Tanácskoztak a KMKSZ alapszervezeti elnökei
A Beregszász melletti Jánosiban tartotta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti elnökeinek hagyományos év végi konferenciáját november 23–24-én. A tanácskozáson kiemelten foglalkoztak az idei kistérségi és a 2020 őszén esedékes önkormányzati választásokra történő felkészülés kérdéseivel és a kárpátaljai magyarság előtt álló kihívásokkal, így a közigazgatási- és a földreform várható hatásaival.
Brenzovics László elnöki beszámolójában a kárpátaljai magyarság helyzetét elemezve elmondta, hogy az ukrán államhatalomban történt változások ellenére az ország nemzetiségpolitikájában sajnálatos módon nincs javulásra utaló jel, így a kárpátaljai magyarság életében nem tapasztalható pozitív változás, s folytatódnak azok a negatív tendenciák, amelyek az elmúlt öt évet jellemezték. Az általános ukrajnai helyzetre vonatkozóan aláhúzta: Ukrajna és Európa számára mindenképpen fontos lenne a békefolyamat elindulása. Úgy vélte: Volodimir Zelenszkij államfő korábban tett ígéretei ellenére nagyon csekély az esélye annak, hogy a közeljövőben a nemzetiségek javára módosítják a jogfosztó oktatási és nyelvtörvényt.
A KMKSZ elnöke a közigazgatási reform kapcsán leszögezte: fontos, hogy Kárpátalján működőképes magyar településtársulások jöjjenek létre, ezért a KMKSZ-nek fel kell készülnie a következő év októberében esedékes helyhatósági választásokra, hogy a helyi szinteken erősödjön a magyar érdekképviselet. Az ukrajnai termőföldpiac közelgő megnyitásáról szólva aláhúzta, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központtal együttműködve fel kell készülni arra, hogy a kárpátaljai magyar gazdák ne szenvedjenek hátrányt a földtulajdont érintő változások következtében.
Brenzovics László emlékeztetett, hogy az országban korábban is tapasztalt magyarellenes intézkedések jelenleg is folytatódnak. Egy rövid, átmeneti időszak után az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) folytatja az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ ellen megalapozatlanul indított büntetőeljárást, kihallgatásokra idézi be az alapítvány munkatársait, valamint az anyaországi támogatásban részesülő magyar gazdákat és vállalkozókat, a határátkelőhelyeken vegzálják a kárpátaljai magyar vezetőket, valamint egyházi személyeket, illetve továbbra is működik a Mirotvorec nevű szélsőséges ukrán honlap, amelyen etnikai alapon listázzák a kárpátaljai magyarokat is, visszaélve személyes adataikkal. A politikus sajnálatosnak nevezte az ukrán médiában tovább folytatódó magyarellenes kampányt.
Beszámolójának végén Brenzovics László közölte, hogy a magyarországi támogatási programok a jövőben tovább folytatódnak. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak és a magyar kormánynak, amiért a nehéz körülmények közepette továbbra is kiáll és támogatásáról biztosítja a kárpátaljai magyar közösséget, valamint a Szövetség alapszervezeti elnökeinek az elmúlt időszakban kifejtett munkájukért.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója beszámolójában jelezte: az alapítvány fennállása óta több mint 5500 sikeres projektet hajtott végre, és több mint 18 ezer földnevesítési pályázat került be a rendszerébe. A több mint 5500 nyertes pályázat számos munkahelyet, korszerű technológiával felszerelt gazdaságot és vállalkozást jelent Kárpátalján. 2019 áprilisában a központ rendszerében megnyílt a negyedik pályázati kör, amely a vállalkozásfejlesztésre, valamint egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások számára a falusi vendéglátás kategóriában megvalósítandó turisztikai fejlesztések fejlesztésére irányult. Ezek jelenleg a szakmai értékelés fázisában vannak. Az alapítvány júliusban újabb pályázati kört nyitott meg a földtulajdoni dokumentumok elkészítésének elősegítésére, valamint az egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások kapacitásbővítési, innovációs támogatására a mezőgazdaság területén. Az irodaigazgató rámutatott: a pályázati feltételek szigorodása és az ukrajnai nehézségek ellenére a benyújtott pályázatok száma emelkedést mutat.
