A magyar nyelvű oktatás jövője, az anyanyelvhasználat korlátozásai és a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesítése állt a magyar és az ukrán ombudsman kétnapos kárpátaljai munkalátogatásának középpontjában. Dr. Juhász Imre és Dmitro Lubinec személyesen kerestek fel magyar tannyelvű iskolákat, majd Ungváron a közösség érdekvédelmi szervezeteivel egyeztettek. A találkozók különös jelentőséggel bírnak a 2027-es oktatási reform előtt, amely számos magyar iskola működését és a diákok továbbtanulási lehetőségeit is érinti.
Kétnapos munkalátogatásra érkezett Kárpátaljára dr. Juhász Imre, Magyarország alapvető jogok biztosa és Dmitro Lubinec, Ukrajna emberi jogi biztosa. A két ombudsman a magyar közösség jogainak helyzetét, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat lehetőségeit vizsgálta. Három monitoringcsoport párhuzamosan kereste fel a kárpátaljai magyar oktatási intézményeket. A két ombudsman személyesen a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolát és a Beregszászi Kossuth Lajos Líceumot látogatta meg. A cél az volt, hogy ne csak hivatalos jelentésekből, hanem közvetlenül az intézményekben is képet kapjanak arról, hogyan tanulnak ma a magyar gyerekek Kárpátalján.
A munkácsi iskolában a gyermekek saját szavaikkal fogalmazták meg, miért fontos számukra az anyanyelvi oktatás. „Szerintem nagyon fontos lenne megőrizni az anyanyelvünket, mert a magyar nyelv nagyon szép nyelv. Mi, mint Ukrajnában tanuló magyar gyerekek, szeretnénk magyarul folytatni a tanulmányainkat. Ez fontos ahhoz, hogy magyarnak maradjunk” – fogalmazott Hacskajló Krisztina, az intézmény nyolcadik osztályos tanulója.
A 2027-es oktatási reform a magyar iskolák jövőjét is érinti
2027. szeptember 1-jétől Ukrajnában új rendszer szerint működnek tovább a középiskolák. A gimnáziumok a kilencedik osztályig biztosítják az oktatást, míg a líceumok a 10–12. évfolyamokon nyújtanak továbbtanulási lehetőséget. Az átalakítás következtében számos jelenleg középiskolaként működő magyar intézmény gimnáziummá alakul. Ez azt jelenti, hogy az érintett településeken a diákok a kilencedik osztály után már nem feltétlenül folytathatják helyben, magyar nyelven a tanulmányaikat. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola is ebben a helyzetben van. Kovács Valéria megbízott igazgató elmondta, hogy az intézmény a tervek szerint 2027-től gimnáziumként működik tovább. A bizonytalanságra részben megoldást jelentett, hogy az iskola bekapcsolódott a Kárpátaljai Magyar Líceum hálózatába, így a diákok számára továbbra is biztosítható a magyar nyelvű továbbtanulás és az érettségi megszerzésének lehetősége.
A munkácsi intézmény helyzetét tovább nehezíti, hogy Schink István igazgató munkaszerződését augusztus végén nem hosszabbították meg. Az igazgatói feladatokat jelenleg Kovács Valéria látja el. Popovics Pál pedagógus tájékoztatása szerint a tantestület és a szülői tanács beadvánnyal fordult a polgármesterhez, amelyben azt kérték, hogy legalább az utolsó tizenegyedik osztály kifutásáig hosszabbítsák meg a korábbi igazgató szerződését. A megkeresésükre a látogatás időpontjáig nem kaptak választ.
Beregszászban már az akadémiai líceumi rendszerre készülnek
Más a helyzet a Beregszászi Kossuth Lajos Líceumban, amely az új oktatási rendszerben is líceumként működhet tovább. Zseltvay Emese igazgató elmondta, hogy az intézmény akadémiai líceumi státuszt kapott, és a különálló épületrészeknek köszönhetően az alsóbb évfolyamok oktatását is megtarthatják. Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetőjének tájékoztatása szerint a Beregszászi kistérségben három intézményt jelöltek ki az új líceumi rendszerben: a Kossuth Lajos Líceumot, a Platán Líceumot és a Bethlen Gábor Líceumot.
A két felkeresett iskola helyzete tehát eltérő, a közösség célja azonban ugyanaz: biztosítani, hogy a magyar gyermekek számára az oktatási reform után is elérhető maradjon az anyanyelvű tanulás lehetősége.
Juhász Imre: Az anyanyelv az ember személyiségének egyik legfontosabb kincse
A magyar ombudsman szerint a vizsgálatnak nem szabad kizárólag az iskolai tanórákra korlátozódnia. Juhász Imre hangsúlyozta, hogy az anyanyelv használatának lehetőségeit az iskolai rendezvényeken, az adminisztrációban, a névhasználatban és a hivatali ügyintézés során is vizsgálni kell.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos az iskolalátogatások során szerzett tapasztalatairól beszélve kiemelte, hogy a magyar diákok három nyelven is magabiztosan kommunikáltak velük. Az ukrán ombudsman ukránul és angolul, magyar kollégája pedig magyarul beszélgetett a gyermekekkel, akik mindhárom nyelven válaszoltak. Lubinec egy magyar családból származó diáklány példáját is megemlítette, aki az ukrán nyelvi független tesztelésen maximális, 200 pontos eredményt ért el.
