Napvilágot látott az ENSZ Ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Missziójának (HRMMU) soros jelentése az emberi jogok ukrajnai helyzetéről.
A 2021. február 1. és április 30. közötti időszakra vonatkozó helyzetjelentés üdvözli, hogy Ukrajna elnöke március 24-én jóváhagyta az új nemzeti emberi jogi stratégiát. Ugyanakkor a misszió rámutat, a Covid–19-válság tovább súlyosbította a meglévő egyenlőtlenségeket és sebezhetőségeket, többek között az egészségügyi dolgozók és a nők körében, amelyek negatívan befolyásolják az emberek egészséghez való jogát. Ugyancsak aggodalomra adnak okot a pandémiával kapcsolatban a nőket aránytalanul gyakran érintő családon belüli erőszak eseteiről szóló jelentések.
A HRMMU továbbra is regisztrált az emberi jogokat, a nők jogait, a média dolgozóinak és a politikusoknak a jogait védők elleni támadásokat. Például 2021. február 5-én felgyújtották a gépkocsiját két környezetvédelmi aktivistának, és gránátot dobtak az otthonukra. Az ilyen támadások ezúttal is büntetlenek maradtak a rendőri intézkedések lassúsága vagy elmaradása miatt – teszik hozzá.
Folytatódtak a médiamunkások elleni támadások, a megfélemlítések és a fenyegetések. A Covid–19-járvány miatt, az érintkezés korlátozottsága okán gyakoribbakká váltak az online fenyegetések, így is akadt azonban példa a vagyoni károkozásra, megbosszulandó a médiaszakemberek tevékenységét vagy a médiumok szerkesztőségi politikáját – tudhatjuk meg a dokumentumból.
Február 2-án Ukrajna elnöke aláírta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát, amely szankciókat vezetett be Tarasz Kozak és nyolc vállalata ellen, ami három oroszbarátnak tartott tévécsatorna (112 Ukrajina, NewsOne és ZIK) bezárásához vezetett. Az ENSZ megfigyelői szerint ez a döntés ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal, mivel nem tartalmazza a szükségesség és az arányosság igazolását, és nem független testület hozta meg.
A Legfelső Tanácsnak benyújtott négy törvényjavaslat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást helyeznének kilátásba az ellenséges állammal való kollaborálásért, szintén aggodalomra adnak okot, mert nem felelnek meg a szabad véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és egyesülés nemzetközi normáinak. Ezenkívül negatívan befolyásolhatják a megbékélést és a társadalmi kohéziót – mutat rá a HRMMU.
Állítólagos illegális tevékenységükért büntetőeljárások indultak ellenzéki politikai pártok tagjaival, munkatársaival, valamint támogatóikkal szemben, többek között árulás gyanújával, amelyért súlyos büntetés szabható ki. Az Igazságügyi Minisztérium ezen pártok egyikének, Sarij Pártjának a bejegyzését is megtámadta a bíróságon, a regisztráció során benyújtott dokumentumok állítólagos pontatlansága miatt – derül ki a jelentésből.
A megfigyelők üdvözlik a Majdannal kapcsolatos emberrablások, kínzások és gyilkosságok elszámoltathatóságának biztosítása terén elért haladást. E pozitív lépések ellenére úgy ítélik meg, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog maradéktalan érvényesítése továbbra is kihívást jelent a hatóságok számára, például ami az ingyenes jogsegélyközpontok időben történő értesítését illeti letartóztatás esetén.
A kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán a jelentés által vizsgált időszakban a HRMMU 12 civil halálát és 25 sérülését regisztrálta. A konfliktust elszenvedő civileknek továbbra is szembesülniük kellett a mozgásszabadság korlátozásával és az alapvető szolgáltatások hiányával, amelyek negatívan befolyásolták szociális és gazdasági lehetőségeiket.
A HRMMU megjegyzi, hogy az önjelölt „köztársaságok” által a felnőtt férfiak kényszerű besorozására kiadott közelmúltbeli „rendeletek” nincsenek összhangban a nemzetközi humanitárius joggal (IHL). A jelentéstevők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a fegyveres csoportok az általuk ellenőrzött területeken a „kormányzati intézmények” alkalmazottait elbocsátással vagy bércsökkentéssel fenyegetik, ha nem veszik fel az orosz állampolgárságot.
A Krímen folytatódott a Jehova tanúinak üldözése a vallásszabadsághoz való joguk gyakorlása miatt. Ezenkívül továbbra is érkeztek jelentések az orosz rendvédelmi tisztviselők által a fogvatartottakkal szemben alkalmazott esetleges kínzásokról és bántalmazásokról, például Vladiszlav Jeszipenkónak, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió újságírójának kínzásáról és beismerő vallomásra kényszerítéséről. A krími bíróságok továbbra is hoztak ítéleteket nagy horderejű ügyekben a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésével, például megtagadták a védelemtől a tanúkihallgatás jogát, és figyelmen kívül hagyták a kikényszerített vallomásokról szóló információkat.
A jelentés egy bekezdés erejéig a nemzeti kisebbségek jogaira is kitér. Utal a Velencei Bizottság és az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosi Hivatalának (OHCHR) korábbi észrevételére, miszerint a jelenlegi jogi keretek sajnos még mindig nem nyújtanak elegendő garanciát a kisebbségek nyelvi jogainak védelmére. A HRMMU ezért ismételten felszólítja Ukrajna Legfelső Tanácsát, hogy indokolatlan késlekedés nélkül, konzultálva a nemzeti kisebbségek képviseleteivel dolgozzon ki törvényt a nemzeti kisebbségek, többek között nyelvi jogaik védelméről.
(hk)