Brenzovics László az alapítvány elnökeként szólt az „Egán Ede” Körök létrehozásáról hangsúlyozva hogy annak célja a kárpátaljai magyarság gazdasági fejlődésének elősegítése az által, hogy a pályázatokban részt venni kívánó vállalkozóknak lehetősége legyen létrehozni egy „kört”, amely együttműködve az alapítvánnyal közösen tudja megbeszélni az egy-egy település gazdasági fejlesztésére vonatkozó kérdéseket.
Mint ismeretes, a közigazgatási reform kapcsán elkezdődött a kistérségek kialakítására vonatkozó tervek kidolgozása, s olyan helyeken is kiírásra került választás, ahol jelentős magyar közösség él. A Homok központú kistérség választási előkészületeiről Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke számolt be, aki elmondta, hogy előreláthatóan nyolc település tartozna az említett kistérséghez, ahol a magyarok aránya a 30%-ot teszi ki. A Mezőkaszony központú kistérség kialakításának helyzetéről Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke tájékoztatta a konferenciát.
Barta József, a KMKSZ alelnöke – aki egyben a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke is – a következő év októberére kitűzött helyhatósági választásokig kialakítandó kistérségek kapcsán elmondta, hogy a megyei közgyűlés elfogadta a kistérségek kialakítására vonatkozó helyi perspektivikus tervet, a KMKSZ-nek pedig ehhez igazodva kell készülnie a választásokra. A kormány az előzőleg kidolgozott, hatvan kistérségből álló tervet nem fogadta el, helyette visszaküldte azt további korrigálásra. A terv alapján Kárpátalján tíz magyar érdekeltségű kistérség jönne létre: az Ungvári járásban 4 (Csap, Homok, Szürte, Nagydobrony központokkal), a Beregszászi járásban 3 (Beregszász, Mezőkaszony, Bátyú központokkal), a Nagyszőlősi járásban 2 (Tiszapéterfalva és Tiszaújlak központokkal), a Huszti járásban 1 (Visk központtal). Az alelnök a kárpátaljai magyarságra kedvezőtlennek nevezte a közigazgatás szerkezeti átalakítását, amely szerint a jövőben megszűnik a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemzetiségi és vallásügyi főosztálya, akinek vezetői posztját jelenleg Rezes József tölti be. Azonban kedvezőnek ítélte azt, hogy az egészségügyi főosztály élén Bíró Erzsébet személyében magyar orvos marad, aki munkája során eddig is felvállalta a magyar érdekeket. Barta József jelezte a konferenciának, hogy az országban jelentős mértékű leépítésekre lehet számítani a hivatalnokokat közel 30%-át tervezik elbocsátani jelenlegi munkahelyükről, ami körülbelül 50 ezer ember elbocsátását jelenti országszerte.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója az alapítvány programjairól tartott előadásában kiemelte: 2019-ben 11 pályázati kiírást hirdettek meg, amelyből 10 már hagyományosan évente meghirdetésre kerül, egy azonban teljesen újkeletű vidékünkön, s utóbbi a kárpátaljai magyarság digitális felzárkóztatására irányul. Az anyaországi támogatás összege ebben az évben a 11 kategóriában több mint 2,9 milliárd forintot tett ki. Rámutatott ugyanakkor ebből mintegy 32 millió hriveny adót fizettek be, aminek a fele a járási és városi önkormányzatoknál maradt.
