A Nagydobronyi Líceum adott otthont a Jókai 200 című irodalmi-műveltségi vetélkedőnek és rendezvénysorozatnak, melyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezete és a Nagydobronyi Líceum szervezett a felső tagozatos tanulók részére a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Kormány Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkársága és a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete által támogatva.
Az eseményen jelen volt dr. Papp Ferenc ungvári magyar konzul, Kántor József, a Nagydobronyi Kistérség Oktatási Osztályának vezetője, Szanyi Éva, a Nagydobronyi Magyar Ház igazgatónője, valamint a zsűri elnökeként Györke Magdolna, az Ungvári Nemzeti Egyetem nyugalmazott docense, a KMKSZ képviseletében Bak Éva pedagógus, az Ungvári Járási Tanács képviselője és Hidi Tünde, a Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi részlegének igazgatóhelyettese, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola nagydobronyi alapfokú intézményének koordinátora.
Elsőként Katona-Mironova Berta, a Nagydobronyi Líceum igazgatója üdvözölte a megjelenteket, a versenyzőket, a kísérőpedagógusokat, s mindazokat, akik hozzájárultak a verseny lebonyolításához, és elmondta: „A 2025-ös évet Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította a Magyar Országgyűlés.”
– Ebből az alkalomból emlékezünk az egyik legnagyobb magyar írónkra. De ez nem csupán a múlt felidézéséről szól, hanem arról is, hogy mit tanulhatunk ma Jókaitól. Hagyatéka nagyon gazdag, és művei a társadalomról, a népi hagyományokról szólnak, amelyekből a mai napig meríthetünk. Szellemi öröksége a múltból táplálkozik és kora jelenébe, életmódjába kalauzol minket. Ez kultúránk kitörölhetetlen, nélkülözhetetlen része – hangsúlyozta, végül a gyerekeknek megköszönte, hogy elfogadták a meghívást, a tanároknak a felkészítésükre fordított időt és energiát, a szervezőknek és a kollégáinak pedig a rendezvénysorozat megvalósítását.
Dr. Papp Ferenc köszöntőjében kiemelte a rendezvény jelentőségét és azt, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a határon túli, s azon belül a kárpátaljai magyarságra. Az ungvári külképviselet örömmel vesz részt olyan rendezvényeken, ahol a magyar kultúráról van szó.
– Jókaira emlékezünk, akinek sokan ismerik a regényeit, olvasták vagy látták a megfilmesített változatait. Gondoljunk Az arany ember, Egy magyar nábob és más olyan regényekre, amelyek kötelező olvasmányként az iskolás éveink részét képezik. Kárpátalján több mint ezer éve él a magyarság, és nagyon fontos, hogy őrizzük a nyelvet, a kultúrát, s adjuk tovább, mert akkor erős a magyarság, ha ezért teszünk is.
Bak Éva, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete és Nagydobronyi Alapszervezete nevében szeretettel köszöntött mindenkit, jó versenyzést és tartalmas napot kívánva a diákoknak.
Ezután egy különleges verses-zenés-táncos összeállítást láthattunk a Nagydobronyi Líceum tanulóinak előadásában. A színvonalas, néha megható műsor Jókairól, a magyar kultúráról és irodalomról, az olvasásról, a szülőföldről, Jókai és Petőfi barátságáról szólt verbunkossal és csárdással fűszerezve azt.
Többek között elhangzott, hogy Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Művészetének egyik legfőbb értéke a nyelve, mely lebilincselő stílusban, tisztán, választékosan fogalmazta meg gondolatait, szívesen épített be mondataiba tájszavakat, egyes kifejezéseket szinte újra meghonosított, vagy új, egyéni jelentést adott nekik. 1848 dicsőségének és Petőfi emberi-költői nagyságának emlékét pedig senki sem szolgálta olyan erővel, mint az a Jókai, aki egykor a dicsőséges márciusi forradalomnak az egyik vezéralakja és Petőfinek barátja volt.
Érdekességként elszavalták Jókai Mór egyik versét is. A magyar nyelv ismét itthon című, 1859-ben írt soraival mintha napjaink emberéhez szólna Jókai: „Hogy e honban ne mondhassa Senki többé ezután: »Nem tudom a magyar nyelvet, Mivel nem tanulhatám.« […] S mondd meg néki, hogy nem elég Téged viselni szájban, Hanem olvasgatni is kell Könyvekben és ujságban, Hogy e honban ne mondhassa Senki többé ezután: »Beszéltem a magyar nyelvet, De b’z én nem olvasgatám.«”
Varga Sándor tanár Nemes Nagy Ágnes soraival indította az irodalmi-műveltségi vetélkedőt, melyen 6 csapat mérte össze tudását, leleményességét: „Ha meggondolom, mi mindent ismerhetünk meg Jókaiból, hány helyzetet, embert, szokást, mesterséget; földrajzot és néprajzot; a komáromi céhek ezüstgombos dolmányától a nádirigó fészkéig, a Tordai-hasadék csókáitól a Pilvaxig, a debreceni diáknyelvig – akkor veszem csak észre, hogy milyen koldusszegények volnánk Jókai nélkül. Jókai nemcsak természetvédelmi terület, nemcsak irodalmi-történelmi múzeum, hanem kincshalom is. Kincshalom az örök romantika, a mételytelen, fullánktalan kaland számára, filmen, tévében, az eljövendő holomoziban, és kincshalom a kalandon átfénylő magyar tudat számára, népmeseien tiszta nemzeti színben.”
A vetélkedőn többek közt be kellett mutatkozniuk a csapatoknak versben és prózában, valamint Jókai Mór életével, kedvenc ételeivel, műveivel és azok szereplőivel kapcsolatos kérdéseket kellett megválaszolniuk. Sok olvasás, jegyzetelés, megbeszélés előzte meg a megmérettetést, hogy a diákok eleget tehessenek a meghívásnak, és minél sokoldalúbban megismerjék Jókai életét, munkásságát. A zsűri döntése értelmében az I. helyen a Titoklesők (Nagydobronyi Líceum) végeztek. A II. helyet a Fekete gyémántok (Kárpátaljai Magyar Líceum kisgejőci részlege), a III. helyet pedig a Móristák (Ungvári Dayka Gábor Líceum) kapták. Különdíjban részesült A siker szövetsége (Nagydobronyi Református Líceum) és a Négyszerű (Kisdobronyi Líceum) csapat. A díjazottak ajándékkönyv-csomagban és jutalomban részesültek a KMKSZ és a főkonzulátus jóvoltából.
A verseny után a résztvevők Nagydobrony jellegzetességeit tekinthették meg Varga Sándor magyartanár, helytörténeti kutató vezetésével.
Az ünnepség fergeteges zárásaként táncház következett Torma István irányításával, a zenét a Komótos együttes szolgáltatta.
A Jókai 200 rendezvénynek köszönhetően nemcsak a részt vevő gyerekek tudása gyarapodott, de a felkészülés idején összekovácsolódtak, csapattá egyesültek, a versenyen való találkozás pedig újabb barátságok születését eredményezte a különböző településekről érkezett fiatalok között, hiszen egy nagyon tartalmas és felejthetetlen napot töltöttek együtt.
Rehó Viktória
