szervezet más belső szabályzatának megfelelően.
    1. A szervezet tagja, amennyiben tisztségviselésre is jogosult, a szervezeten belül bármely tisztséget betölthet.
    2. A tisztségviselők munkájukat, ha az őket megválasztó testület másként nem dönt, társadalmi alapon végzik. Megbízatásuk a választási ciklus idejére szól.
    3. A tisztségviselőket az őket megválasztó testület hívja vissza a tagok legalább egyharmadának, illetve az elnökség kezdeményezésére.
    4. A tisztújító közgyűlés napján az előző ciklusban megválasztott tisztségviselők meghatalmazása lejár. A tisztségviselői funkciók átadásának ideje nem haladhatja meg a 10 napot.
    5. Az érdekvédelmi és kommunikációs titkár:
      • köteles előkészíteni a megfelelő határozatokat és rendeleteket, melyek a szervezet alapvető tevékenységére vonatkoznak.
      • a megfelelő szervek határozata alapján megszervezni a tömegrendezvényeket, gyűléseket, egyéb.
      • kapcsolatot tart a szervezetekkel és sajtóval, publikálja a szervezet véleményét a sajtóban, anyagokat gyűjt, melyek a szervezetre vonatkoznak.
    6. A kulturális titkár feladatkörét a szervezet kulturális, sport- és ifjúsági rendezvényeinek előkészítése és lebonyolítása képezi.
    7. A gazdasági titkár feladatkörét a szervezet gazdasági-pénzügyi tevékenységével kapcsolatos teendők ellátása képezi. Döntéseiért anyagi felelősséget visel.
    8. Az önkormányzati kérdésekért felelős titkár segíti a helyi tanácsok munkájával kapcsolatos kérdések megoldását azokon a területeken, ahol a magyar nemzetiségű személyek tömbben élnek.
    9. Az irodaigazgató feladatkörét a szervezet működésével kapcsolatos információk fogadása, osztályozása, nyilvántartása és elsődleges feldolgozása, valamint a technikai apparátus munkájának irányítása képezi.
    10. A tanácsadók és szakértők a célfeladatok és határozatok előkészítésének érdekében kerülnek meghívásra.
    11. A Szövetség fizetett alkalmazottakat foglalkoztat(hat), melyek tevékenységére vonatkozóan az azokkal kötött szerződésben, illetve munkaköri leírásukban rögzítettek érvényesek.

 

