A szeparatizmus vádjával folytatott titkosszolgálati nyomozásról, Ukrajna helyzetéről, Kárpátalja megye élén történt vezetőváltásokról, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elmúlt évi eredményeiről és az ukrán–magyar viszonyról beszélt a KMKSZ Budapesten tartózkodó elnöke, Brenzovics László.
– Tudjuk már, hogy az ukrán titkosszolgálat egy évvel ezelőtti, a KMKSZ és ön ellen irányuló, váratlan és minden alapot nélkülöz ő akciójának mi volt a valódi célja? Valóban az, hogy meg akarták akadályozni a KMKSZ-szel kötendő koalíciót a megyei tanácsban?
– Ezt még ma sem tudjuk teljesen pontosan. Az ügy korábban, Petro Porosenko elnöksége idején indult, amikor még szó sem volt a 2020-as önkormányzati választásokról. Még akkor elkezdték a nyomozást az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány tisztségviselői és kuratóriumának tagjai ellen. A kuratóriumban a KMKSZ, az UMDSZ és a történelmi magyar egyházak képviselői is benne vannak. Azzal vádoltak minket, hogy ez az alapítvány a szeparatizmust finanszírozza. A nyomozás nagyon hosszú ideig elhúzódott, de mivel a vádat nem sikerült bizonyítani, le kellett volna zárniuk. Mégsem ezt tették, hanem bűnvádi eljárást kezdeményeztek a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvánnyal és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvánnyal szemben is. Így tudták folytatni a nyomozásukat, nem kellett lezárniuk hat hónap után, mint ahogy az akkori törvények előírták. Kétségtelen, hogy az ügy az önkormányzati választások után csúcsosodott ki, amikor mi nem támogattuk, hogy Olekszij Petrov, egy nem kárpátaljai származású személy kerüljön a megyei közgyűlés élére. Szerintünk ez sem a hagyományoknak, sem a józan észnek nem igazán felelt volna meg. Ezzel kapcsolatos véleményünket elmondtuk az előzetes tárgyalások során, de a döntés akkor nem volt végleges, csak nem vettünk részt egy tárgyalási fordulón, egy hétvégén.
– Azt viszont nyilvánvalóan előkészítették, hogy ilyen módon felléphessenek a KMKSZ alapítványai és ön ellen…
– Azt például tudjuk, hogy az ungvári bíróság nem adott engedélyt a házkutatásokra, emiatt egy trükkel, a zaporizzsjai bírósággal engedélyeztették azt. Nem tudom, hogy a Zaporizzsjai Megyei Bíróságnak mi köze ehhez az egészhez, és egyáltalán fel tudták-e mérni ennek a brutális akciónak a súlyát, ugyanis körülbelül 150 ember vett részt benne, amit már korábban el ő kellett készíteniük, hiszen ez egy-két nap alatt lehetetlen kivitelezni.
Az elején voltak harcias kijelentések, de azóta mintha visszaesett volna a lelkesedés ebben a kérdésben. Ennek ellenére a nyomozás tart. Voltak olyan információk, hogy próbálták a vádiratot beadni az ügyészségre, ott viszont a vádat nem tartották megalapozottnak.
– Azóta láthatjuk, hogy a szeparatizmus vádját gyakran használják az ukrán politikában.
– Valóban, ugyanazzal vádolják például Viktor Medvedcsukot, és ami különösen érdekes, hogy Petro Porosenko, akinek az elnöksége alatt ez a folyamat elindult, a saját csapdájába esett bele. Hiszen őt is pontosan ugyanazokkal vádolják, amivel a mi alapítványainkat, vagyis hogy finanszírozta a szeparatizmust. Emiatt jelenleg – hozzám hasonlóan – ő is külföldön tartózkodik, Viktor Medvedcsuk pedig házi őrizetben van. Úgy látszik, hogy a szeparatizmus vádja Ukrajnában bevett politikai eszköz.
– Nincsenek még jelei a vádak várható ejtésének és a helyzet normalizálódásának?
