Elérkezett az ideje annak, hogy elinduljon az ukrán–magyar párbeszéd a legfelsőbb szinten – mondta a külügyi bizottság fideszes elnöke újságíróknak a testület keddi budapesti zárt ülése után.
Magyarország készen áll arra, hogy Ukrajnával „új lapot nyissunk” a kétoldalú kapcsolatokban – fogalmazott Németh Zsolt.
Rámutatott: ennek keretei között komoly szerep juthat a törvényhozásoknak, így a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának is, amely szintén kész arra, hogy kivegye a részét a kétoldalú kapcsolattartásból.
A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a magyar–ukrán kapcsolatok aktuális helyzetéről.
Németh Zsolt kiemelte: üdvözlik – ahogy tavasszal is – Volodimir Zelenszkij államfővé választását, és azt, hogy számos, a magyarságot érintő kérdésben előrelépés történt. A bizottsági elnök ezek között említette a kettős állampolgárságot.
Szintén üdvözlik – folytatta –, hogy a béke irányába nagyon határozott nemzetközi erőfeszítéseket tesz Ukrajna, és bátorítják az Európai Uniót, hogy a normandiai formátum keretei között tegyen meg mindent ennek érdekében. Az alapvetően európai kérdés, hogy sikerül-e békét teremteni a keleti szomszédságban – rögzítette.
Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy nem sikerült ismét magyar képviselőt választani a kijevi törvényhozásba. Brenzovics László elveszítette mandátumát, ugyanakkor ez önhibáján kívül történt, így a választáson kiváló eredményt ért el. Ha összegződhettek volna a magyarság szavazatai, továbbra is képviselőként dolgozhatna – mutatott rá Németh Zsolt. Nem sikerült azonban magyar körzetet létrehozni – tette hozzá, hangsúlyozva: bíznak abban, hogy a jövőben erre sor kerülhet.
Azt is sajnálatosnak tartja, hogy számos intézkedés, amely sújtotta a magyarságot, nem szűnt meg, a kárpátaljai magyarság jogait nem sikerült helyreállítani. Példaként kiemelten az oktatási és a nyelvtörvényt említette.
Kijelentette: alapvető nemzetközi normáról van szó, a szerzett jogokat biztosítani kell.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt: Magyarország erős Ukrajnában érdekelt, illetve abban, hogy Ukrajna stabilitása és biztonsága helyreálljon.
Magyarország ugyanakkor ellenérdekelt abban, hogy a keleti országrészt érintő ukrán belpolitikai és biztonságpolitikai bizonytalanságok fennálljanak – jelezte.
Ez ugyanis destabilizáló hatással van nemcsak az országra, hanem az egész régióra, és geopolitikai következményekkel jár – mutatott rá.
Emlékeztetett: Magyarország ennek érdekében számos lépést tett az elmúlt években. „Segítjük Ukrajnát, ahogy erőnkből telik” – hangsúlyozta, és felidézte, hogy 100 millió eurós nagyságrendben támogatják azokat az ukrán erőfeszítéseket, amelyek az ország rendbetételére és megszilárdítására irányulnak. Magyarország ennél többet nem tud tenni – mondta az államtitkár, hozzátéve: itt az ideje, hogy az ukrán fél elfogadja ezt a baráti nyitottságot.
Ez az előző adminisztrációval nem tűnt lehetségesnek, a mostanival viszont nagy remények vannak arra, hogy elindulhat egy konstruktív párbeszéd, és ezáltal, ha nem is egy csapásra, de meg tudják oldani a nyitott kérdéseket – mondta az államtitkár.
Úgy látja, érdemi, történelmi probléma a két ország viszonyát nem terheli, azok a gondok, amelyek az elmúlt években jelentkeztek, orvosolhatók. Ugyanakkor Ukrajnának is bizonyítania kell azt, hogy elkötelezett ebben az irányban – mondta Magyar Levente, kiemelve: magyar részről fennáll a nyitottság, hogy új alapokra helyezzék a párbeszédet.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke megköszönte az odafigyelést az anyaország részéről, amit a kárpátaljai magyarság tapasztal. A helyzetük az elmúlt években rendkívül nehézzé vált, és jelenleg sem érzékelik ennek javulását – értékelt.
Kiemelte: mindenki nagy várakozással tekintett Zelenszkij első lépései elé, elsősorban a békét, a szomszédos országokkal történő kapcsolatok helyreállítását, és a nyelvi-oktatási kérdések rendezését várta a választók többsége. Ezek a folyamatok rendkívül lassan zajlanak, bár történtek lépések a béke megteremtésére. Remélik, hogy a választási ígéreteknek megfelelően hozzáfognak majd azon törvények felülvizsgálatához is, amelyek hátrányosan érintik a kisebbségeket – jegyezte meg.
A kárpátaljai magyarság az ukrán–magyar viszony helyreállításában érdekelt – mondta az elnök, hozzátéve: örvendetesnek tartanák, ha létrejönne egy magas szintű találkozó, ahol megbeszélnék a vitás kérdéseket.
A nyelvi, oktatási kérdések mellett előrelépést szorgalmazott a határ menti infrastruktúra, az utak fejlesztése területén. Jó lenne, ha azok az intézmények helyreállnának, amelyek korábban működtek, így a gazdasági, a határ menti együttműködéssel és a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottságok. Ezek fontos fórumai lehetnének az országok közötti kapcsolatok javulásának – mondta Brenzovics László, aki szerint ez érdeke Magyarországnak, Ukrajnának és a kárpátaljai magyarságnak egyaránt.
(MTI)