V. A SZERVEZET VEZETŐ SZERVEI ÜLÉSÉNEK RENDJE

  1. Jelen fejezet rendelkezései a vezető szervek munkájára és a szervezet alapszervezeteire is vonatkoznak.
  2. A gyűlés szervezését, helyének és időpontjának meghatározását, a napirendi javaslat előterjesztését az összehívó szerv, illetve személy végzi, arról az érintetteket előzetesen értesíti.
  3. A gyűlést összehívó szerv, illetve személy az érintett tagok egyharmadának, vagy a tagok legalább egyharmadát képező alapszervezetek kezdeményezésére soron kívüli gyűlést köteles összehívni.
  4. A soron kívüli gyűlés összehívása írásos indítvány alapján történik az alapszabály konkrét pontjára történő hivatkozással.
      1. A soron kívüli gyűlés összehívására történő indítványban fel kell tüntetni:
        • a kezdeményező személy(ek) nevét, szervezeti-tisztségét.
        • a soron kívüli közgyűlés kezdeményezésének okát, a javasolt konkrét napirendi pontot.
        • a kezdeményezést támogatók nevét és aláírását.
        • az aláírások összegyűjtése lezárásának időpontját, az indítvány átvételének időpontját, a kezdeményezők aláírását.
      2. Az indítványt a megfelelő szintű elnöknek kell benyújtani. Az átvételt az elnöknek igazolnia kell, s az indítványra az átvétel időpontját rá kell vezetnie. Csak a jelen alapszabálynak maradéktalanul megfelelő indítványok fogadhatók el.
      3. Az elnök a szervezet alapszabályában foglalt rendnek megfelelően hívja össze a gyűlést. A soron kívüli gyűlések összehívására a következő határidők érvényesek: elnökségi ülés l héten belül; választmányi ülés 3 héten belül; közgyűlés 2 hónapon belül az indítvány átvételétől számítva.
      4. Amennyiben az adott szintű soros ülés a jelzett határidőn belül esedékes, soron kívüli gyűlést nem hívnak össze, azonban az indítványban feltüntetett napirendi pontot az összehívó személynek (szervnek) kötelező a gyűlés elé terjesztenie.
      5. A soron kívüli gyűlést az összehívó személy (szerv) az általános rendnek megfelelően szervezi.
      6. A soron kívüli gyűlés összehívására tett indítvány visszavonható. Az indítvány visszavonásának feltétele, hogy a kezdeményezők visszavonják aláírásukat, ezenfelül a támogatók közül annyian vonják vissza aláírásukat, hogy az indítványban egészében véve az alapszabály által ez esetben megkövetelt aláírások számától kevesebb támogató aláírás maradjon, továbbá, hogy a visszavonás a soron kívüli gyűlés összehívásának határideje előtt történjen (az adott gyűlésnek megfelelően – 3 nappal, l héttel, l hónappal előtte). Az aláírások visszavonása írásban történik.
      7. Semmisnek kell tekinteni azt az indítványt, amellyel kapcsolatban a 5.4.6. pontban rögzített határidőkön belül a támogató aláírások közül visszavontak annyit, hogy az indítvány már nem felel meg a szervezet alapszabálya által támasztott feltételeknek.
      8. A soron kívüli gyűlések összehívására irányuló kezdeményezésekkel történő visszaélés, a szervezetnek ezáltal okozott károk, illetve a jelen szabályrendelet megsértésének ügye az etikai bizottság hatáskörébe tartozik az általános rendnek megfelelően.
  5. A gyűlést a szervezet elnöke, illetve az általa meghatalmazott személy vezeti.
  6. A gyűlés saját napirendjét, időrendjét és a szavazás módját maga határozza meg.
  7. A vezető szervek ülése akkor határozatképes, ha a küldötteknek, vagy a vezető szerv tagjainak legalább a kétharmada jelen van (közgyűlés esetén). Amennyiben a küldöttek kevesebb, mint 2/3-a van jelen, úgy 30 perccel a jelenlévők számának kihirdetését követően a gyűlés határozatképessé válik ugyanazon napirendi pontokkal, amennyiben a küldöttek legalább fele jelen van (közgyűlés esetén). A gyűlés határozatait szavazattöbbséggel fogadja el, megfelelő indítvány alapján minősített (kétharmados) szavazattöbbséget kérhet. Az alapszabály módosításához és bizalmatlansági indítvány elfogadásához ¾-es szavazattöbbség szükséges.
  8. A közgyűlés, valamint az alapszervezeti közgyűlések összehívása a gyűlés tervezett időpontja előtt legkevesebb l héttel, írásos értesítőben történik. Az alapszervezeti közgyűlés határozatképesnek tekinthető, ha a tagok legalább 1/3-a jelen van. Ez esetben határozat elfogadásához a testület 2/3-nak szavazata szükséges. Amennyiben az alapszervezeti közgyűlés határozatképtelen, az a meghirdetést követő 30 perc múlva, ugyanazon napirendi pontokkal határozatképes, ha a küldöttek legalább fele jelen van. Ez esetben határozat elfogadásához a jelenlévők 2/3-nak szavazata szükséges.
  9. A gyűlés bármely résztvevője indítvánnyal élhet. Bizalmatlansági indítvány a testület egyharmadának javaslatára érvényesíthető. Ebben az esetben a határozat elfogadásához a testület 50 százalékának a szavazata plusz egy szavazat szükséges.
  10. Minden gyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek kötelezően tartalmaznia kell a határozatképesség megállapítását, az elfogadott napirendet, a határozatok tartalmát, életbe lépésük időpontját és a szavazati arányt. A gyűlés résztvevője akadályoztatása esetén mandátumát írásos meghatalmazás formájában ideiglenesen átruházhatja az őt helyettesítő személynek.
  11. A gyűlés egyes kérdések megvitatását elnapolhatja, illetve az adott kérdésben átruházhatja jogkörét a neki alárendelt testületnek. A gyűlés jegyzőkönyvvezetőjét és a jegyzőkönyvet hitelesítő személyeket a gyűlés jelöli ki.

