A Tisza-parti Szalóka községben 24 évvel ezelőtt szervezték meg az első Hazahívogató Falunapot. Ezen a napon azóta minden év augusztusában haza hívták és várták a faluból elszármazottakat, de szívesen láttak és fogadtak mindenki mást is, aki bármilyen módon kötődik a 700 lakosú faluhoz. Idén 24. alkalommal került volna sor a falunapra, de a koronavírus-járvány miatt ezúttal nem szervezhették meg a helyiek a falunapot, nem hívhatták haza és nem is láthatták vendégül a nagyvilágba szétsereglett szalókaiakat. Ugyanakkor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Szalókai Alapszervezete és a helyi községi tanács a település lakossága számára szervezett szabadtéri ünnepséget, ami bizonyos elemeiben emlékeztetett a hagyományos falunapra. Biró Sándor polgármester szavaival élve: ezúttal államalapító szent királyunkat, az új kenyeret és a 29 éve független Ukrajnát ünnepelték a szalókaiak.
Az ünneplés is a községi temetőben, a sztálinizmus szalókai áldozatainak emlékművénél kezdődött, ahol Bátori József, a KMKSZ megyei tanácsi képviselőcsoportjának tagja, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka, a helyi gyülekezet gondnoka köszöntötte a megjelenteket. Bátori József hangsúlyozta, hogy nekünk, kárpátaljai magyaroknak is kötelességünk megemlékezni államalapító István királyunkról, aki létrehozta a keresztény magyar államot, megalapozva ezzel Európában a magyar nép számára a jövőt. Valamint emlékeznünk kell azokra az őseinkre is, akik a szovjet megszállás idején magyarságuk vállalása miatt lettek mártírok.
Balogh Attila református lelkész, az Ungi Református Egyházmegye esperese hangsúlyozta, hogy fontos az emberi akarat és a szó is, de a legfontosabb az Isten akarata, hogy ő milyen úton akarja vezetni kicsiny nyáját. A helyi református gyülekezet énekkara az alkalomhoz illő műsort adott elő, majd a település elöljárói és a jelenlévők megkoszorúzták a sztálini lágerek 58 szalókai áldozatának, valamint a község első világháborús emlékművét és a település egykor köztiszteletben álló nagyjainak, dr. Soós Kálmánnak, Orosz Kálmánnak és Ruszka Eleknek a sírját.
A község központjában álló szabadtéri színpadnál folytatódott a program. Biró Sándor polgármester ünnepi beszédében kiemelte: „1991. augusztus 24-én aláírták az Ukrajna függetlenségéről szóló dekrétumot. Már nem először a történelemben, hisz Ukrajna többször is volt független állam. Sajnos a várt eredményeket nem hozta el a függetlenség. Tudjuk, hogy országunknak van a világon a legjobb termőföldje, volt ipara, vannak bányái, ércei, tengeri kikötői, üdülőhelyei, ezek ellenére a mindenkori vezetés nem tudta azt elérni, hogy Ukrajnában a gazdasági fejlődés folyamata elinduljon. A vezetők harácsolása, mértéktelen meggazdagodási vágya ahhoz vezetett, hogy sajnos elmaradtunk nemcsak a szovjet utódállamoktól, hanem Európa legszegényebb országaitól is.” A polgármester az elmúlt évek ijesztő tapasztalatának nevezte a soha korábban nem látott mértékű elvándorlást. Idén az eddig gyakran hazalátogatók is elmaradtak a világjárvány miatt. Biró Sándor rámutatott, az elvándorlás üres házakat, és helyben a munkahelyek számának csökkenését is eredményezi. Ráadásul sok esetben be sem tudjuk tölteni felkészült szakemberekkel a meglévő munkahelyeket, mert az arra alkalmas emberek külföldön keresnek megélhetést. Fejlesztések szinte csak a magyar állam támogatásával történnek. A polgármester az ünnepség célját abban látja, hogy még inkább közösséggé szervezze az otthon maradottakat, akik őseik földjén igyekeznek boldogulni a jövőben is. Kijelentette: „Szent István nem bízott ránk kevesebbet annál, hogy képesek legyünk megtartani mindazt, ami nemzetté teszi népünket.”
A szabadtéri színpadon közönség elé léptek a Halász-Kovács Mária által felkészített helyi műkedvelők, idősebbek és fiatalabbak egyaránt. Láthatott néptáncokat és modern táncokat is az eső ellenére is kitartó közönség, népdalokkal, modern ritmusú dalokkal, szavalatokkal is szórakoztatták a fellépők a község lakosságát.
A községháza épületében ezúttal is összeállított egy kis múzeumszobát Ráti Éva mindazok számára, akik a község múltja iránt érdeklődnek. A kiállítás anyagát főleg régi bútorok, használati tárgyak, fotók, textilek alkotják, ami nagyrészt Orosz Kálmán helyi tanító, a KMKSZ Szalókai Alapszervezete egykori elnökének gyűjteményére épül.
A rendhagyó ünnepség hosszú szünet után egy olyan esemény volt Szalókán, amely valóban közelebb hozta egymáshoz a községben élőket – ahogy a szervezők ezt szerették volna.
Badó Zsolt
