Megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) március 16-án Jánosiban. Az ülés során Brenzovics László elnök beszámolójában leszögezte: a KMKSZ az egyetlen olyan politikai érdekvédelmi szervezet Ukrajnában, amely már 35 éve áll fenn. A Szövetség minden időben igyekezett tenni a dolgát és kiállt, küzdött a kárpátaljai magyarság érdekeinek érvényesítéséért.
Az elnök beszámolójában kiemelte: a KMKSZ igyekezett következetesen kiállni a célja mellett, mely elsősorban a kárpátaljai magyarság jogainak a védelme, megmaradásának és fejlődésének támogatása. Ezen célok mentén dolgoznak most is. Az elmúlt időszakban is folyamatos küzdelmet folytatott a Szövetség annak érdekében, hogy megvédje a kárpátaljai magyarság jogait. Pozitív előrelépés a kisebbségi és nyelvtörvény kapcsán a tavalyi évben elfogadott módosítás. Azonban ezek a módosítások még nem adják vissza az elvett kisebbségi jogokat. A háború kapcsán megjegyezte: a nehéz körülmények ellenére is a KMKSZ igyekszik tenni kötelességét. Mint fogalmazott: az, hogy a Szövetség a háborús körülmények között is meg tudja tartani közgyűléseit, reményt ad a közösségeik megmaradásához.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője köszöntve a megjelenteket elmondta: a kárpátaljai magyarság számtalan nehéz időszakot élt meg, és mindig elszántsággal kellett küzdenie azon jogaiért, melyek megilletik. A 21. században ez fokozottan így van, hiszen a háború miatt szétszakadtak közösségeink. A képviselő köszönetet mondott mindazoknak, akik otthon maradtak és kitartanak. Mint fogalmazott: hisz benne, hogy a nehézségek ellenére sem törnek meg közösségeink. Az ukrajnai kisebbségi jogok kapcsán megjegyezte: vannak reménysugarak, olyan előrelépések, melyek reményt adnak arra, hogy visszakaphatja a kárpátaljai magyar közösség elvett jogait, hisz egyik Európai Unióba igyekvő országnak sem engedhetik meg azt, hogy a kisebbségek ne kapják meg az őket megillető jogokat.
Bacskai József ungvári főkonzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i levelét a külhonban élő magyarok számára.
A köszöntő gondolatokat követően Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke beszámolt az elmúlt évi tevékenységükről. Mint mondta, a magyar kormány támogatásával az elmúlt évben több mint négymilliárd forintnyi összeggel segítették a kárpátaljai magyarságot a különböző szociális, gazdaságfejlesztési és oktatási programok kapcsán. 2023-ban az alapítvány 32 268 pályázatot fogadott be, ebből 35 került elutasításra. A pályázatok közvetítését az alapítvány hivatalosan végzi, melyek után jelentős adót fizet az ukrán államnak, betartva a törvényeket. Az elmúlt évben az alapítvány közel 95 millió 725 ezer hrivnya adót fizetett be az ukrán államnak, ennek egy része a helyi önkormányzatokhoz került, ezzel is segítve a kistérségek működését. Az elnök kifejtette, hogy az idei évben is várható a már eddig működő pályázatok meghirdetése, az oktatási-nevelési támogatásnál kisebb változások lesznek, hiszen áttérnek az elektronikus pályázásra. A pályázatokat április 3-tól május 3-ig lehet majd benyújtani. A határidő után már nem lesz lehetőség rá, hogy pályázhassanak – jegyezte meg Gulácsy Géza.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolóját pozitív hírrel kezdte: a vetőmagprogramban döntés született a pályázatokról. Összesen 389 pályázat érkezett az alapítványhoz, amelyek eredményeit hétfőn teszik majd közzé. Az igazgató elmondta, hogy megjelent egy új kategória, amely a feltételesen, forrás függvényében támogatott pályázat. Az alapítvány munkatársai minden kérdésre készségesen válaszolnak és segítenek majd. Tervben vannak új pályázatok is, amelyekről a későbbiekben fognak részletesebb tájékoztatást nyújtani.
Dr. Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője az oktatási kérdések kapcsán kifejtette: pozitívumot jelent, hogy az ukrán oktatási minisztérium elfogadta a felvételi rendet, s határozat született róla, hogy le fogják fordítani az éven a szaktantárgyak tesztjeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy figyeljék a pontos felvételi hirdetéseket. Elmondta továbbá, hogy a hatályos oktatási törvény értelmében ezentúl az Ukrajna története tantárgyat ukrán nyelven kell majd tanulni az iskolákban. Ebből a tantárgyból már nem lesz a kisebbségi nyelveken kiadott tankönyv sem. Rámutatott még egy égető kérdésre: szigorították az óvóhelyekre vonatkozó szabályozást. Ebből adódóan szeptembertől csak azokban az intézményekben lehet majd jelenléti oktatást szervezni, amelyek óvóhelyei eleget tesznek az előírásoknak, de sajnos a kárpátaljai oktatási intézmények jelentős része ezeknek nem felel meg. A képviselő indítványozta, hogy a KMKSZ frakciói a megyei tanácsban és az önkormányzatokban is adjanak be hivatalos beadványt, melyben kérik a megyei tanácstól, hogy segítse az óvóhelyek kialakítását költségfinanszírozással azokon a településeken, ahol ezt nem tudják megoldani. Orosz Ildikó szerint az elkövetkező időszak problémája lesz az is, hogy az ukrán állam tovább nem támogatja azon iskolák fenntartását, ahol az általános és középiskolai osztályokban kevesebb mint 7 tanuló lesz. Ezen esetekben azt javasolják, hogy az önkormányzatok szállítsák át a diákokat másik iskolába, és vonják össze az osztályokat. A Kárpátaljai Magyar Líceum hálózata kapcsán elmondta, hogy az Viskkel bővül idén szeptembertől.
A beszámolók elfogadását követően a választmány megszavazta a megyei közgyűlés helyszínét és kvótáját, valamint a közgyűlés napirendjét. Ezután levetítették a KMKSZ megalakulásának 35. évfordulója alkalmából készült kisfilmet, melyet a TV21 Ungvár munkatársai készítettek 30 + 5 – A megpróbáltatások kora címmel.
VE
