Számos magyar szervezet számos helyszínen méltatta a nemzeti összetartozás napját június 4-én. Őrtüzek égtek, versek hirdették Kárpátalja-szerte, sőt, világszerte, hogy a nemzetnek nincs határa, s hogy összetartozunk. Emelkedjünk fel most képzeletben, s nézzük meg, miként méltatták a nemzeti összetartozás napját Beregszásztól a Vereckei-hágóig.
A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség tavaly, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára hirdette meg először az Összetartozásunk Tüze kezdeményezést. Akkor hat kontinens 73 országában lobbant fel a láng, köztük természetesen Kárpátalján is. Idén hat földrész közel 40 országának 600 településén mintegy 1000 helyszínen csatlakoztak a felhíváshoz. A kárpátaljai cserkészek a Vereckei Honfoglalási Emlékműnél gyújtották meg a lángot, melynek helyszínét előzőleg a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület segítségével tették még rendezettebbé.
A kezdeményezéshez magánszemélyek, önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek is csatlakoztak régiónkban. A KMKSZ számos kárpátaljai helyszínen gyújtotta meg a lángot. A központi őrtűz a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban lobbant fel. Az alkalom kezdete előtt a Turul-emlékmű mellett elültették a Vereckei-hágón megfogant fenyőcsemetét, amelyet Takár Károly „Katyó” aknaszlatinai nyugalmazott sóbányász szállított el Vereckéről Tiszacsomára a magyar zászlóval díszített kerékpárján. Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára elmondta, a kis fenyő mellé a következő években mindegyik „elszakított területről” érkezni fognak facsemeték. Dávid Árpád református lelkész és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke áldást kértek a jelenlévőkre. Ezután Rajó Nikoletta verset, a Tiszacsomai Kultúrház Bokréta hagyományőrző csoportja pedig szatmári táncokat adott elő.
A KMKSZ Beregszászi Alapszervezete a városhoz közeli Hosszú-hegyen gyújtotta meg a lángot. Molnár D. István alapszervezeti elnök kiemelte: „Minden magyarnak éreznie kell azt, hogy mi egy nemzet vagyunk, de még fontosabb, hogy ezt mutassuk is ki!”
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskola (II. RF KMF) szervezésében a beregardói Perényi Kultúrkúria udvarán ültették el az összetartozás fáját.
„A mai napon egy érdekes kettősséggel állunk szemben, hisz június 4-e a magyarság történelmének legnagyobb gyásznapja, illetve a nemzeti összetartozás napja is egyben” – kezdte ünnepi beszédét Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul, hozzátéve: nem szeretnénk a múltba révedezni, hanem a jövőt kívánjuk építeni.
Csernicskó István, a II. RF KMF rektora elmondta, a nemzet egy konstruált közösség, melynek jelentése nem más, mint hogy tagjai között nincs vérségi vagy rokonsági kapcsolat. „Ami összeköti az egy nemzethez tartozókat, az a közös nyelv, a közös kultúra, az együtt megélt történelem – folytatta a rektor. – Mi, magyarok már több mint száz éve bizonyítjuk, hogy ha akarjuk, akkor ez a kapocs olyan erős, hogy elhibázott történelmi és politikai döntések sem képesek azt szétszakítani” – zárta szavait dr. Csernicskó István.
Ezt követően a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola növendékei léptek fel. A gyerekeket a Kokas Banda kísérte és készítette fel. A műsort Rádik Krisztián tánctanár és Debrey Gabriella kalotaszegi táncai zárták.
A színvonalas előadást követően ültették el a nemzeti összetartozás fáját, melynél segítő kezet nyújtott Szilágyi Mátyás főkonzul, Csernicskó István rektor, Vince István kistérségi alpolgármester, valamint Pallagi Marianna, a PCS igazgatója.
A beregszászi járási Mezőgecsén néma főhajtással méltatták a magyar nemzet egységét. A településen 2013-ban alakították ki a magyar nemzet egységét szimbolizáló teret, közepén az Életfával. „Az összetartozás napjának méltatása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nemzet ténylegesen összekovácsolódjon” – emelte ki a koszorúzás után Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára, Mezőgecse elöljárója.
Az eseményen Juhász Gyula Trianon című versét a Mezőgecsei Klub műkedvelő csoportjának tagja, Ábrány Bence szavalta el, majd a Tüzes Liliom hagyományőrző csoport éneke következett. Ezt követően helyezte el az emlékezés koszorúit Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára, Molnár László, Mester András, valamint Popovics Katalin, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke.