 

VI. SAJTÓ, MÉDIA

  1. A szervezet kötelességének tekinti, hogy hitelesen tájékoztassa tevékenységéről a lakosságot és formálja a közvéleményt. Ehhez felhasználja a sajtó, média minden megjelenési formáját.
  2. A szervezetnek Ukrajna A nyomtatott sajtóról c. törvényével összhangban saját hivatalos sajtóorgánuma van. A főszerkesztő személyét a szervezet elnökségének javaslatára a választmány hagyja jóvá.
    A szervezet teljes, vagy résztulajdonban lévő sajtóorgánumaival, illetve más médiák működésével kapcsolatos kérdések a választmány által jóváhagyott szabályzatban, illetve szerződésben kerülnek szabályozásra.

 

VII. A SZERVEZET VEZETŐ SZERVEI HATÁROZATAINAK, CSELEKEDETEINEK, TÉTLENSÉGÉNEK MEGFELLEBBEZÉSE ÉS A PANASZOK ELBÍRÁLÁSA

  1. A szervezet választmányának, elnökségének, elnökének határozatai, cselekedetei és tétlensége megfellebbezhető a szervezet közgyűléséhez vagy a bírósághoz.
  2. A szervezet közgyűlésének határozatai, cselekedetei és tétlensége kizárólag a bírósághoz fellebbezhető meg.
  3. A panaszokat a közgyűlés nyílt ülésen tárgyalja a panaszok szóbeli elmondása által és egyszerű szavazattöbbséggel való döntéshozatallal. A panaszok tárgyalását a bíróság Ukrajna hatályos törvényei által meghatározott rendben tárgyalja.

 

VIII. A SZERVEZET VEZETŐ SZERVEINEK BESZÁMOLÓI A TAGOK ELŐTT

  1. A közgyűlés és az elnökség tevékenységükről beszámolnak a szervezet tagjai előtt évente legalább egyszer.
  2. Minden egyes naptári év végén a szervezet elnöke beszámol az elvégzett munkáról a tagok előtt a közgyűlésen évente, az elnökségnek pedig negyedévente.

 

