A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Péter helyettes államtitkár tartott sajtótájékoztatót az ülésen megvitatott és zárónyilatkozatba foglalt eredményekről. Hetilapunknak nyilatkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is.
A zárónyilatkozatban elfogadottak alapján Kárpátalja vonatkozásában kijelentik, hogy az ukrajnai háború árnyékában a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is aggodalomra ad okot. A jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére és biztosítására. Egyetértenek abban, hogy a mielőbbi tűzszünet és béke jelenti a megoldást a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulására.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint nyilvánvaló, hogy nemcsak a kárpátaljai magyarság számára, hanem egész Európa, Ukrajna számára is a legfontosabb kérdés a háború és a béke kérdése: „Azt is tudjuk, hogy az utóbbi időszak legfontosabb eseményei az amerikai elnökválasztások voltak, és azáltal, hogy Donald Trump megnyerte a választásokat, erősödött a remény a békére, hiszen az elnök megválasztása előtt és után is kijelentette, hogy számára a legfontosabb az, hogy minél hamarabb békét teremtsen, és amíg ő az elnök, addig nem indít új háborút.”
A KMKSZ elnöke hozzátette: az amerikai választás mindenképpen a közelmúlt legfontosabb eseménye, és ebben jelentős szerepet játszott a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is, aki következetesen mindig kiállt a béke mellett, és ebben voltak támogatói. „Azt hiszem, hogy a béketábor igencsak megerősödött, és reményünk van arra – bár most ez nem úgy látszik, hiszen még maradt két hónap addig, ameddig beiktatják –, hogy a béke irányába mozdulnak el a dolgok” – mondta, majd azzal folytatta: „Kétségtelen, hogy rendkívül nehéz a helyzetünk, azonban bírjuk a magyar kormány támogatását, hiszen igen jelentős támogatást kap Kárpátalja, akár az oktatási-nevelési támogatást nézzük, akár azt nézzük, hogy Kárpátalján működik a szociális támogatásnak a rendszere, ami által lehetővé válik, hogy a nehéz körülmények között is fenn tudjuk tartani az intézményrendszerünket, amely hála Istennek megmaradt.”
Brenzovics László szerint az intézményrendszerünk fennmaradása azoknak a pedagógusoknak, újságíróknak és a kultúra művelőinek köszönhető, akik otthon maradtak Kárpátalján és végzik a dolgukat. „Nem szabad elfelejtkezni a kárpátaljai magyarság jogairól sem, amelyek jelentős mértékben csorbultak, de itt is – a magyar kormány kiállásának és a kárpátaljai magyarság bátorságának köszönhetően – az ukrán kormányzat hátrébb lépett, és azok a közvetlen veszélyek, amelyek érintették a kárpátaljai magyar oktatási rendszert, azok megszűntek” – hívta fel a figyelmet Brenzovics. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy valamennyi jogunkat azért még nem kaptuk vissza, de reméljük, hogy Ukrajna európai integrációs folyamata következtében ez is megvalósulhat, mivel a jogaink helyreállítása bekerült a keretszerződésbe. „Ezek nyilvánvalóan tervek, de reményt adnak arra, hogy továbbra is bírjuk a magyar kormányzat, a magyar társadalom, az összmagyarság szolidaritását és támogatását” – zárta szavait a KMKSZ elnöke.
Orbán Viktor a Máért XXII. ülésén elmondott beszédében kijelentette: „Jó esélyünk van arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel, ha a Jóisten megsegít, talán veszteség nélkül kerül ki ebből az ukrán–orosz háborúból.”
Majd a későbbiekben is szót ejtett az ukrajnai helyzetről: „Ukrajna maradt egyedül, ahol nem annyira a magyar kisebbség kontextusában kell beszélnünk az országról, hanem tágabb összefüggésben; habár nekünk, magyaroknak sohasem lehet másodlagos, hogy mi történik a kárpátaljai magyarokkal. És hiába nem értjük, hogy mit művelnek az ukránok az ottani magyarokkal, hogy nincs elég bajuk, miért kell kötözködni meg jogokat megvonni, meg működési nehézségeket okozni, meg a mi értelmezésünk szerint az intellektuális, kulturális létére törni az ott élő magyar kisebbségnek; nem értjük, hogy ez miért jó, amikor Oroszországgal állnak háborúban, de ettől még ez a politika jelen van. De nem lesz hosszú életű, tekintettel arra, hogy az ukránok európai uniós tagságáról kötött tárgyalási keretfeltételekben – az idei évnek ez egy nagy diplomáciai sikere, csak ez még januárhoz, illetve februárhoz kötődik – nem egyszerűen csak arról van szó, hogy Ukrajnának, ha közelebb akar kerülni az Európai Unióhoz, akkor be kell tartani bizonyos kisebbségvédelemre vonatkozó elveket, hanem ez a keretmegállapodás, amely a tárgyalás alapját képezi, és amelyben foglaltak teljesülése nélkül nem lehet közelebb lépni az unióhoz, föl is sorolja azokat a konkrétumokat, amelyeket Ukrajnának a magyar kisebbség tekintetében végre kell hajtania. Ezek konkrétak. Ha nincsenek végrehajtva, akkor nincs új fejezet, akkor nincs tárgyalás, nincs előrelépés. Tehát nagyon világosan és élesen kell képviselni a magyar érdekeket. Elvárjuk egy olyan Ukrajnától, amely közeledni akar Európához, hogy azokat a kisebbségvédelmi előírásokat, a bennünket megillető történeti jogokat, amelyeket korábban élveztünk, maradéktalanul visszaadja, és biztosítsa az ott élő kisebbség számára. Ehhez ragaszkodni fogunk és mindenképpen érvényt fogunk ennek szerezni” – jelentette ki Orbán Viktor.
ZsT