– Ennek az egyik jele, hogy az ügyben semmi sem történik. Olyan információink voltak, hogy ez nemcsak engem érintett volna, hanem az alapítványok vezetőit és a kuratóriumok tagjait is, de több házkutatásra nem került sor. Látjuk, hogy a vádirat sem készült el az eltelt egy év alatt. Viszont Damoklész kardjaként ott lebeg a fejünk felett, ez a folyamat bármikor felgyorsítható. Most úgy tűnik, hogy a magyarországi választások eredményének megismeréséig aligha lesz ez az ügy lezárva.
– Mindössze egy évig tartott ki az a megyei hatalom, amelynek állítólag az összeeszkábálása miatt érte retorzió a KMKSZ-t…
– Igen. Mind a megyei államigazgatási hivatal, mind a megyei tanács elnökének távoznia kellett. Egy kis kárörömmel mondhatom, hogy beváltak a jóslataink. A megyei tanács élére megválasztották Volodimir Csubirkót, aki megfelel a logikus elvárásoknak – abból a pártból van, amelyik megnyerte a választásokat, másrészt kárpátaljai emberről van szó, aki megfelelő politikai tapasztalatokkal rendelkezik. Ő már volt a megyei közgyűlés elnöke, és akkor nagyon jó együttműködést sikerült vele kialakítanunk. Például a Tisza ETT megalakulása is az ő időszakára esett, ami akkor bátor tett volt.
– Új kormányzónk is van, aki szintén kárpátaljai…
– Neki is vannak tapasztalatai, igaz, ezek a tapasztalatok specifikusak. (Ukrajna elnöke december 10-én Viktor Mikitát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredesét nevezte ki a Kárpátaljai Államigazgatási Hivatal élére – a szerk.) Viszont azt leszögezhetjük, hogy jól informált ember.
– Ez az új felállás a KMKSZ megyei frakciója számára új lehetőségeket is nyithat?
– Szerintem igen. Mi a tanács elnökének megválasztásában nem vettünk részt, mert szerintünk ezt meg kellett volna előzze a koalíciós szerződés aláírása. A partnerek ezt nem akarták, ad hoc lett az elnök megválasztva, emiatt úgy döntöttünk, hogy nem fogadjuk el a felajánlott első helyettesi posztot sem. Ugyanakkor konstruktívan együttműködünk, ami szerintem meg fogja hozni a maga gyümölcseit. A nagy többséggel elfogadott megyei költségvetés véleményem szerint a konszolidáció irányába hat. Persze nem tudhatjuk, hogy mi lesz, mert Ukrajnában a helyzet rendkívül bizonytalan.
– A kialakult helyzet sem zavarta meg jelentősen a KMKSZ működését, hisz a Szövetség által meghirdetett munka akadálytalanul folytatódott.
– Igen. A KMKSZ, valamint az általa létrehozott alapítványok és intézmények zavartalanul működtek az elmúlt évben. Hálásak lehetünk a munkatársaknak, akik ilyen rendkívül nehéz időszakban, nagy nyomás alatt is végezték a dolgukat. Összevetve mindent, az elmúlt év is rendkívül eredményesnek mondható. Bár tudjuk, hogy az egész világon hatalmas válságot okozott és okoz a Covid-járvány, országunkban ez még tetéződik a keleti fegyveres konfliktussal, Ukrajna gazdasági mélyrepülésével és azzal a káosszal, amit igen gyakran tapasztalunk. Úgy látom, hogy ami rajtunk, a KMKSZ-en múlott, azt megcselekedtük. Számos, rendkívül sikeres programot bonyolítottunk. Sikerült nyáron megszerveznünk az emberek vakcinációját a határátkelőhelyeken, ahol húszezer ember vehette fel az oltást ingyenesen. Az akkor jelentős segítség volt, mert abban az időben Ukrajnában nem volt elegendő vakcina. Más fontos programokat is koordináltunk a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, ugyanakkor a kárpátaljai magyarok a szociális támogatásokat is megkapták. Folytatódott a bázisiskola-program, hihetetlen eredménynek tartom azt, hogy Beregszászban létrejött az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Szakképzési Központja az egykori 2. számú középiskola felújított épületében. Óriási eredmény, hogy megfelelő körülmények között, anyanyelvükön tanulhatnak szakmát a kárpátaljai magyar fiatalok. Megújult a csapi magyar középiskola, a beregszászi 4-es iskola, tart a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum építése, ahol egészen más körülmények között tanulhatnak majd a gyerekek.