IX. A SZERVEZET PÉNZESZKÖZEINEK ÉS VAGYONÁNAK FORRÁSAI ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE

  1. A szervezet non-profit társadalmi szervezet.
  2. Saját programjainak és alapító-okiratban foglalt céljainak és feladatainak elérése érdekében a szervezetnek joga van saját ingó és ingatlan vagyon, berendezések, gépjárművek és egyéb eszközök birtoklására, melyek megszerzése nem tiltott Ukrajna hatályos törvényei által.
  3. A szervezet nem vállal felelősséget tagjai kötelezettségeiért, a szervezet tagjai pedig nem felelősek a szervezet kötelezettségeiért.
  4. A szervezet együttműködik társadalmi szervezetekkel, vallási szervezetekkel, más természetes és jogi személyekkel, akik tevékenységükkel segítik a szervezet feladatainak teljesítését, közös programokat realizálnak külföldi szervezetekkel, jogi és természetes személyekkel.
  5. A szervezet vagyonának és pénzeszközeinek forrásai:
    • pénzösszegek és vagyon, melyet ingyenesen, vagy vissza nem térítendő támogatás és jótékonysági felajánlás formájában kap;
    • passzív jövedelem;
    • a szervezet alapvető tevékenységéből származó pénzeszközei és vagyona a hatályos törvények figyelembe vételével;
    • támogatások és hozzájárulások, melyeket az állami és helyi költségvetésből, állami célalapokból, vagy műszaki és jótékonysági támogatásokból kap, azon belül humanitárius segélyek is, kivéve a fizetett szolgáltatásokból származó bevételek árszabályozására vonatkozó támogatások, melyek a szolgáltatások árának csökkentésére vonatkoznak a törvény által meghatározott rendben.
  6. A szervezeti befizetések történhetnek pénzeszközben, anyagi javakkal, munkákkal és szolgáltatásokkal a megfelelő pénzeszközök, vagyon, munkavégzés és szolgáltatásnyújtás formájában.
  7. A szervezet vagyona és pénzeszközei a feladatok végrehajtására és a szervezet céljának elérése érdekében kerül felhasználásra, valamint a szervezet fenntartására, azon belül:
    • a szervezet alkalmazottainak fizetésére, akiket a szervezet munkaszerződés alapján alkalmaz;
    • bérleti díjak költségei, a helyiségek használatának, javításának, a szükséges berendezések megvásárlásának költségei;
    • a reklám és információs anyagok és más nyomdai termékek készíttetésének költségei;
    • részvétel más szervezetek által szervezett rendezvényekben, mely megfelel a szervezet céljainak;
    • egyes programok célfinanszírozása, azon belül képzési programok, rendezvények, szemináriumok és tudományos-gyakorlati konferenciák.
  8. A szervezet tulajdonosa a tulajdonát képező vagyonának, a hatályos törvényeknek megfelelően birtokolja, használja és rendelkezik vagyona felett a szervezet céljainak és alapító-okiratban foglalat feladatainak megfelelően.
  9. A szervezet, az általa létrehozott intézmények és szervezetek kötelesek operatív és számviteli nyilvántartást vezetni, statisztikai beszámolót adni, beregisztrálódni az állami adóhatóság szerveinél és a költségvetésbe befizetéseket eszközölni a törvény által meghatározott rendben és mértékben.
  10. A szervezet bevételeit (jövedelmét) csak a szervezet fenntartási kiadásaira fordíthatja, a céljainak (feladatainak) elérésére és az alapító-okiratban meghatározott tevékenységeire.
  11. A szervezet bevételei (jövedelme), vagy azok egy része nem osztható fel a tagok, alapítók, alkalmazottak között (kivéve a bérek kifizetését, az egységes szociális járulék felszámolását), a vezető szervek tagjai között és más, velük kapcsolatban álló személyek között és nem használható fel a szervezet bármelyik külön tagjának javára.

 

X. A SZERVEZET KÜLÖNÁLLÓ ALEGYSÉGEI (ALAPSZERVEZETEINEK) LÉTREHOZÁSÁNAK, TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉS FELSZÁMOLÁSÁNAK RENDJE

