A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségben (KMKSZ) az elmúlt héten is folytatódott az alapszervezeti beszámoló közgyűlések lebonyolítása.
A KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének közgyűlését a Munkácsy Mihály Magyar Ház (MMMH) nagytermében tartották meg.
A szép számban megjelent tagok előtt Korolyova Erzsébet alapszervezeti elnök képes beszámolót tartott az elmúlt évi rendezvényekről. A tavaly 35 éve fennálló munkácsi szervezet több emléktáblát is avatott: Sáfáry László költő szülőházánál visszaállították, míg Wittenberger Miklós sebészorvosra emlékezve új emléktáblát avattak. A Munkácshoz közeli emlékműveket is az alapszervezet aktivistái tartják karban minden évben. A nyár folyamán 23 helyi iskolás vett részt egy csesztregi táborozáson. Az őszi, téli időszakban megtekintették a Karády zárkája c. monodrámát, valamint a málenkij robotra emlékezve az Uram, segíts haza minket! c. darabot. A kamaszok a Nevem Freya c. interaktív előadáson vettek részt. A karácsonyra a Csillagfény csoport betlehemi műsorral készült. Az évet a Munkácsi Magyarok Karácsonya rendezvénnyel zárta a közösség. A KMKSZ által közvetített 9 különböző oktatási-nevelési, szociális, kulturális támogatást 1579 munkácsi lakos nyerte el. Az elnök asszony több alkalommal is kifejezte, hogy rendezvényeiknek nemcsak otthont ad gyakran az MMMH, de partnerként is kiválóan együttműködnek.
Az elnöki beszámoló után Barta Gabriella ismertette az ellenőrző bizottság véleményét a 2024-es évre vonatkozóan.
A rendezvény végén a munkácsi Szent Márton Plébánia gyermek- és ifjúsági kórusa verses, zenés műsort mutatott be. A gyerekeket Koroly Mária és Pfeifer Anita készítette fel erre az alkalomra, melynek középpontjába az áhított béke került.
Az Izsnyétei Alapszervezet éves közgyűlésén zsúfolásig megtelt a helyi kultúrház nagyterme.
Beszámolójában Orosz Szilvia, az alapszervezet elnöke kifejtette: a nyelvhatáron elhelyezkedő, 641 tagot számláló alapszervezet a helyi gimnáziummal és a református egyházzal közösen végzi közösségépítő, közösségmegtartó tevékenységét. Az anyanyelv napjától a március 15-i koszorúzáson át a Magyarok Kenyere programig sokféle rendezvény hozta össze a közösséget. Különleges pillanatokat jelentett a falusi népszokásokat bemutató húsvéti kiállítás, Az ősz ajándékai elnevezésű foglalkozás is, a Mikulás-napi és karácsonyi kézműves-foglalkozás, az aktivistáknak szervezett szinevéri kirándulás, a látogatás a Tiszacsomai Árpád Fejedelem Látogatóközpontba és Lovardába. Többek között a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a KMKSZ felajánlása által sikerült a programokat megvalósítani. Orosz Szilvia arra is kitért, hogy az elmúlt évben hányan kapták meg a különböző – oktatási-nevelési, egészségügyi dolgozói stb. – támogatásokat.
A gyűlésen részt vett Máté Richárd, az Izsnyétei Református Egyházközség lelkipásztora is, aki hangsúlyozta a közösségért való összefogás fontosságát.
A munkácsi járási közgyűléseken részt vett Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, aki üdvözölte, hogy a KMKSZ-alapszervezetek, a települések magyarsága s intézményei egymással összefogva tesznek a közösségért: „Ez a megmaradás kulcsa, s ezáltal tudunk együtt, közösen jövőt építeni.” Szólt arról is, hogy milyen rendkívüli kihívásokkal kell szembenéznie a kárpátaljai magyarságnak immár több mint 3 éve, valamint a 2025-ös évben várható támogatási programokról beszélt.
