Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá…
,,Magyar az, akinek fáj Trianon” – kezdte beszédét egy Illyés Gyula idézettel Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke, a helyi presbiter azon a kegyeletteljes megemlékezésen, amelyen Badaló közössége június 4-én megemlékezett a 100 évvel ezelőtti trianoni békediktátum aláírásának évfordulójáról.
A KMKSZ helyi alapszervezete és a Badalói Református Egyházközség közös szervezésű eseményére délután 16.00-kor a református templomkertben, Petőfi Sándor emléktáblája előtt gyülekeztek az emlékezők. Nemzeti imánk, a Himnusz eléneklését követően Ferenci Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, a badalói presbitérium tagja adta elő Juhász Gyula Trianon című versét.
Ezt követően a KMKSZ helyi első embere idézett gróf Apponyi Alberttől a békediktátum kapcsán elmondott beszédéből, majd röviden felsorolta azokat a területi, személyi és gazdasági veszteségeket, amelyeket egy évszázaddal ezelőtt Magyarország elszenvedett a szégyenteljes és igazságtalan békediktátum aláírása következtében. Mint mondta, száz évvel ezelőtt hazánkat szétdarabolták és kivéreztették, de lelkileg és szellemileg nem tudták megtörni. – Szétszórva, megfogyva, megpróbáltatva bár, de törve nem – él a nemzet, 2010 óta pedig a külhonban élő magyarok is tudják és érzik, hogy nem vagyunk egyedül, minden magyar felelős minden magyarért —mondta beszédében.
Sápi Zsolt badalói református lelkipásztor az emlékezőkkel együtt közösen imádkozott a magyar nemzet egységéért, kereszténységünk megőrzéséért, kapcsolódva ezzel a nemzeti összetartozás évéhez, majd egy újabb alkalomhoz illő vers – Reményik Sándor: Elvégeztetett – következett Ferenci Attila tolmácsolásában.
A Szózat és a Székely Himnusz eléneklését követően, pontban 16 óra 30 perckor, száz másodpercre megszólalt az ősi badalói református templom harangja, mementóként a 100 éves évfordulóra, majd
a jelenlévők megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját.
Az esti órákban a badalói Tisza-töltés tetején gyújtották meg az összetartozás tűzét, kapcsolódván ezzel a Kárpát-medencei kezdeményezéshez. Az itt emlékezők ugyancsak elénekelték a Himnuszt, a Szózatot és a Székely Himnuszt is.
(tamási)