  1. A szervezetnek lehetnek különálló alegységei (alapszervezetei), melyeket a szervezet közgyűlése határozata alapján hoznak létre.
  2. Az alapszervezeteket a szervezet tagjainak egyesítésével hozzák létre a közös tevékenység folytatására a területiség eleve alapján legalább két szervezeti taggal lakhely szerint. Az alapszervezetek a megfelelő járás területén vagy településen működnek.
  3. A szervezet struktúrájában jogi személyiséggel rendelkező alapszervezetek is vannak, amelyeket 2013.01.01-ig jegyeztek be. A 2013.01.01. után bejegyzett alapszervezetek jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
  4. A szervezet járási alapszervezetei, melyek különálló jogi személyiséggel rendelkeznek: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Alapszervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Járási Alapszervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Munkácsi Járási Alapszervezete. Az alapszervezetek a megfelelő járások területén működnek.
  5. A helyi szintű alapszervezetek a megfelelő teleüléseken kerülnek létrehozásra. Egy település területén egy alapszervezet kerül létrehozásra.
  6. A helyi szintű alapszervezetek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, kivéve azokat, amelyeket 2013.01.01-ig jegyeztek be és jogi személyiséggel rendelkeztek.
  7. A szervezet különálló alegységei tevékenységük során a szervezet alapító-okiratának megfelelően járnak el. A jogi személyiséggel rendelkező alapszervezetek rendelkezései alapján működnek. A jogi személyiséggel rendelkező alapszervezetről szóló rendelkezés adatokat tartalmaz az alapszervezet megnevezéséről, a vezető szervek (szükség esetén a felügyelő szervek), a vezető szervek (szükség esetén ellenőrzőé szervek) megválasztásának (kinevezésének) rendjéről, hatásköréről. A jogi személyiséggel rendelkező alapszervezetről szóló rendelkezés nem ellenkezhet Ukrajna törvényeivel és a szervezet alapító-okiratával. Az alapszervezetekről szóló rendelkezést azok közgyűlése fogadja el és a szervezet elnöksége hagyja jóvá.
  8. A szervezet alapszervezetének létrehozásáról adatokat nyújtanak be az illetékes nyilvántartó hatósághoz.
  9. Az alapszervezetek képviselik a szervezet érdekeit és biztosítják a szervezet alapító-okiratában foglalt feladatok végrehajtását.
  10. Az alapszervezetek képviselik a szervezet érdekeit és biztosítják a szervezet alapító-okiratában megjelölt feladtok végrehajtását az adott területen.
  11. Az alapszervezetek vezető szervei és azok működésének rendjét a jogi személyiséggel rendelkező alapszervezetről szóló rendelkezés tartalmazza.
  12. A különálló alegységek az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:
    • realizálják a szervezet alapító-okiratban foglalt céljait és feladatait a bizonyos községben a rendelkezés által meghatározott kereteken belül (a jogi személyiséggel rendelkező alapszervezetek).
    • új tagokat vonnak be Ukrajna törvényei által nem tiltott rendben.
    • képviselik a szervezett az adott adminisztratív-területi egység területén.
    • Megválasztják az elnököt, titkárt, elnökséget, pénztárost, és amennyiben a taglétszám azt megköveteli, azok struktúrája a szervezeti struktúrának megfelelően.

    Az alapszervezet vezető szerve a tagok közgyűlése.

