A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) február 13-án tartotta soron következő választmányi ülését Jánosiban, betartva a karanténszabályokat. Az eseményen a szervezet vezetői felvázolták az aktuálpolitikai helyzetképet a választmány tagjai számára, valamint nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a Szövetség üdvözli, hogy a legutóbbi magyar–ukrán külügyminiszteri találkozó során is megerősítésre került az a tény, hogy Kárpátalján nincs szeparatizmus. A nyilatkozatban a Szövetség felhívja az illetékes szervek figyelmét, hogy egyszer s mindenkorra vessenek véget a koncepciós eljárásoknak a kárpátaljai magyarsággal szemben, és garantálják a magyar közösségek biztonságát.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke online vett részt az ülésen. Beszámolójában az elnök többek között kiemelte: a kárpátaljai magyarság történelmi eredményt ért el az októberi önkormányzati választások során, így a következő öt évben az önkormányzatok szintjén biztosított közösségünk érdekképviselete. Beszélt arról is, hogy koholt vádak alapján eljárás zajlik az általa vezetett több szervezet ellen, illetve ellene is. A vád minden esetben szeparatizmus és hazaárulás. Brenzovics László szerint teljesen nyilvánvaló az abszurditása ezen koholt vádaknak, s már-már koncepciós eljárásokra hasonlítanak mindazok a támadások, megfélemlítések amelyek az elmúlt hónapok során a kárpátaljai magyarságot és a Szövetséget érték. Az elnök felhívta a figyelmet a járványhelyzet súlyosbodására, és Ukrajna kilátástalan vakcinabeszerzésére. Szerinte a KMKSZ-nek ebben a kérdésben is részt kell vállalnia, és segítenie kell a kárpátaljai embereket, hogy mielőbb megfelelő oltóanyaghoz jussanak. Az elnök aggasztónak véli a hatalomnak azt a döntését, melynek eredményeként a közelmúltban betiltottak három ukrajnai televíziós csatornát, hiszen a szólásszabadság kérdése fontos, és azt védeni kell. Beszámolójában arra is kitért, hogy a magyar kormány továbbra is segíti a kárpátaljai magyar közösséget, s hamarosan elindul egy grandiózus oktatási program megvalósítása a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közreműködésével.
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője Brüsszelből élőben jelentkezve tájékoztatta a megjelenteket az Európai Unió állásfoglalása kapcsán a kárpátaljai magyarságot ért sorozatos atrocitások ügyében. A parlamenti képviselő elmondta: „Ukrajna mind ez idáig nem a kisebbségek védelmét folytatta, hanem a kisebbségi jogok megnyirbálását és asszimilációt folytatott.” A képviselő szerint súlyos eseményeknek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy az Európai Unió ingerküszöbét is elérje, azonban az utóbbi hetek eseményeiben az Unió több úton is felszólította Ukrajnát, hogy számolják fel a szélsőséges Mirotvorec oldal halállistáját, és a kárpátaljai magyar kisebbséggel a viszonyt tereljék megfelelő mederbe. Bocskor Andrea szerint mindezen felszólítások és nyilatkozatok formájában szükségesek, hogy kézzel fogható eredményei is legyenek. A képviselő, mint mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok hangja eljusson az illetékesekhez.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő a nemrég lezajlott ukrán–magyar külügyminiszteri találkozó kapcsán megjegyezte: „Sajnos, azt kell mondjam, a találkozó nem törte át azt a gátat, amely akadályt jelent a két ország és a két nép viszonyának normalizálódásában. Azonban a gáton réseket ütött, amelyen a szivárgás elindult, s abban bízunk, hogy idővel át is törhet. A találkozó pozitív eredménye volt azonban az egyetértés, hogy Kárpátalján nincs szeparatizmus.” Éppen ezért az alelnök számára érthetetlen, hogyha nincs szeparatizmus, akkor hogyan vádolhatják a KMKSZ alapítványát, az Egán Ede-alapítvány tevékenységét szeparatizmussal. Arra is felhívta a figyelmet Barta József, mennyire fontos lenne, bevonni a kárpátaljai magyarságot is a leendő új kisebbségi törvény előkészítésébe. Magyarország és Ukrajna kapcsolatához visszatérve az alelnök hangsúlyozta, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés elindulása, a közös határ menti infrastrukturális fejlesztések pozitív előremutatást jelentenek. „Abban bízunk, hogy a gazdasági kérdésben való együttműködés talán átmoshatja a »gátat«, s így a számunkra is fontos kérdésekben kielégítő megoldások születhetnek.”
Mivel mind ez idáig napirendre sem kerültek olyan életbevágó fontosságú kérdések, mint az az anyanyelven történő oktatás lehetőségeinek visszaadása, ezért a Szövetség azt a kompromisszumos megoldást látná, ha az ukrán állam elismerné, hogy a kárpátaljai magyarság őshonos kisebbség, ezáltal garantálná az oktatás anyanyelven történő jogát a középiskola befejezéséig, mint ahogyan az jelenleg megilleti a krimi tatárokat.
Az alelnök felhívta arra is a figyelmet, hogy az alkotmány 24 cikkelye kimondja, hogy bármiféle diszkrimináció szigorúan tilos többek között nyelvi, politikai, faji alapon stb. „A mi javaslatunk az lenne, hogy fogadjanak el egy jogszabályt, amelyben minket is őshonos kisebbségként ismernek el – ez egy kompromisszumos javaslat” – fogalmazott Barta József. Szerinte ők már annak is örülnének, ha az ukrán kormány figyelembe venné a Velencei Bizottság javaslatait. „Szeretnénk, ha a magyarok elleni provokációkat végre befejeznék, és felelősségre vonnák azokat, akik ezeket teszik” – jegyezte meg beszéde végén.
Az ülés zárásaként a megjelentek elfogadták a Szövetség nyilatkozatát, mely elsősorban üdvözli a nemrég lezajlott ukrán–magyar külügyminiszteri találkozót, elítéli a kárpátaljai magyarságot és a Szövetség alapítványait ért megfélemlítési akciókat, szeparatista vádakat. Ezt követően a választmányi tagok újra bizalmat szavaztak a szervezet titkárainak és irodavezetőjének, ennek értelmében továbbra is Budai Zsuzsanna látja el a Szövetség irodájának vezetését. A következő három évben is Balogh Oszkár a KMKSZ gazdasági felelőse, Darcsi Karolina a politikai kommunikációs titkára, Mester András a gazdasági-önkormányzati titkára, Molnár László a kulturális titkára.
Váradi Enikő