– A Keleti Partnerség program keretében is számos kárpátaljai közintézmény újult meg 2021-ben.
– Ezek közül kiemelném a Batári Kultúrházat, amely már összedőlt, és sikerült újjáépíteni. Ismét olyan dolgok történtek a kárpátaljai magyarság életében 2021-ben, melyekre a korábbi évtizedekben nem volt példa: hatalmas nagyságrendű és jelentős beruházások. Közben megtartottuk az eltervezett rendezvényeinket is. A megyében a legnagyobb példányszámban eladott újságok a mi lapjaink, a televíziónk is jelent ős sikereket ért el, díjakat kapott. A Great Real Art (GRA) nevű rangos ukrán színházi fesztiválon a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nyerte el a fődíjat – ez figyelemre méltó eredmény, hogy a mi magyar színházunk nagyszínpadi előadását ítélték a legjobbnak egész Ukrajnában.
A képviselőink az önkormányzatokban helytálltak, földprivatizációs programot indítottunk be. Az Egán Ede-alapítványnál pályázók nagy része már szintén megkapta a támogatást, igaz, a magyarországi nehézségek és a koronavírus-járvány miatt még nem tudtuk az összes mezőgazdasági pályázatot kifizetni. Összességében azonban az elmúlt évet sikeresnek tartom.
– Kárpátalja kapcsán sok pozitív eredményt említett, de a jövőnk nagymértékben függ attól, hogy mi lesz Ukrajnában. Mit gondol az ország jelenlegi helyzetéről?
– Továbbra is tragikomikus, ami Ukrajnában történik. Ha háború van, akkor nincs fejlődés. Nyugaton elkezdődött egy háborús hisztéria. Ugyanakkor halottunk ukrán vezető politikusoktól olyan nyilatkozatokat is, hogy ez a háborús veszély nem áll fenn. Ez a disszonancia az embereket elbizonytalanította, legalábbis azokat, akik ezekre a hírekre odafigyelnek. Másrészt olyan intézkedéseket hoznak, mint legutóbb a nőknek a besorozása, ami a XXI. században teljesen abszurdnak tűnik. Nehéz megérteni, hogy ilyet miért csinálnak, hisz aligha lehet szerepe az édesanyáknak az általuk vizionált háborúban. Ugyanakkor kellemetlenséget jelent mindenkinek, és a hatalom is erodálódik ezáltal. Szerintem most a legfőbb erőfeszítéseket az egész világnak abba az irányba kellene tennie, hogy Európában nehogy kirobbanjon egy teljes értékű háború, hiszen egy atomhatalommal vívott háborúnak katasztrofális következményei lennének. Nyilvánvaló, hogy a konfliktus rendezésére csak a minszki folyamat végrehajtásának keretében van esély.
– Tíz éven keresztül harsogták kormányzati szereplők, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság alkotmányellenes, bűncselekmény. Most kiderült, hogy a KMKSZ-nek volt igaza, s nem alkotmányellenes.
– Az új törvény, amely a kettős állampolgárságot legalizálja, nem feltételez alkotmánymódosítást. Ami azt jelenti, hogy az alkotmány ezt nem tiltja – mi ezt valóban tíz éve mondjuk. Ugyanakkor a pozitív intézkedéssel párhuzamosan olyan törvényeket szeretnének módosítani, amelyek lehetetlenné tennék, hogy kettős állampolgársággal rendelkező személyek állami tisztségeket töltsenek be, vagy választhatók legyenek. Ami abszurd, korlátozni szeretnék az alapvető emberi jogokat. A nemzetközi szabályok értelmében Ukrajnában arra, aki ukrán állampolgár, az ukrán törvények vonatkoznak, egyáltalán nem befolyásolhatja az itteni jogállását, hogy neki van egy másik állampolgársága is. Amennyiben valaki ukrán állampolgár, az összes ezzel járó kötelesség vonatkozik rá, ugyanakkor meg akarják fosztani olyan alapvető jogától, mint a választhatóság joga. Igaz, a nyilatkozatok ebben az ügyben még sok esetben egymásnak ellentmondóak, zavarosak. De annak örülök, hogy a kettős állampolgársági törvénnyel a mi álláspontunkat igazolták.
