Kárpátalján idén csendes koszorúzással emlékeztek meg a magyarok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulójáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői és a megyénkbe akkreditált magyar diplomaták Munkácson, Beregszászban és Nagyszőlősön koszorúzták meg az emlékhelyeket.
Munkácson a podheringi obeliszknél koszorúzott Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő és Korolyova Erzsébet, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke, valamint Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke munkácsi cserkészekkel, illetve munkácsi polgárokkal.
A podheringi emlékmű az 1849. április 22-én Magyarország állami függetlenségéért vívott győztes ütközet helyén lett felállítva 1901-ben. A podheringi csata az 1848–1849-es magyar szabadságharc legjelentősebb ütközete volt a mai Kárpátalja területén, amelyben magyar és ruszin nemzetőröknek, honvédeknek és népfelkelőknek sikerült az országba betörő császári hadakat Munkács alatt feltartóztatni és meghátrálásra kényszeríteni. A podheringi csatát nem tartják számon a szabadságharc jelentős ütközetei között, számunkra mégis fontos, mert jelzi vidékünk magyar és ruszin népének összefogását, bátor helytállását és szabadságszeretetét. A podheringi csata helyszínén emelt obeliszknél tartják meg évről évre a munkácsiak a március 15-i ünnepségüket, valamint rendszeresen elzarándokolnak ide a csata évfordulóján is. Idén a háborús helyzet miatt ünnepség nem volt, csak főhajtás és koszorúzás.
Beregszászban sem volt idén meghirdetett ünnepség, csak az egykori Bereg megyei Kaszinó épülete előtt 1991. március 15-én felavatott, fehér terméskő talapzaton álló Petőfi-szobrot koszorúzták meg a városi magyar szervezetek, intézmények képviselői és vezetői mintegy tucatnyian. Közöttük Babják Zoltán polgármester, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Tóth Győző, a kistérségi tanács UMDSZ-frakciójának vezetője, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója, valamint Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum igazgatója.
Nagyszőlősön báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye egykori főispánjának, a szabadságharc vértanújának mellszobránál helyezték el az emlékezés koszorúit és gyújtottak mécseseket a helyi magyarok a város magyar tannyelvű középiskolájának kertjében, amely épület egykor a vármegyeháza volt. Meghirdetett megemlékezés Nagyszőlősön sem volt, így 10 és 14 óra között folyamatosan érkeztek a szoborhoz az ugocsai megemlékezők. A Székely Ernő szobrászművész által alkotott, 1906. október 24-én az országos jelentőségű Perényi-ünnepség keretében felavatott mellszobor a szabadságharc legfontosabb ugocsai emlékhelye.
Nemzeti ünnepünkön az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról, népünk történetének egyik meghatározó eseményéről Kárpátalja számos településén megemlékeztek, sok emlékhelynél koszorúztak a kárpátaljai magyarság képviselői, de a háborús helyzet miatt ezúttal mindenütt visszafogottan és szerényen. Bízván abban, hogy hamarosan béke lesz, és szabadon élhetnek Kárpátalja népei.
dózsa