Guton a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke, Pocsai Eleonóra nyitotta meg a rendezvényt, amit a helyi iskolások műsora követett. A szép számban egybegyűltekhez szólt Tóth Angéla iskolaigazgató, járási képviselő, valamint Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnöke, aki a szülőföld iránti szeretet fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében. A nap kétfordulós Kisgut–Nagygut focitornával zárult, melyet a nagygutiak nyertek.
Zápszonyban megkoszorúzták a trianoni békediktátumra emlékeztető kőtáblát a település központjában. Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára köszöntötte a koszorúzáson megjelenteket. Hegedűs Anita nemzeti összetartozásunkat erősítő, hazafias verset szavalt, majd Orosz Zsolt református lelkész olvasta fel Isten irányt mutató igéjét.
Az emlékműnél elhelyezte koszorúját Gyebnár István beregszászi magyar konzul, Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke, Dávid Menyhért, a KMKSZ Zápszonyi Alapszervezetének elnöke és Dávid Valéria települési elöljáró, valamint a megemlékező helyi lakosok.
A nagybégányi turulos emlékoszlopnál a helyi római katolikus egyházközség énekkara hazafias dalokat énekelt. Illés Brigitta elszavalta Juhász Gyula Trianon című versét. Ezután Gyebnár István beregszászi magyar konzul mondott rövid beszédet. „Célunk, hogy aki magyarnak született, maradhasson magyar akkor is, ha a szülőföld a politikai földrajz vagy a közigazgatás szempontjából nem Magyarországon van” – fogalmazott a diplomata.
A turulmadaras emlékművet megkoszorúzta Gyebnár István konzul, Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke Molnár Lászlóval, a KMKSZ kulturális titkárával, Nagy Anikó, a Nagybégányi kistérség polgármestere, Szimcsera János, a KMKSZ Nagybégányi Alapszervezetének elnöke, valamint Komári Ibolya, a KMKSZ Kisbégányi Alapszervezetének elnöke.
A KMKSZ Nagybégányi Alapszervezete nemzeti összetartozás napi focitornát is szervezett hat közeli település csapatainak részvételével.
Badalóban Jakab Lajos alapszervezeti elnök megnyitó beszédében a magyar nemzet legfájdalmasabb napjának nevezte a trianoni békediktátum aláírását. Ezt követően Babarcki Evelin helyi iskolás elszavalta Juhász Gyula Trianon című versét, majd a falu legidősebb lakosa, a 87 éves Sárközi Gyula is felszólalt: „Én is úgy gondolom, ahogy régen gondolták, és ma is gondolják, hogy lesz még újra boldog Magyarország. A Kárpátoktól a tengerig felzendül még a vígság, vissza, vissza, mindent vissza, ez lenne az igazság” – szavalta Trianonról szóló saját költeményét.
Szalai Imre elöljáró Trianon kapcsán a bánat, a hiányérzet és a düh fogalmakat említette. Ezt követően Sápi Zsolt református lelkész kért áldást Istentől. A Szózat és a Székely himnusz eléneklését követően 16.30-kor, a békediktátum aláírásának időpontjában 101 másodpercig megkondultak a templom harangjai, utalva az évfordulóra, s a résztvevők csendes imával kérték Isten áldását a nemzeti összetartozás napjára. A délutáni alkalom koszorúzással zárult.
Az esti megemlékezés a falu határában zajlott, ahol közel 80 ember gyűlt össze. Hatalmas őrtüzet gyújtottak meg, majd elénekelték nemzeti imádságunkat, a Himnuszt.
A tiszaújlaki közösség is megmutatta összetartó erejét. A rendezvény a Miatyánk közös elimádkozásával kezdődött, majd Egressy Márton görögkatolikus parochus szólt a jelenlévőkhöz. Ezután a Peleskey Erzsébet vezette helyi cserkészek elénekelték a cserkészindulót, majd Turda Jázmin alkalomhoz illő szavalattal emelte a rendezvény fényét.
A rendezvény a Kokas Banda nagy sikerű Kárpátalja-koncertjével folytatódott, amely végén táncházba hívták a kicsiket és nagyokat. Az Összetartozás Tüzét körülállva a résztvevők elénekelték nemzeti imádságunkat, majd a tűz körüli körtánccal zárták az alkalmat.