  13. Az alapszervezetet az alapszervezeti elnök vezeti.
    1. Az alapszervezeti elnök az alapszervezet legfelső tisztségviselője, melynek jogában áll képviselni az alapszervezetet harmadik személyekkel szemben. Az alapszervezeti elnököt az alapszervezeti közgyűlés választja meg három évre. Az alapszervezeti elnök csak a szervezet tagja lehet.
    2. Az alapszervezeti elnök hatáskörén belül:
      • vezeti az alapszervezeti választmányt.
      • biztosítja a szervezet feladatainak, a közgyűlés határozatainak és az alapszervezeti választmány határozatainak végrehajtását, aláírja az alapít-okiratok módosításait.
      • bankszámlákat nyit a bankintézetekben.
      • aláírási joggal rendelkezik a pénzügyi okmányokon.
      • ellenőrzi az alapszervezeti választmány apparátusának munkáját.
      • rendeleteket és határozatokat ad ki, melyek kötelező jellegűek az alapszervezet minden tagjára nézve
      • egyéb hatáskörökkel rendelkezik, melyeket az alapszervezeti közgyűlés a hatáskörébe utal.
    3. Az alapszervezeti elnöknek jogában áll:
      • használni a szervezet nevét és szimbólumait a szervezet feladatainak realizálására;
      • segítséget kapni a szervezet feladatainak realizálására az alapszervezet vezető szerveitől és tisztségviselőktől;
      • jelen lenni az alapszervezeti közgyűlésén;
      • kérelmeket benyújtani a szervezet vezető szerveinek;
      • megvédeni saját törvényes jogait és érdekeit.
      • hatásköreinek egy részét átruházni az elnökhelyettesre (az elnökség többi tagjának beleegyezésével), az egyik elnökségi tagnak, melyet megfelelő határozatba vagy rendeletbe foglalnak, szükség esetén pedig meghatalmazásba.
    4. Az alapszervezet vezetője köteles:
      • betartani a szervezet alapító-okiratát és jelen rendelkezést;
      • végrehajtani a szervezet vezető szerveinek határozatait (melyeket a szervezet alapító-okiratának és Ukrajna hatályos törvényeinek megfelelően fogadtak el);
      • nem engedélyezni olyan tevékenységet, melyek a szervezet jó hírnevét, becsületét sértik.
    5. Az alapszervezeti választmány elnöke átruházhatja hatásköreinek egy részét (más elnökségi tagok beleegyezésével) az egyik választmányi tagra, melyről megfelelő határozat, vagy rendelet készül, szükség esetén pedig azt meghatalmazásba foglalják. Amennyiben az alapszervezeti választmány elnöke nincs jelen, annak kötelezettségeit az egyik választmányi tagja viseli a választmányi tagok egyszerű többségének beleegyezésével.
  14. Az alapszervezet legfelső vezető szerve a közgyűlés.
    1. Az alapszervezeti közgyűlés határozatképes, amennyiben azon a tagok legalább 2/3-a jelen van. Az alapszervezeti közgyűlés határozatát a jelenlévők egyszerű szavazattöbbségével fogadják el. A rendelkezés módosításáról és kiegészítéséről szóló határozatot a közgyűlésen jelenlévő személyek ¾-es szavazattöbbségével fogadják el.
    2. Az alapszervezeti közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
      • az alapszervezeti rendelkezés módosítása és kiegészítése.
      • az alapszervezeti elnök beszámolóinak meghallgatása.
      • határozathozatal az alapszervezeti bizottság létrehozásáról.
      • a szervezet vagyona és pénzeszközei fölött való rendelkezés a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszabálya által meghatározott kereteken belül.
      • az alapszervezet elnökének és elnökhelyettesének megválasztása.
      • az alapszervezet elnökségének jóváhagyása.
      • az alapszervezet felügyelő bizottsága elnökének és tagjainak megválasztása.
      • az alapszervezet más bizottsága elnökeinek és tagjainak megválasztása.
      • a vezető szervek és tisztviselők határozataival, tetteivel, vagy tétlenségével kapcsolatos panaszok megvizsgálása.
      • határozathozatal az alapszervezetek létrehozásáról, vagy feloszlatásáról a településeken.
      • határozathozatal az alapszervezetek működését biztosító ideiglenes bizottságok létrehozásáról.
  15. Az alapszervezet választmánya az alapszervezet vezető szerve a közgyűlések között.
    A választmány az alapszervezeti elnökből és a szervezet tagjaiból áll.

