A palágykomoróci református templom átadása
Július 15-én, hétfőn az ungvári járási Palágykomorócon ünnepélyes keretek között átadták a Rómer Flóris Terv támogatásával, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában felújított református templomot. Az esemény alkalmából hálaadó istentiszteletre került sor, melyen részt vett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Földvári Gábor, örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Buhajla József, Magyarország ungvári külképviseletének vezetője és munkatársai, egyházi méltóságok, a KMKSZ és az UMDSZ vezetői, történészek, szakemberek, a helyi és a környező települések hívei. A rendezvényt a gyermekénekkar előadása tette még meghittebbé.
Kovács Attila helyi református lelkész az Apostol köszöntésével üdvözölte a megjelenteket és megjegyezte, hogy a különös istentisztelet hétfői napon és szokatlan időpontban történik. Majd a Mindenhatónak adott hála után kiemelte: „Büszkék vagyunk reformátusságunkra, keresztyénségünkre és arra, hogy 8 évszázadon át folyamatosan keresztyén magyar istentisztelet zajlik a palágykomoróci domb tetején.”
A XIII. és XIV. század fordulóján épült, majd a XV. század folyamán átépített templomot döntően az utóbbi öt év alatt újították fel magyarországi támogatással. Az ungvári járási Palágykomoróc temploma középkori egyházi építészetünk kiemelkedő példája. Ma már ritkán látható román kori, ikerablakos tornya Csaroda, Nagytoronya és Bodrogszentes istenházaival rokonítja.
– Mint ahogy a reformáció alapelve is mondotta 5 évszázaddal ezelőtt, vissza a forrásokhoz, térjünk vissza hitünk alapjához. Ma mi is ugyanúgy elmondhatjuk, hogy templomunk visszanyerte eredeti alakját, s a hit egyszerűségében, alapvető tisztaságában tündöklik – hangzott a szószékről.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kiemelte:
– A magyar nemzet akkor maradhat csak fenn, ha a saját közösségei képesek a múltjukat, hagyományaikat ápolni, hitüket megőrizni, és éppen ezért fontos, hogy a 800 éves palágykomoróci templom eredeti szépségében újult meg az erős helyi református közösség épülésére szolgálva – mondta az anyaországi politikus, majd felidézve a XIII. században épült templom és a helyi magyar közösség hányattatásait az elmúlt évszázadban, megjegyezte: amikor egységes magyar nemzetről beszélünk, a gyakorlatban ezt úgy valósítják meg, hogy a magyar állam és kormány segíti azokat a határon túli magyar közösségeket, amelyek meg akarják őrizni az értékeiket, amelyek meg akarnak maradni.
– Európának ezen a részén – történelmi tapasztalataink alapján mondhatjuk – nehezen lehet szabad az egyik nemzet, ha nem szabad a másik, amely mellette él, ha nem szabad anyanyelvét használnia, ha nem imádkozhat és tanulhat a maga nyelvén – fogalmazott Gulyás Gergely és kiemelte: „Sohasem fogja feláldozni a magyar kormány a nagyhatalmi erőpolitika napi érdekeinek oltárán egyetlen nemzeti közösségét sem, és ilyet más államoktól sem várnánk el soha.”
Az ukrán–magyar viszonyról szólva a politikus rámutatott arra, hogy Magyarország egy erős, felemelkedő Ukrajnában érdekelt, amit azzal is bizonyított, hogy a V4-ekkel együtt határozottan elítélte az ország elleni orosz agressziót, és egyik legnagyobb támogatója volt Ukrajna európai uniós vízummentességének.
– Bár már elégszer csalódtunk, és igen nagy hitre van szükségünk az újbóli reményhez, mégis bízunk benne, hogy a most zajló és az elmúlt hónapokban történt változások az ukrán államvezetésben utat nyitnak a közoktatásban való anyanyelvhasználat ügyének megnyugtató rendezéséhez, a korábbiakkal legalább megegyező szabályok helyreállításához, a jószomszédi viszonyhoz és Ukrajna megerősödéséhez – jegyezte meg Gulyás Gergely, és méltatta a templom restaurálását 2006-ban kezdő és az utóbbi években a Rómer Flóris Terv támogatásával befejező Teleki László Alapítvány tevékenységét, amelyet a határon túli magyar épített örökség megőrzése érdekében fejt ki.
Diószegi Lászlótól, a Teleki László Alapítvány igazgatójától megtudhattuk, hogy a palágykomoróci református templom rendkívül értékes építmény, amelynek a belsejében a restaurátorok értékes freskókat és számos építészeti emléket tártak fel.
– A templom olyan eklektikus állapotban van, melynek rétegei hosszú évszázadok során épültek egymásra. Ebből egy olyan egység született, melyet most magunk előtt láthatunk, de ettől nem vált múzeummá – mondta dr. Diószegi László, és mesélt a templom történetéről, majd a felújítási folyamatról. A felújítás előtti feltárás során belső terében értékes falfestmények kerültek elő, melyek közül a két legérdekesebb a Szent László-legendának, illetve a Krisztus pokolra szállásának az ábrázolása. A nyugati karzat északi oldalánál a XIX. századi karzattoldásban a padozat átbontásával láthatóvá vált az északi falon lévő, egész alakos női szentet ábrázoló falképrészlet. A régészeti munkák során az altemplomban két kripta is előkerült. Ezek egyikében Szalay Ferenc kisvárdai várkapitány, Bereg megyei főispán, míg a másikban a Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből ismert Buttler János gróf nyugszik.
A felújítás során sor került a homlokzat és a belső tér teljes helyreállítására, a hajópadló felújítására, a bélletes román kori kapu fölé pedig hajlított, edzett üvegből készült tető került, mely a kapuzat eredeti festését és gyenge kőanyagát óvja az időjárás viszontagságaitól.
Rehó Viktória