Nagypaládon június 4-én 11.00 órakor gyűltek össze az emberek, hogy megkoszorúzzák a KMKSZ támogatásával 1991-ben felállított I. világháborús emlékművet. A jelenlévőket Illyés Katalin, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte. A megemlékezés kezdetén a helyi iskolások szavaltak a Trianont követő időszakra jellemző nemzeti költeményeket.
Gyebnár István beregszászi magyar konzul beszédében így fogalmazott: ez a nap mindig ráirányítja figyelmünket hazánk történelmének legnagyobb tragédiájára, máig fájó következményeire és a múlt feldolgozásának szükségességére.
101 évvel Trianon után is itt vagyunk, és azt üzenjük, hogy hagyományainkat és kultúránkat továbbra is ápolni fogjuk, megőrizzük anyanyelvünket, és unokáinkat is erre fogjuk nevelni – hangsúlyozta Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke.
Oroszi József, a Tiszapéterfalvai kistérség vezetője kiemelte, hogy bár magyar nemzetünket szétszakították, mi mégis összetartozunk. A megemlékezésen jelen volt Mecséry Károly református lelkész és Bornemissza Antal, a település elöljárója. Nemzeti imádságunk közös eléneklését követően csendes koszorúzásra került sor.
A KMKSZ Szürtei Alapszervezete a református egyházközséggel és a helyi líceummal közösen tartott megemlékezést. Az egybegyűltek részt vettek az ünnepi istentiszteleten, melyen Kótyuk Zsolt református lelkész hirdetett igét, majd a templomkertben álló nemzeti összetartozás emlékműnél folytatódott az ünnepség.
A helyi iskola tanulóinak előadásában elhangzott Juhász Gyula Trianon című verse. A rendezvényt meghittebbé varázsolta a kultúrház Csalogány asszonykórusának éneke Ignácz Krisztián és Kiss Bence gitárjátékának kíséretében.
„Számunkra, magyarok számára június 4-e történelmi pillanat, hiszen 101 éve írták alá a békediktátumot. Elsősorban ez a döntés befolyásolta a magyarság elmúlt 100 évét, ez alakította közösségeinket, ez formált bennünket olyanokká, amilyenek vagyunk ma, s talán jövőnket sem hagyja érintetlenül” – emelte ki Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője.
A Nagydobronyi kistérség lakói a tavaly októberben Nagydobrony központjában, a Hatrác-patak partján felavatott emlékműnél gyülekeztek. A nemzeti összetartozásunkat szimbolizáló köztéri szobrot ifj. Hidi Endre szobrászművész Trianon századik évfordulójára készítette, de a járványhelyzet miatt csak október végén avatták fel. A megjelenteket Hidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke köszöntötte.
A Nagydobronyi Református Líceum és a Nagydobronyi Gimnázium diákjai rövid tematikus műsorukkal felidézték a 101 éve történteket, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékműnél koszorúikat és virágaikat. Koszorúzott többek között Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere, Hidi László alapszervezeti elnök, Szigeti-Séra Natália, a KMKSZ Kisdobronyi Alapszervezetének elnöke, Nagy Sándor, a KMKSZ Csongori Alapszervezetének elnöke, valamint a helyi oktatási intézmények vezetői és diákjai. A megemlékezésen tiszteletét tette Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója.
Csatlakozva a cserkészszövetség felhívásához, 20 óra 21 perckor a nagydobronyiak is meggyújtották összetartozásunk tüzét a helyi magyar ház udvarán.
A KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének tagjai hagyományosan a Kendereskei-kilátónál gyűltek össze. Fedeles Jenő lapunknak küldött leveléből megtudhattuk, hogy a nemrég átadott Munkácsy Mihály Magyar Házban is kialakult egy, az összetartozást méltató csoport.
Visken a református templom kertjében gyülekeztek a helyi intézmények képviselői, akik rövid megemlékezéssel és koszorúzással méltatták a napot. A KMKSZ Viski Alapszervezetének szervezésében megvalósuló eseményen Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Hajgató Tamás beregszászi konzul, valamint Varenka Renáta alpolgármester szólt az egybegyűltekhez. A megemlékezést a helyi magyar iskola diákjainak szavalata színesítette. Este a sajáni hegyen gyújtották meg az összetartozás tüzét, és énekelték el a Himnuszt.
csa, dp, bzs, se, kk, ve