A Beregújfalui Alapszervezet a helyi községháza épületében tartotta meg éves közgyűlését.
Tóth Bertalan, az alapszervezet elnöke beszámolt a településen zajló aktív közösségi életről és a megvalósult programokról. Az alapszervezet többek között a március 15-i megemlékezésen, a magyar kultúra napja rendezvényén és a Magyarok Kenyere programban is szerepet vállalt. Az lapszervezet tagjai az elmúlt évben is igyekeztek minden olyan ünnepséget és megemlékezést megtartani, amely a magyar történelmünkhöz és nemzetünkhöz méltó.
A közgyűlésen jelen volt még Urszta János, a Nagyberegi kistérség polgármestere és Nagy Renáta kistérségi képviselő.
A közgyűlésen szó esett a jövőbeli tervekről is. A tagság kiemelte a magyar oktatás és kultúra további támogatásának fontosságát, valamint a helyi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket.
A Guti Alapszervezet éves közgyűlésére a helyi óvoda épületében került sor.
Peres László elnök beszámolt arról, hogy az alapszervezet aktívan részt vett a helyi közösségi és kulturális élet szervezésében, többek között a március 15-i megemlékezés, a magyar kultúra napja és a Magyarok Kenyere programban. Emellett az anyaország támogatásának köszönhetően a tagság több programba is bekapcsolódott, a Szülőföldön magyarul program révén több helyi gyermek is támogatásban részesülhetett.
Ezenkívül a gyerekek számára kirándulásokat és sportrendezvényeket is szerveztek a KMKSZ és helyi vállalkozók támogatásával. Fontos kiemelni a Guton megszervezett, immár hagyománnyá vált focikupákat, és pingpongversenyre is sor került.
A közgyűlésen szó esett a jövőbeli tervekről is. A tagság kiemelte a magyar oktatás és kultúra további támogatásának fontosságát, valamint a helyi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Az alapszervezet továbbra is azon dolgozik, hogy összefogja és erősítse a helyi magyar közösséget. Az éves közgyűlés ismét bebizonyította, hogy a tagok elkötelezettek, és készen állnak a közös munka folytatására a magyar identitás és kultúra megőrzése érdekében.
A Gáti Alapszervezet a település kultúrházában tartotta meg éves közgyűlését.
Bak Ágota elnök beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban az alapszervezet több, helyi magyar vonatkozású rendezvény lebonyolításában is szerepet vállalt. Legfontosabbak ezek közül a március 15-ei megemlékezés, a nemzeti összetartozás napja, a megemlékezés a málenkij robot áldozatairól, valamint Kovács Vilmos születésének évfordulójára is közösen emlékeztek a község elöljáróival. A gáti gazdák részt vettek a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban is. A településen megtartott adventi napokat az elöljárói hivatal és a gáti kézművesegylet a KMKSZ-alapszervezettel közösen, az idei farsangi mulatságot pedig a KMKSZ és az MCC karöltve szervezte meg. Az alapszervezet továbbra is szorosan együttműködik a helyi történelmi egyházakkal és a település képviselő-testületével.
Bak Ágota kiemelte, hogy a magyar állam próbált minden szinten segíteni az itthon maradt embereknek a Szülőföldön magyarul program, a pedagóguspályázat, a művelődési dolgozók és a nyugdíjas nevelők pályázata, illetve az egészségügyi támogatások formájában. Sok gáti gazda sikeresen vett részt az Egán Ede-vetőmagpályázatban is.
A Nagybégányi Alapszervezet közgyűlésén Szimcsera János elnöki beszámolójában elmondta, hogy a tagság száma csökkent az elmúlt évben, és jelenleg 209 főt számlál. Lényegesnek ítélte meg a fiatalok bevonását a szervezet munkájába, mivel a térségben egyre nagyobb problémát jelent az elvándorlás.
