A magyar környezetipari szakemberek ukrán partnerek együttműködésével kutatták a csatorna iszapüledékét és hasznosíthatóságát.
Lezárult az az átfogó mederüledék vizsgálat, amelyet a KEXPORT Nonprofit Kft. indított Kárpátalján, hogy magyar környezetvédelmi szakemberek bevonásával vizsgálják meg a Vérke-csatorna iszapüledékének állapotát és hasznosíthatóságát. A Vérke-csatorna átszeli a kárpátaljai Beregszászt és jelentős méretű szántóföldi területeket lát el vízzel, ezért ökológiai és vízgazdálkodási szerepe meghatározó, rehabilitációja hosszú évek óta napirenden lévő feladat a térségben.
A csatorna állapota korábban szakaszosan, többször felmérésre került, azonban részletes vizsgálatok, mint pl. akkreditált környezetanalitikai elemzések és iszapvastagság mérések nem készültek. Utóbbiak miatt hiánypótló a vizsgálat, amelyet a KEXPORT Nonprofit Kft. indított el az ELGOSCAR–2000 Kft. környezetvédelmi kármentesítésre szakosodott szakembereinek bevonásával, a Külgazdasági és Külügyminisztérium – hazai vízipar külpiaci tevékenységét előmozdító – pályázati programjának egyik nyertes pályázójaként.
A projekt keretében a beregszászi járást délkeletről északnyugat felé átszelő Vérke-csatorna mederüledékének szennyezettségét összesen hét mintavételi ponttal elemezték a szakemberek. A mérés módszertana szempontjából fontos volt, hogy a különböző pontokon más-más emberi tevékenységekből származó hatás és környezetterhelés éri a csatornát.
A felszíni vízből és üledékből vett mintákat kémiai, biológiai és fizikai laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá annak érdekében, hogy meghatározhatóvá váljon a mederüledék minősége és főbb jellemzői. Az mintákat négy akkreditált laboratórium vizsgálta, számos komponensre vonatkozóan, a vizsgálati eredmények viszonyítási alapjául pedig az ukrán területileg hatályos és a hazai rendeletek szolgáltak.
A részletekbe menő vizsgálatok azt állapították meg, hogy a Vérke-csatorna mederüledéke kezelés nélkül, közegészségügyi szempontból nem helyezhető ki mezőgazdasági területre. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a benzo(a)pirén, réz, cink és nikkel összetevők esetében fordult elő, hogy a koncentráció meghaladta a mezőgazdasági hasznosítású földterületek, agrokémiai kategorizálásának módszertanában előírt határértékeket. A szakemberek a szervesanyag vizsgálatok keretében pedig megállapították, hogy az iszapüledék humusztartalma a mélységgel jelentősen csökken, amely jól mutatja a lakóssági környezetterhelés jeleit.
„Napjainkban egyre több olyan hagyományos és innovatív eljárás létezik, amelyekkel a jó minőségű vagy akár a szennyezett mederüledék megfelelő kezeléssel a körforgásos gazdaság részévé válhat. A módszertan alkalmazásához azonban körültekintően kell ismernünk az üledék állapotát. E tekintetben hiánypótló a Vérke-csatornára vonatkozó, most lezárt kutatás.” – hangsúlyozta Toronyi Zoltán, a KEXPORT Környezetipari Nonprofit Kft. vezetője
Németországban az iszapgazdálkodási stratégia részeként elsősorban foszfor, nitrogén és kálium forrásként, illetve klímabarát energiaforrásként tekintenek az iszapra. A Vérke-csatornára vonatkozó tanulmány – a szerves anyagok felhasználásának lehetőségei között -, jó példaként mutatja be a hazai Séd-Nádor-csatorna kotrását, amely során 30%-ot meghaladó mértékben került hasznosításra a kitermelt üledék. A tanulmány jó példaként említi a Vértesi Erőmű bokodi zagyterének rekultivációs munkáit is. Utóbbi esetben a kiporzás megakadályozására és a növények megtelepedésének elősegítésére került lefedésre a meddőhányó, magas szervesanyagot tartalmazó pernye keverékkel.
Budapest, 2019. december 16.
A projekt a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Vízipari Pályázati Program keretében valósul meg. Jelen dokumentum tartalma nem minősül a Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos álláspontjának.
 |
 |