    1. Az alapszervezet választmánya az alapszervezet tevékenységét vezeti.
      Az alapszervezet választmányát a taggyűlés választja meg három évre olyan létszámban, melyet az alapszervezeti közgyűlés határoz meg.
    2. Az alapszervezeti választmány hatáskörébe tartozik:
      • az alapszervezet feladataival kapcsolatos tervek és működési programok jóváhagyása.
      • munkavégzés az alapszervezeti közgyűlés előkészítésével és összehívásával kapcsolatban és az alapszervezet legfelsőbb szerve határozatainak végrehajtásával kapcsolatban.
      • az alapszervezet folyó és távlati terveinek végrehajtásának biztosítása.
      • az alapszervezeti közgyűlés előtt az alapszervezet elnöke beszámolójának meghallgatása.
      • az alapszervezet tevékenységével kapcsolatos kérdések tárgyalása és azokban határozathozatal.
      • egyezmények megkötése más társadalmi egyesületekkel a szervezet nevében az együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról.
      • egyéb kérdések az alapszervezetet illetően, melyek nem tartoznak az alapszervezet legfelső szervének hatáskörébe.
    3. Az alapszervezet választmányi soros ülését félévente legalább egyszer össze kell hívni, a soron kívüli ülést az alapszervezeti elnök kezdeményezésére. A választmány ülése határozatképes, amennyiben azon a választmány tagjainak legalább fele jelen van. A választmány határozatát nyílt szavazás útján fogadják el a jelenlévők egyszerű szavazattöbbségével.
  16. A szervezet elnöksége a választmány ülései között vezeti a szervezetet.
    1. Az elnökség tagja az alapszervezeti elnök, annak helyettesei és a közgyűlés által meghatározott taglétszám.
    2. Az elnökség havonta legalább egyszer ülésezik. Munkáját az alapszervezeti elnök koordinálja.
  17. Az alapszervezet a közgyűlés határozata alapján határozatot hozhat az alapszervezet működésének biztosításához a bizottságok létrehozásáról.
  18. A szervezet alapszervezetének tevékenysége megszüntethető bezárás által a szervezet közgyűlésének határozata alapján.

 

XI. A SZERVEZET ALAPÍTÓ-OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE

  1. A szervezet alapító-okiratának módosítása és kiegészítése a szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik.
  2. A szervezet közgyűlésének határozatai az alapító-okirat módosításaival és kiegészítésével kapcsolatban akkor tekinthető elfogadottnak, amennyiben az ilyen határozatot a közgyűlésen jelen lévő tagok legalább ¾-e megszavazta.
  3.  A szervezet alapító-okiratának módosításait és kiegészítéseit be kell jegyezni, amennyiben Ukrajna hatályos törvényei mást nem írnak elő.
  4. A módosításokról szóló határozatról jegyzőkönyv készül a törvény által meghatározott rendben.
  5. A módosításokról a szervezet értesíti a bejegyzést végző hatóságot a határozat közgyűlés általi elfogadásától számított 60 napon belül.

 

XII. A SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGSZÜNTETÉSE

  1. A szervezet tevékenységének megszüntetése önfeloszlatás, vagy átszervezés útján történik más szervezethez való csatolás, vagy a feloszlatásról szóló bírósági határozat által.
  2. A szervezet önfeloszlatásáról szóló határozatot a közgyűlés fogadja el.
  3. A szervezet felszámolásával kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban a közgyűlés felszámoló bizottságot hoz létre és határozatot hoz a szervezet pénzeszközeinek és vagyonának felhasználásáról a felszámolást követően. A felszámoló bizottság összetételéről és taglétszámáról, valamint  megválasztásának rendjéről a közgyűlés dönt.
  4. A szervezet felszámolása esetén eszközeit át kell adni egy vagy több megfelelő profilú non-profit szervezetnek vagy át kell adni az állami költségvetésbe.
  5. A felszámolás befejezettnek tekintendő, és a szervezet megszüntette tevékenységét a társadalmi egyesület jegyzékébe történő megfelelő bejegyzés megejtését követően, valamint a jogi személy, egyéni vállalkozó természetes személy és társadalmi szerveztek egységes állami jegyzékébe történt megfelelő bejegyzés iktatása után.
  6. A szervezet átszervezése más hasonló státusú szervezethez való csatolással történhet. Az átszervezés azon társadalmi egyesület tevékenysége megszüntetéséről és más szervezethez történő csatolásáról szóló határozata alapján történhet, valamint annak a szervezetnek a határozata, valamint a hozzácsatolásról szóló beleegyezés alapján, melyhez a szervezet csatlakozni kíván.
  7. A szervezet társadalmi szövetségekhez való csatlakozása nem tekinthető felszámolásának és nem vonja maga után a szervezet tevékenységének megszüntetését.
  8. A szervezet betiltásáról szóló határozat elfogadása esetén vagyona, pénzösszegei és egyéb eszközei a bírósági határozat alapján átadásra kerül az állami költségvetésnek.