Az elmúlt évben a Nagybégányi Alapszervezet két kiemelt rendezvényt szervezett: a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezést, amelyet a háborús helyzet miatt csendes koszorúzás formájában méltattak, valamint a málenkij robotra elhurcoltak emléknapját, amelyet az önkormányzattal közösen tartottak. A közösség aktívan részt vett a Magyarok Kenyere programban is, melynek során 14 gazda adományozott búzát, amit a nagydobronyi gyermekotthon számára ajánlottak fel.
Szimcsera János beszédében kitért arra is, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően a KMKSZ jelentős segítséget tudott nyújtani a helyi magyaroknak.
Nagy problémának nevezte a demográfiai helyzetet. Ennek megoldására a magyar kormánnyal és a KMKSZ vezetőségével közösen ki kell dolgozni egy stratégiát, amely a fiatalok számára vonzóvá teszi a helyben maradást.
Minden beregvidéki közgyűlésen részt vett Sin József, a KMKSZ alelnöke és Beregszászi Középszintű Szervezetének vezetője, aki összefoglalta az aktuális világpolitikai és az ukrajnai helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy Brenzovics László, a KMKSZ elnöke hivatalos levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz és Denisz Smihal miniszterelnökhöz, kérve a kárpátaljai magyarság korábbi nemzeti és kulturális jogainak helyreállítását. Sin József beszámolt a magyar támogatásokból megvalósult kárpátaljai fejlesztésekről is. Hozzátette: a KMKSZ jelenleg is azért dolgozik, hogy „megteremtsük a biztos talajt a lábunk alatt, hogy ne az elvándorláson gondolkodjunk, hanem az itthon maradáson”.
A Tiszapéterfalvai Alapszervezet éves közgyűlésére március 8-án került sor.
Virág Gréta alapszervezeti elnök beszámolt a 2024-es év legfontosabb eseményeiről. Az alapszervezet részt vett a június 4-i trianoni megemlékezésen, valamint az október 6-i koszorúzáson. Novemberben a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Uram, segíts haza minket! című darabját tekinthették meg a sztálinizmus áldozataira emlékezve.
A 2025-ös év hasonló lendülettel indult: a magyar kultúra napja alkalmából Ungváron a Papírsárkány című előadást tekintették meg, majd január 24-én a Kiskata Zenekar koncertjét élvezhették Tiszabökényben. Februárban a beregszászi színészek a Frida című monodrámát hozták el a közösség számára.
Az elnök beszámolójában kitért a szervezet létszámára is. Jelenleg 995 tagot tartanak számon, ami a háború előtti időszakhoz képest csökkenést mutat, hiszen korábban 1200-an tartoztak az alapszervezethez. Az elvándorlás hatása érezhető, de az elnök bízik abban, hogy sokan visszatérnek majd, és az anyaország támogatása továbbra is biztos háttérként szolgál.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke felszólalásában kitért a nemzetközi politikai helyzetre is. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnökké választása reményt adhat a békére. Arról is említést tett, hogy a KMKSZ legfontosabb küldetése továbbra is a közösség megőrzése és megerősítése: „Egy feladatunk van: megmaradni és túlélni, mert mi itt, Kárpátalján őrzők vagyunk.” Felhívta a figyelmet a 2025-ben esetlegesen megvalósuló választások jelentőségére. Hangsúlyozta: a közösség jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy saját képviselők legyenek mind helyi, mind járási és megyei szinten.
Hunyadi Attila, a Máramaros-Ugocsai Egyházmegye esperese is részt vett a közgyűlésen, s beszédében kiemelte: „Bár sok nehézséget élünk meg, mégis van otthonunk, ruházatunk, mindennapi kenyerünk, és ami a legfontosabb, Isten oltalmazó szeretete vesz körül minket.”
A közgyűlés végén Virág László, a tiszapéterfalvai KMKSZ-alapszervezet tiszteletbeli elnöke a nőnap alkalmából ajándékkal kedveskedett minden jelen lévő hölgynek.