Ungváron folytatódott a párbeszéd a kisebbségi jogokról
A munkalátogatás második napján az ungvári Old Continent Hotel adott otthont a nemzetiségi kisebbségek jogainak fokozottabb védelméről szóló kiemelt kerekasztal-beszélgetésnek. A tanácskozáson a magyar és az ukrán ombudsmani hivatal delegációi mellett az Európa Tanács, az ukrán állami szervek, a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi közösségek képviselői is részt vettek. A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek közvetlenül ismertethették azokat a problémákat és javaslatokat, amelyek az anyanyelvű oktatást, a nyelvhasználatot és a kisebbségi jogok érvényesítését érintik.
Orosz Ildikó: Az oktatási és nyelvhasználati szabályozás felülvizsgálatra szorul
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke üdvözölte, hogy a közösség képviselői ismét nyílt párbeszédet folytathatnak az őket érintő kérdésekről. „Minden nyílt megbeszélésnek és minden nyílt tárgyalásnak van értelme, amikor van alkalmunk elmondani a saját problémáinkat. Sajnos tíz éven keresztül nem volt erre alkalom, sokszor nem hallgattak meg” – fogalmazott. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatási intézményekben ma is látható kétnyelvű feliratok és szimbólumok a korábbi kisebbségi jogi szabályozás örökségei. Véleménye szerint az oktatási törvény és a kapcsolódó rendelkezések felülvizsgálatra szorulnak, különösen az iskolai nyelvhasználat tekintetében.
Ötvenoldalas dokumentumcsomagot adtak át az ombudsmanoknak
A kerekasztal-megbeszélésen nem minden résztvevő kapott lehetőséget a felszólalásra. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora ezért egy előzetesen elkészített írásos javaslatcsomagot adott át a két ombudsmani hivatal képviselőinek. A magyar és ukrán nyelven egyaránt ötvenoldalas dokumentum összefoglalja azokat a problémákat és ajánlásokat, amelyeket az intézmény a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítása szempontjából fontosnak tart. A dokumentumcsomag az oktatási kérdéseken túl általános emberi jogi problémákat is tartalmaz, köztük a mozgósítás során tapasztalt, bejelentett jogsértéseket.
A kisebbségi jogok rendezése az uniós csatlakozási folyamatban is napirenden van
A tanácskozáson Ukrajna európai uniós integrációja és a magyar–ukrán szakértői egyeztetések eredményei is szóba kerültek. Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke hangsúlyozta, hogy a szervezet támogatja Ukrajna európai uniós törekvéseit. A KMKSZ számára ugyanakkor fontos, hogy a két ország szakértői vegyes bizottsága által korábban egyeztetett tizenegy pont a jogszabályokban is megjelenjen.
A helyi önkormányzatok képviselői szintén azt várják, hogy a két ország közötti megállapodások gyakorlati eredményeket hozzanak. Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója szerint a közös ombudsmani látogatás azért is jelentős, mert ráirányítja a figyelmet a kárpátaljai magyarok emberi és kisebbségi jogainak helyzetére. Rezes József szerint különösen fontos, hogy a vállalások végrehajtását a továbbiakban is figyelemmel kísérjék.
A látogatás véget ért, a közös munka folytatódik
A kétnapos monitoring során a két ombudsmani hivatal képviselői összesen tizenegy kárpátaljai oktatási intézményben vizsgálták a magyar nyelvű oktatás feltételeit. Az iskolalátogatások és az ungvári kerekasztal során összegyűjtött tapasztalatokat a továbbiakban közös munkacsoportokban dolgozzák fel, és szükség esetén javaslatokat fogalmaznak meg.
A vizsgálat jelentőségét a közelgő oktatási reform is növeli. A 2027-es átalakítás következtében ugyanis számos magyar család kerülhet olyan helyzetbe, hogy gyermekét más településre kell küldenie, ha szeretné biztosítani számára a magyar nyelvű középiskolai továbbtanulást. A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek ezért nemcsak a meglévő oktatási és nyelvhasználati jogok megőrzését, hanem azok gyakorlati érvényesítését is fontosnak tartják.
A magyar és az ukrán ombudsman közös kárpátaljai monitoringlátogatására a független Ukrajna történetében első alkalommal került sor. A közösség képviselői abban bíznak, hogy a megkezdett párbeszéd hosszú távú együttműködéssé válhat, és a felvetett problémák rendezése konkrét jogszabályi változtatásokban is megmutatkozik.
A cél tehát változatlan, miszerint a kárpátaljai magyar gyermekek az ukrán nyelv elsajátítása mellett a jövőben is anyanyelvükön tanulhassanak, a magyar nyelv pedig ne csupán a családok otthonában, hanem az iskolákban, a közéletben és a mindennapi ügyintézés során is megőrizhesse helyét.
D. K.
Forrás: karpataljalap.net
