A járványhelyzet enyhülésével a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) éves közgyűléseit is megrendezik. Az elmúlt héten Badalóban és Mezőváriban szervezték meg a gyűlést.
A badalóiak nagy érdeklődéssel fogadták az alkalmat. A nemzeti imádságunk eléneklését követően, elsőként dr. Jakab Lajos helyi alapszervezeti elnök tartotta meg – ezúttal egy szűk másfél éves időszakra levetítve – beszámolóját, amelyben hangsúlyt kaptak a megvalósult rendezvények, megemlékezések, a programokon való részvételek, a településfejlesztés, a Covid–19 miatt kialakult helyzet – ennek apropóján a segítségnyújtás –, az iskolások támogatása, a helyhatósági választások eredményei, melynek során Badalóban is a legtöbb szavazatot a KMKSZ szerezte meg 51%-os részvételi arány mellett. A továbbiakban pedig a 350 tagot számláló alapszervezet előtt álló legfontosabb feladatokról beszélt az alapszervezeti elnök.
Ezt követően Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője számolt be az ukrán–magyar viszonyról, illetve a kárpátaljai magyarságot érintő aktuálpolitikáról. Elmondta, hogy Magyarország mindig barátként tekintett Ukrajnára, ám ahogy teltek az évek, azt vettük észre, hogy az ukrán fél nem akarja megérteni a magyarság problémáját, álláspontját. Ez tökletesen kitűnik az oktatási és nyelvtörvényből, vagy a nemzeti színek használatának tilalmából. Emellett beszélt a különböző vegzálásokról, amelyek a kárpátaljai magyarságot érték, hatósági ellenőrzésekről, rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági szervek behívásairól, illetve az alaptalan gyanúsítgatásokról, amelyek többek között a KMKSZ elnökét, Brenzovics Lászlót is érintik, aki emiatt ideiglenes külföldre kényszerült. A továbbiakban beszámolt az elmúlt években Kárpátaljára érkező anyaországi gazdasági támogatásokról, illetve a jövőbeli, a bérezést kiegészíteni hivatott támogatásokról, amely szintén óriási segítséget jelent a közszférában dolgozók számára.
A beszámolókat követően a helyi lakosság kérdései következtek. Az emberek elsősorban az Asztély–Beregsurány határátkelőn uralkodó állapotokra panaszkodtak, a közlekedésre, továbbá a „szándékosan” megnehezített határátkelést nehezményezték Magyarország irányába, amelyet a magyar vámhatóság és határrendészet irányából tapasztalnak, számos személyes esetet elmeséltek a sok közül, szó szerint így fogalmaztak: amióta dr. Papp András alezredes „privatizálta a határátkelőt”, vagyis őt nevezték ki, rendszeresen és szándékosan nehezítik a magyar vámosok a határátkelést, vegzálnak; szörnyű az egész, semmibe nem néznek bennünket. Ez nagyon bántó a kárpátaljaiakra nézve. Saját törvényeket – amelyek egyébként ellentétesek a magyarországi törvényekkel – iktat be a határátkelőn, kényszeríti a vámosokat, rendészeket a büntetések kiterjesztésére, pl. arra, hogy bárminemű büntetés 50 000 forinttól kezdődjön. Emellett a több órás várakoztatás is nagyon felháborító – mesélték az emberek.
Ezen tényezőkre alapozva tisztelettel arra kérik a KMKSZ Elnökségét, hogy tegyenek lépéseket, és segítsenek az embereknek a fenntarthatatlan helyzet megoldása érdekében, Hiszen a felsoroltakon kívül rengetek hasonló eset történik nap mint nap a beregsurányi határátkelőn.
További kérdésként merültek fel az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány pályázataival kapcsolatos támogatási körülmények. A támában Sin József adott részletes tájékoztatást.
Az újonnan átadott családorvosi rendelő tényleges megnyitásáról is érdeklődtek a megjelentek, illetve a már több éve bezárt tiszai strand megnyitását kérték a helyiek, mivel nem értik, mi okból tartják zárva a hatóságok. Ezenkívül a kistérség működéséről, és a költségvetés körülményeiről is szó esett.
A fórumot megtisztelte jelenlétével Szalai Imre Badaló elöljárója, valamint Székely József, a Beregszászi kistérség képviselője is.
A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.
Mezőváriban szintén nagy érdeklődés övezte a KMKSZ éves közgyűlését. Barta Gábor alapszervezeti elnök nyitotta meg a fórumot, beszámolt az elmúlt év munkájáról, a sikeres választási eredményekről. A jövőbeni tervek között a minél aktívabb részvételre biztatta a résztvevőket a közösség életében. Elmondta, hogy egy kopjafát is szeretnének felállítani a településen, illetve kiemelte, hogy a falu iskoláját, amely Rákóczi nevét viseli, szeretnék megőrizni középiskolaként (az új törvények szerint líceumként), és azon dolgoznak, hogy minél felszereltebb és élhetőbb legyen a tanulók számára.
Sin József értékelte az alapszervezet munkáját, lakossági kérdésekre adott választ, illetve megvitatták a települést érintő problémaköröket. Lapunkat elmondta, hogy az embereket az őket leginkább érintő kérdések közül is a legtöbben a földkérdésről, a kistérségekben zajló változásokról, a vakcinázásról, illetve számos helyi intézmény sorsáról érdeklődtek.
A mezővári alapszervezet a jövőben olyan kulturális programokat szeretne megvalósítania, amely elősegítik, megerősítik a helyi magyar közösség összetartó erejét.
D. P.