A másfél évvel ezelőtt megalakított TV21 Ungvár nevű kárpátaljai magyar televízió helyzetéről Kulin Zoltán vezérigazgató számolt be, aki aláhúzta: az ukrán médiatörvénynek megfelelően a csatorna napi 12 órában sugározza az adásaikat, amelynek fele magyar, fele pedig ukrán nyelvű. Ez a sajátosság abból adódik, hogy az országban a regionális televízióknak legkevesebb 75%-ban államnyelven kell megszólalniuk. Magyarországi támogatásnak köszönhetően a KMKSZ megvásárolta a „21 канал” regionális kárpátaljai televíziós csatorna felét, de az így nyert 12 órás műsoridőnek a felét még így is ukrán nyelvű műsorokkal kell kitölteniük – magyarázta Kulin Zoltán. A TV21 Ungvár csatornának jelenleg 72 munkatársa van, s van tudósítója Kijevben is. Mint ismeretes, január 1-től megszűnt az ukrajnai televíziók földfelszíni analóg sugárzása, a digitális földfelszíni sugárzás pedig egyáltalán nem, vagy csak nagyon rossz minőségben fogható az ország legnyugatibb, magyar határ menti, főleg magyarok által lakott területen. A TV21 Ungvár csatornát is tartalmazó földfelszíni digitális csomagok így nem foghatók Beregszász és környékén sem, ugyanis Kárpátalján hat földfelszíni digitális adást sugárzó adó van (Ungváron, Munkácson, Huszton, Szolyván, Rahón és Nagybereznán). Beregszász környékén nincs még ilyen adótorony, s a Rakaszon felállítandó adó nem fogja teljes egészében besugározni a magyarlakta vidéket.
Ezt megerősítette Gulácsy Géza is, aki beszámolt a magyarok elektronikus médiaellátottságáról és médiapreferenciáról szóló felmérés közeljövőben való elindításáról, amiből majd pontos képet kaphatunk a kárpátaljai magyar háztartások tájékozódási lehetőségeiről és szokásairól is. Kulin Zoltán a jövőbeli tervekről szólva kijelentette, hogy még ebben az évben szeretnének egy műholdas közvetítő kocsit elindítani, amelynek segítségével interneten keresztül továbbítanák a jeleket.
A földreform várható hatásai kapcsán Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke tartott tájékoztatót a termőföldek adásvételére vonatkozó kérdőívről, amellyel kimutathatók lesznek a kárpátaljai magyar gazdák termőfölddel kapcsolatos szándékai.
Molnár László kulturális titkár a 2019. évi rendezvényekről számolt be, melyek közül a Rákóczi-emlékév keretében számos az erdélyi fejedelemhez kapcsolódik, ilyen lesz december 17-én II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának a felavatása Beregszász közelmúltban felújított Budapest parkjában.
Az alapszervezeti elnökök konferenciáját követően a KMKSZ Választmánya a Szövetség jövőre esedékes tisztújító közgyűlésekkel kapcsolatos szervezési kérdésekről tárgyalt. A tagok egyhangúan elfogadták a 2020-as közgyűlések menetrendjét, így a KMKSZ alapszervezeteinek közgyűléseire január 20–március 13. között kerül sor, s március 21–29. között bonyolítják le a középszintű szervezetek éves beszámoló fórumait. A KMKSZ megyei közgyűlését április 4-én tartják a beregszászi főiskolán, ahová az alsóbb szintű fórumok 100 tag után jelölhetnek majd egy küldöttet. Egyhangúan fogadták el továbbá az „Egán Ede” Körök létrehozásáról és a felmérésekről szóló határozatot, illetve a 2020-ban szervezendő rendezvények listáját is.
A Választmány résztvevői megszavazták, hogy a KMKSZ nyílt levélben forduljon Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz. A levélben a Szövetség emlékezteti az elnököt azokra a jogfosztó intézkedésekre, amelyeket az utóbbi években a kárpátaljai magyarság ellen foganatosítottak Ukrajnában. A KMKSZ felszólítja Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna törvényei által nyújtott felhatalmazásával élve tegye meg a szükséges lépéseket az ukrajnai kisebbségek alkotmányos jogainak biztosítása, a magyarellenes médiapolitika felülvizsgálata, a magyar szervezetek és társadalmi aktivisták elleni alaptalan eljárások beszüntetése, valamint szélsőséges nacionalista szervezetek és weboldalak működésének felszámolása, és az ukrán–magyar államközi kapcsolatok megerősítése érdekében.
Csuha Alexandra
