Ünnepélyes megemlékezés az 1956-os események tiszteletére Beregszászban
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) együttműködve Magyarország Beregszászi Konzulátusával és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezettel október 23-án megemlékezést szervezett az 1956-os események tiszteletére. A főhajtással és koszorúzással egybekötött esemény délután 15.00 órakor vette kezdetét a beregszászi vasútállomás melletti emlékműnél, majd „Idegenben keserűbb a sírás…” című színházi előadással folytatódott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban.
Az eseményt többek között megtisztelte jelenlétével Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Bujdosó János, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Kárpátaljai Osztályának vezetője, Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnöke, Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, Péter Csaba, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke, Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, valamint Váradi Natália történész, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója.
A megemlékezést Orosz Ildikó elnök asszony ünnepi beszéde nyitotta meg, amelyben tisztelettel köszöntött minden megjelent vendéget, akik ugyancsak fontosnak tartották az emlékezést ezen szomorú, de mégis reménykeltő alkalomról.
„Ez egy olyan közös emlék a Kárpát-medencében, amelyben mindnyájan részt vettünk, közös törekvésünk a függetlenségre, a szabadságra. Ez a mi múltunk is!” – hangsúlyozta az elnök asszony.
Beszédében kitért arra, hogy az 1956-os események tiszteletére állított jelképes emlékmű egy sokatmondó ábrázolás, hiszen 1956-ban, abban a „rozsdás” világban a fiatalság megelégelte az elnyomást, és kitört belőlük a szabadságvágy, a nemzet szeretete, és bátran helytálltak vállalva bármilyen áldozatot, ahogy ezt az emlékmű egyik kopjafája is jelképezi.
Ezt követően Szilágyi Mátyás tartotta meg ünnepi beszédét, aki rámutatott arra, hogy Beregszász, Kárpátalja magyar fővárosa, már az 1956-os események során is nagyon komoly szerepet játszott, hiszen a „nyugat” egyik peremvidéke volt.
Beszédében továbbá kiemelte: „Az 1956-os forradalom önmagában egy jelkép, a magyar szabadságvágy, az igazságvágy jelképe!” Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyar honfitársaink nemzeti tanúságtétele különösen drága, különösen felemelő az utókor magyarjainak. Majd beszédét ezzel a gondolattal zárta: „Tisztelet a hősöknek, tisztelet a bátraknak!”
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere is köszöntötte a megjelenteket. Beszédében rámutatott, hogy sohasem szabad feladni a reményt, hiszen a „pesti srácok” a forradalom idején sem adták fel. Hősies kiállásuknak és hazaszeretetüknek hála október 23. elsősorban a soha el nem múló reménység és az egység ünnepe. Másodsorban az emlékezésé, hiszen nekünk, magyaroknak kötelességünk megemlékezni a hósökről, akik példaként állnak előttünk – mondta a polgármester úr.
Ezt követően Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak című művét hallhattuk Ferenczi Attila színművész előadásában.
A KMKSZ nevében Molnár László kulturális titkár köszöntötte a megjelenteket, aki megosztotta gondolatait az 1956-os események kapcsán. Igen átfogó képet rajzolt le a beszédében az akkori időkről, a hétköznapi emberek életéről, legfőképpen nehézségeikről, melyekkel nap mint nap szembe kellett nézniük, de mégis példaértékű viselkedést mutatva megvédték szabadságukat, életüket.
A továbbiakban – Váradi Natália előadásában – egy rövid történelmi áttekintőt hallhattunk az 1956-os eseményekről, melynek segítségével az emlékezők még jobban megismerkedhettek a forradalom okaival, történéseivel, valamint hatásaival.
„A múlt a jövő tükre, éljünk hát úgy, hogy mi se hozzunk szégyent nemzetünkre!” – zárta beszédét Váradi Natália.
Ezt követően, főhajtással egybekötve minden meghívott vendég elhelyezte az emlékezés koszorúit az emlékműnél.
A megemlékezés tovább folytatódott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban, ahol a Sodró együttes „Idegenben keserűbb a sírás…” című színházi összeállítását tekinthették meg az érdeklődők.
Az előadás előtt Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványának igazgatója, valamint Sin József köszöntötte a jelenlévőket.
„Emlékezni sokféleképpen lehet, és mi, itt a beregszászi színházban az emlékezés egyik legkedvesebb formáját választottuk, mégpedig az előadóművészeteken keresztül történő megemlékezést” – mondta Sin Edina, majd kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánt mindenkinek.
Az előadás alatt a Sodró együttes, valamint Orosz Melinda a beregszászi színházi társulat egyik tagjának közös előadásában a magyar népzene- és néptánckincsek, továbbá prózai szövegek és Karády-dalok elevenedtek meg a színpadon, melyek olyan elengedhetetlen fontosságú emberi értékeket mutattak be, mint a bizonytalanságon való győzelem, a hit és a bátorság.
K. K.
