Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő tegnap este az Európai Parlament plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve diszkriminatívnak, a kisebbségi jogokat korlátozónak ítélte meg az idén áprilisban elfogadott ukrán nyelvtörvényt.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én megszavazta az államnyelvről szóló törvényt, melynek célja az ukrán, mint államnyelv kiterjesztése az élet minden területére, tekintet nélkül az országban élő kisebbségek anyanyelvhasználati jogaira. Az Európai Unió már a nyelvtörvény elfogadása előtt jelezte, hogy annak megalkotásakor vegyék figyelembe a kisebbségek jogait. A nemzeti kisebbségi szervezetek képviselői is számtalanszor hangot adtak félelmüknek, hogy alapvető jogaikat veszi semmibe az ukrán kormány, azt mégis elfogadták, majd 2019. július 16-án részben hatályba is lépett.
Bocskor Andrea felszólalásában elmondta: „Az elmúlt években számos olyan törvénymódosításra került sor Ukrajnában, ami jelentős mértékben szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati jogait. A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény 7. cikkelyének felülvizsgálata a VB ajánlása ellenére még mindig nem történt meg, sőt elkezdték annak végrehajtását, eközben pedig az Európai Tanács alkotmányjogi szakértői ismételten bírálták Ukrajnát, ezúttal az ország új nyelvtörvényének diszkriminatív, kisebbségi jogokat szűkítő jellegét”.
December 8-án a VB felszólította Ukrajnát, hogy helyezze hatályon kívül a nyelvhasználatról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, melyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, mert a törvény rendelkezései diszkriminatívak. A nemzetközi testület felszólította az ukrán törvényhozókat, hogy mielőbb hozzanak törvényt a kisebbségek jogállásáról, és a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be a nemzeti kisebbségek képviselőit. A testület emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt már az ukrán nyelv funkcionálásáról szóló törvénnyel párhuzamosan kellett volna elkészíteni, ezért kérte, hogy annak elfogadásáig halasszák el a nyelvtörvény végrehajtását, mert az szembemegy Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival és a nemzetközi joggal.
„Bízom benne, hogy Kijev hamarosan felismeri, hogy az EU-hoz való közeledés elengedhetetlen feltétele az alapvető emberi és kisebbségi jogok védelmét szavatoló nemzetközi dokumentumok tiszteletben tartása és végrehajtása. Remélem, visszaáll a párbeszéd a többség és a kisebbségek között és a kölcsönös tiszteleten alapuló döntések fognak születni a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan” – hangsúlyozta a Fidesz-KDNP képviselője.
Strasbourg, 2019. december 17.