– Az említett törvényen túl vannak pozitív változások Ukrajna és Magyarország viszonyában?
– Sokszor tárgyalt egymással a két külügyminiszter, azonban ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, hisz az álláspontok egymástól távol vannak. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, valamint Ukrajna Oktatási Minisztériuma létrehozott egy közös szakbizottságot, amely oktatási kérdésekről tárgyalt. Készült egy jegyzőkönyvtervezet, amely az alapvető kérdéseket zárójelbe teszi, ám vannak benne olyan pontok, amelyek fontosak a kárpátaljai magyar oktatási rendszer számára. Az ekvivalenciaszerződést is jóváhagyták, ami ugyancsak pozitívnak tekinthető. Sajnos a gazdasági vegyes bizottság ülését elmosta a magyar gázszerződés körül gerjesztett hisztéria. Ez ugyancsak az ukrán politika tragikomikusságát mutatja. Tudták, hogy Törökországon keresztül épül a Déli Áramlat gázvezeték. Az átadóünnepségen Petro Porosenko is ott volt, nem tiltakoztak ellene. Most, amikor Magyarország onnan is vásárol gázt, felháborodtak. Valójában mindenki onnan vesz gázt, ahonnan tud. Erre hivatkozva a gazdasági vegyes bizottság ülését lemondták, ismét hatalmas médiakampány indult Magyarország ellen, aki szerintük elárulta Ukrajnát. Alig telt el egy hónap, és az ukránok már jelentkeztek, hogy újra vennének gázt Magyarországtól. Ebből az esetből is láthatjuk, hogy mindenféle demagógia ellenére a két ország egymásra van utalva, hisz szomszédos országok.
– A KMKSZ és Magyarország Kormánya viszonya továbbra is jó. Üzen valamit a közelgő parlamenti választások kapcsán a Kárpátalján élő magyar állampolgároknak?
– Nyilvánvaló tény, hogy Kárpátalján élnek magyar állampolgárok, ahogy Magyarországon is élnek ukrán állampolgárok. Azt remélem, hogy nem fognak akciókat előkészíteni a választások megzavarására. A Kárpátalján élő magyar állampolgárok vagy kettős állampolgárok remélhetőleg szabadon részt tudnak venni a választásokon, nyilván erre a konzulátusok szervezésében módjuk lesz majd. Reméljük, hogy a két ország meg tud egyezni abban, hogy ezért ne érjen senkit retorzió. A közelgő magyarországi parlamenti választások tétje nagy: Magyarország és a magyar nemzet jövője, ezért arra szeretnék mindenkit buzdítani, hogy aki teheti, vegyen részt a választásokon.
– A kialakult helyzetben, a modern technika nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően sikeresen tudja a kapcsolatot tartani az itthoniakkal, a KMKSZ-t külföldről irányítani…
– Én is azt gondolom, hogy ez zavartalan és elég sikeres. Ugyanakkor nem olyan, mint ha otthon lennék. Voltak ezzel kapcsolatban kétségeim is, emiatt kértem, hogy a KMKSZ legutóbbi közgyűlésén szavazzanak újra a küldöttek az elnök személyéről. Ez megtörtént, ismét nekem szavaztak bizalmat. Nem tehetek mást, folytatom a munkát. Itt is a kárpátaljai magyarság ügyeinek előremozdításával foglalkozom nap mint nap. A visszatérésem időpontja még nem tisztázott, egyelőre ukrajnai és magyarországi befolyásos emberek, akiket megkérdeztem, nem ajánlják, hogy visszatérjek. Egy olyan időszakban vagyok a KMKSZ elnöke, amikor egyszer felgyújtották, majd felrobbantották a szervezet székházát, gyakorlatilag az én irodámat. Tizenkét fegyveres tizenkét órán keresztül kutatott a házamban. Amikor Mezőkaszonyban befejeztem a középiskolát, negyven évvel ezelőtt, nem gondoltam, hogy az életem ilyen kalandos lesz. Így sikerült.
Szeretnék végezetül mindenkinek egy szebb, boldogabb új esztendőt kívánni!
Badó Zsolt,
Kárpátalja hetilap