A Técsői Alapszervezet közgyűlésének a KMKSZ felső-Tisza-vidéki székháza adott helyet.
Kékesi Sándor, az alapszervezet elnöke leszögezte: bár nehéz időket élünk, mégis lehetőségeikhez mérten sikeres évet zártak. Örömét fejezte ki, hogy szép számmal gyűlt össze a tagság a közgyűlésen. Jelenleg 405 fő a taglétszám, sajnos tavaly több alapszervezeti tag elhunyt, rájuk egyperces néma főhajtással emlékeztek a jelenlévők. Az elnök elmondta: 2024-ben is sikerült megtartani az állandó programjaikat, valamint 14 fő fordult támogatásért a KMKSZ egészségügyi segélyprogramjához. A nemzeti ünnepek mellett részt vettek a búzaösszeöntési programon, valamint számos városi rendezvényen is. Emellett a magyar kormány jóvoltából babacsomagokat is ki tudtak osztani tavaly. Idén szeretnék rendbe tenni és felújítani a málenkij robot áldozatainak emlékművét. Köszönetet mondott a Vigyázók Egyesületnek, mely az elmúlt években jelentős szerepet vállalt a régi temető rendbetételében.
Az elnöki beszámolót követően a tagság elfogadta az ellenőrző bizottság pénzügyi beszámolóját, majd megválasztották a küldötteket a középszintű és a megyei közgyűlésre. Ezután a tagok megbeszélték az emlékmű felújításának lehetséges módját, valamint a régi temető rendbetétele kapcsán felmerült kérdéseket.
Az Aknaszlatinai Alapszervezet közgyűlésén Szedlák Gyula elnöki beszámolójában a jelenlegi helyzetről szólva megemlítette, hogy Ukrajna valószínűleg választások elé néz, és ha ez így lesz, akkor mindenre a lehető legjobban fel kell készülni. Hiszen fontos, hogy a magyar közösséget érintő kérdésekről a magyar közösség képviseletével együtt döntsenek, nem pedig őket kihagyva.
Az elnök elmondta, hogy a KMKSZ hagyományos rendezvényeit tavaly is megtartották, igaz, kis létszámban. Örömmel konstatálta, hogy bővül az alapszervezet állandó rendezvényeinek száma, hiszen 6 hagyományos kulturális programjuk mellett a magyar kultúra napja is állandó rendezvénnyé vált az utóbbi években. Felhívta a figyelmet a nők munkájára, és egyben meg is köszönte a KMKSZ hölgytagjainak az elmúlt években tett erőfeszítéseiket. Hiszen az utóbbi időben jelentős munka nehezedik a nőkre a férfiak hiánya miatt.
Az esemény során a jelenlévők elfogadták az ellenőrző bizottság pénzügyi beszámolóját és megválasztották a küldötteket a megyei és középszintű közgyűlésekre.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke mindkét közgyűlés munkájában részt vett. Összegezte az elmúlt 35 évet és a szervezet tevékenységét a Felső-Tisza-vidéken. Felidézte, hogy a kezdetekkor hiányzott a magyar iskola és óvoda nagyon sok felső-Tisza-vidéki szórványtelepülésen. Ma már működő óvodai és iskolai hálózattal rendelkeznek, amiben jelentős szerepet vállalt a KMKSZ. Hangsúlyozta: a meglévő intézményeket meg kell tartani. Ha végre beköszönt a várva várt béke, az újraindulás egyik alapvető feltétele, hogy a szervezet összetartó legyen, s kiváltképp fontos ez a választások során. „Mindig megfontoltan és közösségünk iránt felelősséggel nyilvánuljunk meg. […] A szórványélet speciális – hangsúlyozta –, ezért fontos, hogy szolidárisak és elfogadók legyünk a körülöttünk élő más nemzetekkel; lássuk meg, mi az, ami összeköt, és ne arra figyeljünk, ami szétválaszt.”
LI, KK, KV, VE
