Magyarok Kenyere: Búzaszentelés Kárpátalján
Idén is folytatódik a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, amelynek első kiemelkedő része a búza megszentelése, megáldása. Az eseményt hagyományosan minden évben a Vajdaságban rendezik meg, idén azonban a járványügyi intézkedések még nem teszik lehetővé a nagy létszámú rendezvény lebonyolítását, ezért a Kárpát-medence egyes régióiban külön-külön búzaszentelést szerveznek. Ezen alkalom a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért, valamint a természeti csapások elhárításáért való fohászkodást foglalja magába. Bár az esemény neve búzaszentelő, ugyanakkor a vetés minden fajtáját, a fákat és a szőlőket is megáldják ilyenkor. A kárpátaljai búzaszentelő ünnepségre május 1-jén került sor a Tiszacsoma és Mezőgecse között elterülő búzatábláknál.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a Kárpát-medence magyarlakta területeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtenek, majd a lisztet és a kenyeret eljuttatják a magyar gyermekeket segítő szervezetekhez, az állam által nem támogatott egyházi líceumokba és gyermekotthonokba. A program lebonyolításában, melyet Kárpátalján a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervez, évről évre kiemelkedő szerepet vállalnak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei és a történelmi egyházak.
Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke felidézve a kezdeményezés 2011. évi megszületését emlékeztetett, hogy egy pécsi jogászprofesszornak fogalmazódott meg az a gondolata, hogy milyen lehet az a kenyér, amit Magyarország több szögletéből összegyűjtött búzából sütnek ki? „A gondolatot tett követte, s a kisütött kenyér a magyar nemzet egységét szimbolizálta” – szögezte le Hidi László. Elmondta, hogy Kárpátalja 2013-ban csatlakozott a Magyarok Kenyere programhoz. A Mohácson megrendezett búzaösszeöntő ünnepségen felvetették a szervezőknek, hogy akkor lenne a legízletesebb a magyarok kenyere, ha a Kárpát-medence összes magyarlakta részéről összegyűjtött búza részét képezné. Az évek során a Kárpátalján összegyűjtött búza megsokszorozódott, ugyanis az első évben összegyűlt 67 mázsa búzaadományt a második évben 67 tonna követett, s fokozatosan rekordot döntve tavaly 103,8 tonna gyűlt össze 1230 gazda adományából. Ez a siker egyrészt a kárpátaljai magyar gazdák áldozatos munkájának, másrészt a KMKSZ szervezésének, illetve civil szervezetek és a történelmi egyházak közreműködésének köszönhető – fogalmazott Hidi László.
„Ha szent a búza zsengéje, szent lesz a kenyér is” – idézte Pál apostol a rómaiaknak írt levelének részletét Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a természeti népek a földdel, a vetéssel és az aratással kapcsolatos tevékenységeket megszenteltként tartották számon. „Az ő cselekedetük még a gondoskodás, és nem a birtoklás cselekedete volt” – húzta alá hozzátéve: a világ azonban megváltozott, s a „gondoskodás elvét felváltotta a bármi áron haszon szerzés elve”.
A mai világban teljesen megváltoztak a körülmények, mi azonban újra azért vagyunk itt, hogy az egykori szakralitás egy elemét újraidézzük – emelte ki Gulácsy Géza. „Annak a szakralitásnak, ami nélkül sem ország, sem állam, sem nemzet – így a mi magyar nemzetünk sem létezne” – húzta alá, s hozzáfűzte: „Bízunk benne, hogy a szent szándék méltó valóságot szül majd anyagban és lélekben egyaránt!”
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke köszöntőjének elején tolmácsolta a Magyar Országgyűlés köszönetét a kárpátaljai magyarság munkájáért, ami elősegíti a közösséget a hit és az anyanyelv megtartásában, a szülőföldön való boldogulásban. „A gazdaember nemcsak kézzel vagy a technika használatával dolgozik, termeli meg a búzát, teremti meg a kenyeret, hanem a lelkével is” – reflektált Jakab István a Schiller-idézetre: „Hisz ez az ember éke éppen, És értelmet azért kapott, Hogy érezze is a szívében, Amit kezével alkotott.”
A lélek mellett azonban a tudás sem elhanyagolható – mutatott rá a MAGOSZ elnöke. „Fontos, hogy az itt élő gazdatársaink képesek legyenek összefogni és minél jobb eredményeket elérni. Tudniuk kell: ebben nincsenek egyedül. Nekem az a személyes meggyőződésem – ha úgy tetszik, hitem –, hogy 15 millió magyarnak képesnek kell lenni 150 ezer kárpátaljai magyar honfitársunkat méltó módon segíteni” – szögezte le, hozzátéve: ez a támogatás rögzítve van az Alaptörvényben is: a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért. „Ez a program e szándék mentén formálódott és alakult ki. […] A gazdák elkötelezettek. Az egyre erősödő siker titka pedig az, hogy lélekben összetartozunk, képesek vagyunk egymással együttműködni úgy, hogy mindig a segítő szándék vezérel” – húzta alá.
A rendezvényt az alkalomhoz illő versek színesítették, melyeket Rajó Nikoletta és Jancsik Szilveszter szavaltak el.
A búzatáblákat Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Molnár János római katolikus esperes-plébános és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke áldotta és szentelte meg.
Csuha Alexandra
